Jakubinyi György: a magyar katolikusok magyarként is, katolikusként is kisebbségben élnek, de ragaszkodnak a jogaikhoz
Fotó: Haáz Vince
A marosvásárhelyi belvárosi Keresztelő Szent János plébániatemplomban, majd az iskolaudvaron nyitotta meg a tanévet az újraalapított II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium.
2018. szeptember 10., 18:202018. szeptember 10., 18:20
A tanévnyitó ünnepségen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke elmondta: nemcsak Maros megyében, hanem egész Erdélyben próbára tette a magyar emberek tűrőképességét a katolikus gimnázium korábbi ellehetetlenítése.
– idézte Kelemen Hunort az RMDSZ hírlevele.
A magyar szövetség elnöke szerint mindenki számára üzenete van annak, hogy a katolikus iskola ügyében nem sikerült legyűrni a magyar közösséget. Szerinte a közösség megtanulta: „egyetlenegy iskolát sem hagyhat elveszni”, és ez azoknak is üzenet, akik „ma is leselkednek, és csak arra várnak, hogy újból lecsapjanak”.
A tanévnyitón részt vett Jakubinyi György, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye érseke is. A magyar közmédiának adott nyilatkozatában az érsek megemlítette:
Az egyházfő felidézte: 1989 után az erdélyi római katolikusok abban reménykedtek, hogy szabadságban és jogállami körülmények között élhetnek. Ehhez képest csalódásként élték meg, hogy csak húsz év késéssel sikerült az egyháznak visszaszereznie a kommunista diktatúrában államosított marosvásárhelyi iskolaépületeit, és csak ez után két évvel sikerült elindítani a magyar római katolikus iskolát, amit viszont rövid működés után újra megszüntettek.
Az érsek hozzátette, hogy az erdélyi magyar katolikusok magyarként is, katolikusként is kisebbségben élnek, de ragaszkodnak a jogaikhoz. Azt is hozzátette: az egyháznak sajnálatos módon állandóan készen kell állnia a gáncsoskodásra.
Hasonló szellemben nyilatkozott a magyar közmédiának Tamási Zsolt, a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Gimnázium igazgatója is. Úgy vélte: folyamatosan vannak próbálkozások arra, hogy nehézséget okozzanak az iskolának a „jóakarói”, de ezzel együtt kell élni. Szerinte a gáncsoskodásnak az a célja, hogy félelmet és bizonytalanságérzetet ébresszen a közösségben. Az igazgató azonban úgy vélte, hogy az iskola tanárai kellőképpen megedződtek ahhoz, hogy a gáncsoskodás ellenére biztonságos oktatási körülményeket tudjanak biztosítani a diákoknak.
A marosvásárhelyi katolikus gimnázium miniszteri rendelettel alakult újra a 2018-2019-es tanévtől.
A magyar kormány 2017 szeptemberében bejelentette: a tanintézet jogi státusának megszűnte miatt vétót emel Romániának a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) történő csatlakozása ellen, majd később, amikor Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke biztosította Orbán Viktor miniszterelnököt az iskola újraalapításáról, Magyarország visszavonta a kilátásba helyezett vétóját.
Egyre hevesebb vita bontakozik ki a brassói Transilvania Egyetem körül, miután a vezetőség megerősítette: a nappali tagozatos hallgatók számára kötelező a kurzusokon való részvétel.
Akadályba ütközik Románia egyik legambiciózusabb turisztikai fejlesztési projektje, a tordai sóbánya bővítése és a kezelőközpont korszerűsítése: törölték az áfa nélkül közel 20 millió eurósra becsült projekt megvalósítására kiírt pályázatot.
Vasárnap reggel visszatérhettek otthonukba azok az emberek, akiket nem sokkal korábban kimenekítettek tömbházukból, miután robbanás történt az ingatlanban, valószínűleg gázszivárgás miatt.
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
szóljon hozzá!