Államfők jelenlétében ünneplik a temesvári forradalmat a 35. évfordulón

Legitimnek tartotta azt a vágyat, hogy a szuverén nemzetek saját kezükbe vehessék sorsuk alakítását. „Ezen a csapáson kell tovább haladnunk Temesvár jegyében, Tőkés László szellemében” – jelentette ki a fideszes politikus.

korábban írtuk

Sulyok Tamás magyar államfő is felszólal Temesváron, a forradalom kitörésének 35. évfordulóján

A kommunista diktatúrát megdöntő temesvári forradalom 35. évfordulója alkalmából háromnapos megemlékezést szerveznek a december 13–15. között a Bánság fővárosában.

Emil Constantinescu ugyan nem szállt vitába Németh Zsolttal, de teljesen más szemléletet tükrözött beszédében. Úgy vélte: az egész emberiségnek választani kell nemcsak a háború és béke között, hanem az agresszor és az áldozat, a hazugság és az igazság között is.

A volt román államfő az EU-bővítés utáni nem várt fejlemények tekintette az autoriter vagy populista politikai rezsimek felé fordulást. Úgy vélte: a valós gazdaságnak a spekulatív gazdasággal való helyettesítése által, valamint a médián és a közösségi platformokon keresztüli megtévesztés súlyosbodása által, folyamatban van a hazugság társadalmának a kialakítása.

Különösen veszélyesnek tartotta a putyinizmus terjedését, melyet a hitlerizmushoz és a sztálinizmushoz hasonlított. Úgy vélte: a putyinizmus maga alá gyűri a magánszektort és a piacgazdaságot, és csábító nyersanyag-beszállítói együttműködéseken keresztül próbálja behálózni Európát. A nyugati cégek profitmegőrző igyekezetének következtében a nyersanyag-beszállítás Ukrajna megszállása után is folytatódik.

„Mondjuk ki nyíltan az elhallgatott valóságokat, amelyeket ma eltompítanak a politikai korrektség eszméi, mellőzzük az utópikus víziókat, növeljük az akadémiai közeg felelősségét” – jelentette ki a volt elnök, aki azt is fontosnak tartotta, hogy ne vegyük át a szánkba adott kliséket. Úgy vélte: az Európai Uniónak vissza kell térnie az alapító atyák eszmeiségéhez, és nem az a kérdés, hogy mennyire bővítsük Európát, hanem az, hogy milyen Európát bővítsünk. A volt köztársasági elnök szerint az 1989-es forradalom mintául szolgálhat a román társadalom morális megújulásához.

A 91 éves Szűrös Mátyás egykori ideiglenes magyar köztársasági elnök egészségi állapota miatt nem vállalta, hogy Temesvárra utazzék az évfordulóra. Levelét Nemes Csaba lelkipásztor olvasta fel. Szűrös Mátyás felidézte, a romániai rendszerváltás kilóg Kelet-Közép-Európa rendszerváltásainak sorából. Az által is, hogy a forradalom szikráját egy magyar lelkész, Tőkés László pattantotta ki, az által is, hogy fegyverropogás kísérte, és hogy a diktátorpárt kivégezték. Úgy vélte:

Felidézte: ezért is volt a magyar nép feltételen támogatója a romániai rendszerváltásnak, mert lehetőséget látott benne arra, hogy a két nép viszonya rendeződjön. A magyar nép reménye azonban 1990 márciusában, a marosvásárhelyi pogromkísérlet idején szertefoszlott. Csalódást keltett Tőkés László lejáratása, ellehetetlenítése is.

Szűrös Mátyás azt a csalódást is megemlítette, melyet az egy évtizede megválasztott német származású, Klaus Iohannis okozott a magyaroknak. Úgy vélte: a mai világ tele van konfliktusokkal, háborúk zajlanak, de ilyen körülmények között is bízni kell a jobb jövőben, és küzdeni kell érte, akár reménytelenül is.

A konferencia keretében azt is megvizsgálják, milyen szerepük volt az egyházaknak a rendszerváltozásban és a kommunizmus lebontásában, illetve azt, hogy hogyan alakult a román–magyar viszony a rendszerváltozás után.

A templom kupolája alatt tartott esti gálaműsoron Kristófi János Zsigmond nagyváradi orgonaművész koncertezik, a műsort pedig Molnár Levente székelyföldi származású világhírű operaénekes alkalomhoz illő előadása zárja.

korábban írtuk

Villámlátogatásra érkezett Kolozsvárra a magyar államfő

Villámlátogatásra érkezett szombaton Kolozsvárra Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.