Fotó: Székely Nemzeti Múzeum/Facebook
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum kapja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) 2023-as Gábor Áron-díját – közölte hétfőn a szervezet.
2024. január 29., 16:362024. január 29., 16:36
Az SZNT közleménye szerint a díjazottról a szervezet állandó bizottsága döntött Izsák Balázs elnök előterjesztésére. Emlékeztetnek arra, hogy a sepsiszentgyörgyi intézmény „alapítása óta a székelység történelmi emlékezetének, kulturális kincseinek temploma”, és a Kós Károly tervei alapján felépített múzeumépület is ezt tükrözi.
Felidézik, hogy a Székely Nemzeti Múzeum a rendszerváltás után vette vissza hagyományos, történelmi megnevezését, és akárcsak az SZNT, nevében hordozza a „székely” és a „nemzeti” jelzőket. „Patinás épülete teljes felújításon esett át, kiállításai pedig a kor követelményeinek megfelelően mutatják be népünk értékeit” – idézte az MTI az SZNT közleményét, amely szerint a két intézmény más eszközökkel, de rokon célokért tevékenykedik.
A Székely Nemzeti Tanács 2006 óta ítéli oda a Gábor Áron-díjat olyan személyeknek vagy intézményeknek, akik vagy amelyek az azt megelőző évben, illetve egész munkásságuk, működésük révén
Az 2023-as évre szóló díj ünnepélyes átadására egy későbbi időpontban kerül sor Sepsiszentgyörgyön, a múzeum épületében.
A legnagyobb határon túli magyar közgyűjteményként számon tartott Székely Nemzeti Múzeum Kós Károly által tervezett székhelye négy év felújítás után, tavaly október 26-én nyitotta meg ismét kapuit a látogatók előtt.
Tartalmas és színvonalas rendezvényt zártak le vasárnap a Székely Nemzeti Múzeumban megrendezett Archeologia Transylvanica 3. régészeti konferencia szervezői és résztvevői. A megújult múzeum hosszú kihagyás után látta újra vendégül a magyar régészeket.
Megnyílt a felújított Székely Nemzeti Múzeum csütörtökön Sepsiszentgyörgyön. Vargha Mihály igazgató a nyitóünnepségen elmondta: olyan múzeumot szeretnének, amely nemcsak az észhez, hanem a szívhez is szól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
1945 januárjában közel 75 ezer német származású személyt deportáltak a Szovjetunióba Erdély, a Partium és a Bánság különböző településeiről. Az Arad megyei Simonyifalváról 59 lakost vittek el, közül 13-an sosem tértek vissza a lágerekből.
Heves indulatokat váltott ki a közösségi oldalakon Korodi Attilának, Csíkszereda polgármesterének az állásfoglalása, amelyben elfogadhatatlannak nevezte, hogy a szélsőséges Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) tüntetést szervezzen a városban.
Április elsejétől péntekenként ingyenessé válik a tömegközlekedés Brassóban – erről döntött az egykori szász város közgyűlése pénteki ülésén.
Sajátos ellentétre derült fény a 166 fős lakosságú Krassó-Szörény megyei Temesfőn: miközben az alapvető szolgáltatások is hiányoznak, a polgármester luxus közlekedési eszközt használ.
Bírálta az adóemeléseket és a „valódi életperspektívák” hiányát Novák Károly Eduárd korábbi RMDSZ-es sportminiszter.
Az Erdélyi Református Egyházkerület megfontolja, vagy elgondolkodik azon, hogy kilép a Református Egyházak Világközösségéből, vagy felfüggeszti tagságát – jelentette ki Kolumbán Vilmos, az egyházkerület püspöke szombaton az M1 aktuális csatornán.
Büntetőeljárást indított a kolozsvári bírósági ügyészség egy 68 éves volt tiszt ellen, miután tavaly év végén szexuálisan bántalmazott egy 17 éves lányt.
A fejlesztési minisztérium létrehozta az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében tervezett 4500 új bölcsődei hely közel háromnegyedét – jelentette be Cseke Attila miniszter, aki szombaton Lugoson avatott fel egy új bölcsődét.
A 13 éves gyanúsított szerint egy sor konfliktus és kölcsönös zaklatás áll a csenei gyilkosság hátterében, amely során brutálisan megöltek, majd felgyújtottak és elástak egy 15 éves fiút.
Bár az erdélyi magyar autonómiaküzdelem nem érte el célját, több járulékos sikere is van, ezek egyike a Székelyföld fogalom legitimmé válása – jelentette ki Bakk Miklós politológus.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!