Emil Constantinescu (balra) és Németh Zsolt (jobbra) is felszólalt a temesvári megemlékezésen
Fotó: Gazda Árpád
Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök és Emil Constantinescu egykori román köztársasági elnök jelenlétében ünneplik szombaton Temesváron a Ceaușescu-diktatúrát megdöntő romániai forradalom kirobbanásának a 35. évfordulóját. A két államfő az esti gálaműsoron mond beszédet az Új Ezredév Református Központban. Emil Constantinescu már a délelőtti konferencián is előadást tartott a Makovecz Imre által tervezett kápráztató épületben. Szűrös Mátyás, aki 1989-ben Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke volt, előrehaladott korára hivatkozva nem jött Temesvárra, levélben köszöntötte az évforduló résztvevőit.
2024. december 14., 14:332024. december 14., 14:33
2024. december 14., 17:402024. december 14., 17:40
A temesvári konferencia megnyitásaként mondott beszédében Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy vélte: világ-rendszerváltozás zajlik körülöttünk, akárcsak 1989-ben. Míg akkor Közép-Kelet-Európában többnyire alkotmányos forradalmak, Romániában pedig véres forradalom zajlott, ma világszerte egyfajta progresszív internacionalista diktatúra leváltása van folyamatban. Ennek része Magyarország küzdelme is azért, hogy tartsák tiszteletben a szerződéses jogait az EU-ban.
Úgy vélte: ma az emberek és a nemzetek a szabad racionális érdekérvényesítés lehetőségéről álmodnak, akárcsak 1989-ben.
Legitimnek tartotta azt a vágyat, hogy a szuverén nemzetek saját kezükbe vehessék sorsuk alakítását. „Ezen a csapáson kell tovább haladnunk Temesvár jegyében, Tőkés László szellemében” – jelentette ki a fideszes politikus.
A kommunista diktatúrát megdöntő temesvári forradalom 35. évfordulója alkalmából háromnapos megemlékezést szerveznek a december 13–15. között a Bánság fővárosában.
Emil Constantinescu ugyan nem szállt vitába Németh Zsolttal, de teljesen más szemléletet tükrözött beszédében. Úgy vélte: az egész emberiségnek választani kell nemcsak a háború és béke között, hanem az agresszor és az áldozat, a hazugság és az igazság között is.
A volt román államfő az EU-bővítés utáni nem várt fejlemények tekintette az autoriter vagy populista politikai rezsimek felé fordulást. Úgy vélte: a valós gazdaságnak a spekulatív gazdasággal való helyettesítése által, valamint a médián és a közösségi platformokon keresztüli megtévesztés súlyosbodása által, folyamatban van a hazugság társadalmának a kialakítása.
Különösen veszélyesnek tartotta a putyinizmus terjedését, melyet a hitlerizmushoz és a sztálinizmushoz hasonlított. Úgy vélte: a putyinizmus maga alá gyűri a magánszektort és a piacgazdaságot, és csábító nyersanyag-beszállítói együttműködéseken keresztül próbálja behálózni Európát. A nyugati cégek profitmegőrző igyekezetének következtében a nyersanyag-beszállítás Ukrajna megszállása után is folytatódik.
„Mondjuk ki nyíltan az elhallgatott valóságokat, amelyeket ma eltompítanak a politikai korrektség eszméi, mellőzzük az utópikus víziókat, növeljük az akadémiai közeg felelősségét” – jelentette ki a volt elnök, aki azt is fontosnak tartotta, hogy ne vegyük át a szánkba adott kliséket. Úgy vélte: az Európai Uniónak vissza kell térnie az alapító atyák eszmeiségéhez, és nem az a kérdés, hogy mennyire bővítsük Európát, hanem az, hogy milyen Európát bővítsünk. A volt köztársasági elnök szerint az 1989-es forradalom mintául szolgálhat a román társadalom morális megújulásához.
A 91 éves Szűrös Mátyás egykori ideiglenes magyar köztársasági elnök egészségi állapota miatt nem vállalta, hogy Temesvárra utazzék az évfordulóra. Levelét Nemes Csaba lelkipásztor olvasta fel. Szűrös Mátyás felidézte, a romániai rendszerváltás kilóg Kelet-Közép-Európa rendszerváltásainak sorából. Az által is, hogy a forradalom szikráját egy magyar lelkész, Tőkés László pattantotta ki, az által is, hogy fegyverropogás kísérte, és hogy a diktátorpárt kivégezték. Úgy vélte:
Felidézte: ezért is volt a magyar nép feltételen támogatója a romániai rendszerváltásnak, mert lehetőséget látott benne arra, hogy a két nép viszonya rendeződjön. A magyar nép reménye azonban 1990 márciusában, a marosvásárhelyi pogromkísérlet idején szertefoszlott. Csalódást keltett Tőkés László lejáratása, ellehetetlenítése is.
Szűrös Mátyás azt a csalódást is megemlítette, melyet az egy évtizede megválasztott német származású, Klaus Iohannis okozott a magyaroknak. Úgy vélte: a mai világ tele van konfliktusokkal, háborúk zajlanak, de ilyen körülmények között is bízni kell a jobb jövőben, és küzdeni kell érte, akár reménytelenül is.
A konferencia keretében azt is megvizsgálják, milyen szerepük volt az egyházaknak a rendszerváltozásban és a kommunizmus lebontásában, illetve azt, hogy hogyan alakult a román–magyar viszony a rendszerváltozás után.
A templom kupolája alatt tartott esti gálaműsoron Kristófi János Zsigmond nagyváradi orgonaművész koncertezik, a műsort pedig Molnár Levente székelyföldi származású világhírű operaénekes alkalomhoz illő előadása zárja.
Villámlátogatásra érkezett szombaton Kolozsvárra Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!