Emil Constantinescu (balra) és Németh Zsolt (jobbra) is felszólalt a temesvári megemlékezésen
Fotó: Gazda Árpád
Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök és Emil Constantinescu egykori román köztársasági elnök jelenlétében ünneplik szombaton Temesváron a Ceaușescu-diktatúrát megdöntő romániai forradalom kirobbanásának a 35. évfordulóját. A két államfő az esti gálaműsoron mond beszédet az Új Ezredév Református Központban. Emil Constantinescu már a délelőtti konferencián is előadást tartott a Makovecz Imre által tervezett kápráztató épületben. Szűrös Mátyás, aki 1989-ben Magyarország ideiglenes köztársasági elnöke volt, előrehaladott korára hivatkozva nem jött Temesvárra, levélben köszöntötte az évforduló résztvevőit.
2024. december 14., 14:332024. december 14., 14:33
2024. december 14., 17:402024. december 14., 17:40
A temesvári konferencia megnyitásaként mondott beszédében Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy vélte: világ-rendszerváltozás zajlik körülöttünk, akárcsak 1989-ben. Míg akkor Közép-Kelet-Európában többnyire alkotmányos forradalmak, Romániában pedig véres forradalom zajlott, ma világszerte egyfajta progresszív internacionalista diktatúra leváltása van folyamatban. Ennek része Magyarország küzdelme is azért, hogy tartsák tiszteletben a szerződéses jogait az EU-ban.
Úgy vélte: ma az emberek és a nemzetek a szabad racionális érdekérvényesítés lehetőségéről álmodnak, akárcsak 1989-ben.
Legitimnek tartotta azt a vágyat, hogy a szuverén nemzetek saját kezükbe vehessék sorsuk alakítását. „Ezen a csapáson kell tovább haladnunk Temesvár jegyében, Tőkés László szellemében” – jelentette ki a fideszes politikus.
A kommunista diktatúrát megdöntő temesvári forradalom 35. évfordulója alkalmából háromnapos megemlékezést szerveznek a december 13–15. között a Bánság fővárosában.
Emil Constantinescu ugyan nem szállt vitába Németh Zsolttal, de teljesen más szemléletet tükrözött beszédében. Úgy vélte: az egész emberiségnek választani kell nemcsak a háború és béke között, hanem az agresszor és az áldozat, a hazugság és az igazság között is.
A volt román államfő az EU-bővítés utáni nem várt fejlemények tekintette az autoriter vagy populista politikai rezsimek felé fordulást. Úgy vélte: a valós gazdaságnak a spekulatív gazdasággal való helyettesítése által, valamint a médián és a közösségi platformokon keresztüli megtévesztés súlyosbodása által, folyamatban van a hazugság társadalmának a kialakítása.
Különösen veszélyesnek tartotta a putyinizmus terjedését, melyet a hitlerizmushoz és a sztálinizmushoz hasonlított. Úgy vélte: a putyinizmus maga alá gyűri a magánszektort és a piacgazdaságot, és csábító nyersanyag-beszállítói együttműködéseken keresztül próbálja behálózni Európát. A nyugati cégek profitmegőrző igyekezetének következtében a nyersanyag-beszállítás Ukrajna megszállása után is folytatódik.
„Mondjuk ki nyíltan az elhallgatott valóságokat, amelyeket ma eltompítanak a politikai korrektség eszméi, mellőzzük az utópikus víziókat, növeljük az akadémiai közeg felelősségét” – jelentette ki a volt elnök, aki azt is fontosnak tartotta, hogy ne vegyük át a szánkba adott kliséket. Úgy vélte: az Európai Uniónak vissza kell térnie az alapító atyák eszmeiségéhez, és nem az a kérdés, hogy mennyire bővítsük Európát, hanem az, hogy milyen Európát bővítsünk. A volt köztársasági elnök szerint az 1989-es forradalom mintául szolgálhat a román társadalom morális megújulásához.
A 91 éves Szűrös Mátyás egykori ideiglenes magyar köztársasági elnök egészségi állapota miatt nem vállalta, hogy Temesvárra utazzék az évfordulóra. Levelét Nemes Csaba lelkipásztor olvasta fel. Szűrös Mátyás felidézte, a romániai rendszerváltás kilóg Kelet-Közép-Európa rendszerváltásainak sorából. Az által is, hogy a forradalom szikráját egy magyar lelkész, Tőkés László pattantotta ki, az által is, hogy fegyverropogás kísérte, és hogy a diktátorpárt kivégezték. Úgy vélte:
Felidézte: ezért is volt a magyar nép feltételen támogatója a romániai rendszerváltásnak, mert lehetőséget látott benne arra, hogy a két nép viszonya rendeződjön. A magyar nép reménye azonban 1990 márciusában, a marosvásárhelyi pogromkísérlet idején szertefoszlott. Csalódást keltett Tőkés László lejáratása, ellehetetlenítése is.
Szűrös Mátyás azt a csalódást is megemlítette, melyet az egy évtizede megválasztott német származású, Klaus Iohannis okozott a magyaroknak. Úgy vélte: a mai világ tele van konfliktusokkal, háborúk zajlanak, de ilyen körülmények között is bízni kell a jobb jövőben, és küzdeni kell érte, akár reménytelenül is.
A konferencia keretében azt is megvizsgálják, milyen szerepük volt az egyházaknak a rendszerváltozásban és a kommunizmus lebontásában, illetve azt, hogy hogyan alakult a román–magyar viszony a rendszerváltozás után.
A templom kupolája alatt tartott esti gálaműsoron Kristófi János Zsigmond nagyváradi orgonaművész koncertezik, a műsort pedig Molnár Levente székelyföldi származású világhírű operaénekes alkalomhoz illő előadása zárja.
Villámlátogatásra érkezett szombaton Kolozsvárra Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!