Fotó: EMNT
Erdélyi magyar történészek, egyetemi oktatók idézték csütörtök délután egy kolozsvári konferencia keretében a száz évvel ezelőtti erdélyi hatalomváltást.
2018. december 06., 20:412018. december 06., 20:41
2018. december 07., 10:152018. december 07., 10:15
A rendezvény annak a háromperces kisfilmnek a levetítésével kezdődött, amelyet a Janovics Jenő kolozsvári filmstúdiója készített az 1918. december 22-én tartott kolozsvári nemzetgyűlésről, amelyen – válaszként a gyulafehérvári román nemzetgyűlésre – az erdélyi magyarok több tízezres tömege kinyilvánította, hogy „Magyarországgal egyazon népköztársasági állami közösségben kívánnak élni, és az egységes és csonkítatlan Magyarország keretein belül követelik minden itt lakó nemzet számára a teljes egyenlőséget, szabadságot és önkormányzatot”.
A néma mozgóképeken a Kolozsvárra vonattal érkező kalotaszegi küldöttek és az egyetemi ifjúság felvonulása, a város főterét megtöltő tömeg, valamint a nagygyűlés szónokai is láthatók, akiktől kimerevített képeken írásban idéz egy-egy gondolatot a kisfilm. Lönhárt Tamás történész, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) tanszékvezetője az MTI-nek elmondta: a filmet pár nappal az esemény után a pesti mozikban vetítették a filmhíradó részeként.
A hatalomváltás erdélyi eseménysorát felvázoló Fodor János történész felidézte: az 1918. november 28-án Marosvásárhelyen tartott székely nagygyűlésre kihatott, hogy a szervezők nem tudtak megegyezni az ideológiai kérdésekben, ezért ott csak pár ezren vettek részt,
Lönhárt Tamás előadásában arra világított rá, hogy a monarchia népei nemzeti tanácsainak a megalakulását IV. Károly uralkodó legitimálta, amikor a monarchia „hűséges nemzeteihez” fordult, és azt is lehetővé tette számukra, hogy a monarchia felbomló hadseregéből nemzeti gárdákat szervezzenek. Hozzátette:
Magyarország területén ugyanis a karhatalom hiánya a rend felbomlásához vezetett, és az antanthatalmak számára is az volt a legfontosabb, hogy biztosítva legyenek az országon átvezető felvonulási útvonalak a szovjetek elleni háborúhoz.
A kolozsvári konferenciát a Kárpát-medencei Magyar Autonómiatanács (KMAT), az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Buza László Egyesület a Nemzetközi és Regionális Kapcsolatokért (BLENRK) szervezte. Tőkés László KMAT-elnök levélben küldött üzenetében hangsúlyozta, hogy Trianonra ma az autonómia a válasz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap avatják fel Petőfi Sándor egészalakos bronzszobrát Sepsiszentgyörgyön. Gergely Zoltán szobrászművész alkotása a székelyföldi város legújabb, a költőről elnevezett parkjában kap helyet.
Immár több mint 50 ezer utast regisztrált idén áprilisban a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér, ami a létesítmény történetének eddigi legforgalmasabb hónapját jelenti.
Megkezdődött a Hargita megyei Küsmöd református templomának teljes körű felújítása – közölte a Teleki László Alapítvány csütörtökön.
A Kovászna megyei önkormányzat elnöke, Tamás Sándor szerint nincs rendjén, hogy a megyei hatóságoknak katonai létesítmények őrzését kell finanszírozniuk.
Nem szervezik meg ebben az évben a Szent László Napokat Nagyváradon, mindezt a szervezők jelentették be csütörtökön. A Szent László Egyesület forráshiánnyal indokolja a tizenhárom kiadást megélt fesztivál elmaradását.
Visszaélésekkel és szabálytalanságokkal vádolja az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom az RMDSZ-t a magyar országgyűlési választáson, mindenekelőtt a levélszavazatok összegyűjtésében betöltött szerepe miatt.
Több mint tízmillió lejes uniós forrásból újulhat meg a Bonchidához tartozó, mindössze 161 lakosú Gyulatelek barokk műemléke, a jelenleg romos állapotban lévő Dujardin-kúria, amely a kegyetlenségéről elhíresült Kolozs megyei báró rezidenciája volt.
Egyre több gazda nehezményezi az Arad megyei Sikula községben, hogy nem tud áthaladni mezőgazdasági gépeivel a település hídján a Fehér-Körös felett, mert a felújítás során túl szűkre tervezték a létesítmény hasznos felületét.
Már 42 százalékosban elkészült az észak-erdélyi autópálya Bihar és Bisztraterebes közötti szakasza, ami 8%-os előrelépést jelent a múlt havi jelentéshez képest – jelentette be az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR) szerdán.
A Tisza a magyar nemzet egységéért és a megbékélésért dolgozik, semmilyen új, határon túli párt alapításában nem vállal szerepet, és nem támogat olyan kezdeményezéseket, amelyek a közösség megosztására lennének alkalmasak – szögezte le Tarr Zoltán.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!