2012. augusztus 20., 07:132012. augusztus 20., 07:13
„Szeptember elsején meg kell mutatnunk közösségünk erejét, szolidaritását. Minden alkalommal, amikor közösségi jogokról volt szó, az erdélyi magyarok összezárják soraikat, és egységesen cselekednek. Meggyőződésem, hogy így lesz ez szeptember elsején is, amikor az igazságtalanság ellen tüntetünk” – jelentette ki szombaton, Háromszéken Kelemen Hunor szövetségi elnök.
Az RMDSZ vezetője kifejtette: szeptember elsején az igazság melletti kiállást kell megmutatnia az erdélyi magyarságnak, ezért is szervezik a tüntetést az Igazság Napja címmel. „Egy tulajdonjognak a megőrzéséről van szó, egy olyan épületnek az egyház számára való megtartásáról, amelynek a jogos tulajdonosa a református egyház, és amelyet jogszerűen adott vissza a román állam. Többek között ezt a döntést akarja a bíróság felülírni, meggyőződésem szerint mondvacsinált okokkal” – szögezte le Kelemen. Véleménye szerint ez azért elfogadhatatlan, mert precedenst teremthet, és bármikor, bármelyik egyházi vagy magáningatlan, amelyet visszaszolgáltattak a volt tulajdonosoknak, ismét államosítható lesz.
„Ez a döntés nemcsak tulajdonjogot, hanem a mi közösségi jogainkat is sérti, ezért azt várom, hogy a székelyek, az erdélyi magyarok nagyon erős szolidaritásról tesznek majd tanúbizonyságot. De nemcsak az erdélyi magyaroknak kell ezt kifejezniük, hanem mindazoknak, akik Romániában a tulajdonjogot, a tulajdonjognak a szentségét olyan értéknek tekintik, amely a 21. században megkérdőjelezhetetlen” – hangsúlyozta a szövetség elnöke. Kifejtette, a pernek más célja is lehet: megfélemlíteni azokat az embereket, köztisztviselőket, akik az elmúlt esztendőkben, nagyon nehéz körülmények között, sok-sok munka árán meghozták a megfelelő döntést.
„Azokat a személyeket, akik legjobb tudásuk szerint, törvényesen végezték a dolgukat: Markó Attilát, Marosán Tamást és Silviu Climet szabadságvesztésre ítélte első fokon a bíróság. Én abban bízom, hogy a fellebbezés után ezt a döntést megváltoztatják, és azok az emberek, akik nem tettek egyebet, mint a munkájukat végezték, nem kerülhetnek börtönbe” – hangsúlyozta a szövetségi elnök, kiemelve, hogy az RMDSZ első pillanattól kezdve határozottan kiállt az ügy mellett.
A tiltakozó megmozduláson való részvételre szólítják fel híveiket a magyar történelmi egyházak vezetői is. A Magyar Unitárius Egyház szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében emlékeztet, hogy az erdélyi magyar történelmi egyházak elöljárói már júliusban nyilatkozatban ítélték el a Székely Mikó Kollégium tulajdonviszonyai tárgyában hozott bírósági döntést.
„A fentiek szellemében arra kérjük az unitárius egyházközségek elöljáróit és híveit, hogy lehetőség szerint vegyenek részt az Erdélyi Református Egyházkerület által f. év szeptember 1-jén (szombat), déli 12 órára »az igazság napja« jelszóval Sepsiszentgyörgyre, a kollégium épülete köré egybehívott tiltakozó tüntetésen. Magyar Unitárius Egyházunk ezáltal is foglaljon állást az igazság védelmében!” – olvasható Bálint Benczédi Ferenc püspök és Gyerő Dávid előadó-tanácsos által aláírt felhívásban. Ebben kérik a lelkészeket, hogy szolgálati jelvényekkel érkezzenek, míg a nagyobb létszámban részt vevő közösségeket, hogy településtáblát is vigyenek magukkal. A tüntetésen való részvételre szólít a Romániai Evangélikus-Lutheránus Egyház is. „A református testvéreinket ért megalázó, felháborító döntés közös terhünk! A testvérszeretet, igazságérzet és békesség iránti krisztusi elkötelezettségünk miatt nem tűrhetjük szó nélkül a történteket” – áll az Adorjáni Dezső Zoltán püspök és Fehér Attila egyházkerületi főtanácsos által aláírt felhívásban.
A Székely Mikó Kollégium viszszaállamosítása elleni megmozdulásra tízezres nagyságrendben várnak tüntetőket – jelentette ki pénteken, egy kolozsvári sajtóbeszélgetésen Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Elmondta: arra számítanak, hogy az utóbbi 15 év legnagyobb, magyar ügyben tartott tömegdemonstrációjára kerül sor Sepsiszentgyörgyön. Az eseményen öt egyházfő, továbbá valamennyi erdélyi magyar politikai szervezet vezetője jelen lesz.
Kétnapos ünnepséggel emlékeznek Márton Áron egykori erdélyi római katolikus püspök születésének 130. évfordulóján, augusztus 28–29-én szülőfalujában, Csíkszentdomokoson – tájékoztatta az MTI-t kedden a helyi Márton Áron Múzeum.
A Kolozs Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház lombikbébi központját 810 700 lejes beruházásból korszerűsítették, a fejlesztést a Kolozs Megyei Tanács finanszírozta.
A magyar kormány a helyi magyar közösségekkel partnerségben szeretné finomítani, részleteiben kidolgozni a magyarságpolitikáját, a partnerség és a párbeszéd pedig kulcsfogalom ezen a területen – hangsúlyozta Kollai István Kolozsváron.
Nem mondhatni, hogy kiemelt érdeklődés övezte a kolozsvári helyiérdekű vasút (HÉV) szerelvényeire kiírt közbeszerzési eljárást.
Mintegy 1500 régi képeslap idézi meg, miként vált Kolozsvár kisvárosból modern nagyvárossá, és milyen arcát tartották a korabeliek megörökítésre és továbbküldésre érdemesnek.
Szokatlan és rendkívül veszélyes jelenség okoz komoly fejtörést a hatóságoknak a Maros-ártér Természetvédelmi Park Arad és Pécska között erdőiben: tavaly október óta föld alatti tűz emészti fel a fákat és az aljnövényzetet, júliusban 30 hektár lett oda.
Már el is kezdték a munkálatokat a Marosvásárhelyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Hargita megyei szakaszán, Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között.
Premier számba menő beruházás is zajlik az észak-erdélyi autópálya Bihar megyei, Bihar és Bisztraterebes közötti szakaszán: az egyik szakasz kifutópályaként is használható lesz katonai gépek számára.
A negyed évszázados rendezvénysorozat történetét felidéző kiállítás megnyitójával és egy határokat átívelő koprodukcióban megvalósult színházi előadással megkezdődött hétfőn a 25. Partiumi Magyar Napok (PMN).
A Mária-tisztelet segített megmaradni a kommunista rendszer legszigorúbb, egyházat elnyomó éveiben is, amikor a helyiek Majláthi Vasárnap néven szervezett kulturális műsorba „csomagolva” ünnepelték meg a templombúcsút.