Hirdetés

A Szekuritáté hosszú árnya Románián: titkosszolgálati oligarchák, ellenőrzött bírák, politikusok és újságírók

A román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei

A román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei

A román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei voltak – derül ki a Balkan Insight regionális portál elemzéséből. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a szolgálatok domináns szerepe hosszú távon megmarad, mivel a korrupció elleni küzdelmet is ők irányítják.

Pataky István

2021. február 09., 20:382021. február 09., 20:38

Harminc évvel a romániai forradalom után a kommunista rendszer hírhedt titkosszolgálatának örökösei továbbra is érinthetetlenek és elszámoltathatatlanok, ők az ország elhúzódó átalakulásának vitathatatlan győztesei – indítja hosszú tanulmányát Paul Hockenos a Balkan Insight tekintélyes elemző portálon.

„Ma kilenc biztonsági szolgálat működik a Szekuritáté örököseként a romániai színfalak mögött, olykor nyíltan a politika manipulálása, illetve a szolgálatok munkatársainak meggazdagodása céljából.

Hirdetés
Idézet
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) költségvetése nagyobb mint a hasonló németországi szolgálaté, s közel két és félszerese a hollandénál”

– áll az írásban. Alina Mungiu-Pippidi román civil aktivista a portálnak nyilatkozva kijelentette: a titkosszolgálatok ilyen befolyása torzítja a demokráciát. Szerinte

már régóta elegendő bizonyíték gyűlt össze arra, hogy Romániában működik a mélyállam, s annak gyökerei az egykori titkosszolgálatokig nyúlnak vissza.

„Az 1991-es nemzetbiztonsági törvények, amelyeket többnyire az érintettek írtak, elszámolhatatlanná tették a szolgálatokat, és zöld jelzést adtak gazdasági birodalmaiknak. A korrupcióellenes kampányok hatalmat adtak nekik a bírák és politikusok ellenőrzésére. De őket gyakorlatilag senki nem ellenőrzi” – fogalmazott Mungiu-Pippidi.

A cikkben megszólal Mădălin Hodor történész, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tudományos kutatója is. Kifejti: a forradalomkor az új hatalom úgy számolja fel a Szekuritátét, hogy felmentést ad annak korábban elkövetett bűncselekményei alól.

„A Szekuritáté szervezeti felépítésének megfelelően hoznak létre kilenc különálló egységet. Az új szolgálatok munkatársai és irányítói gyakorlatilag ugyanazok voltak, mint a régi Szekuritátéé. Az ideiglenes politikai vezetés azzal érvelt, hogy a demokratikus Romániának nemcsak hírszerzésre, hanem fedett félkatonai műveletekre is szüksége van a keleti szovjet, a nyugati magyar, de az ország közepén élő irredenta magyar kisebbség miatt is. Az érveket tehát a Ceaușescu-féle propagandából emelték át” – mondta a történész végzettségű Hodor.

Az 1990-es évek során a Szekuritáté utódai, a SRI, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) és a többi hasonló szervezet

széles körű erőforrásaikat és biztonsági monopóliumukat kihasználva oligarchákká váltak, és kartelleket alkottak a posztkommunista gazdaságban.

Zsarolni tudták a kompromittált politikusokat, a médiában dolgozókat, a bírákat. A posztkommunista Romániában ugyanis szinte mindenkinek volt rejtegetnivalója – olvasható a cikkben. Lavinia Stan és Marian Zulean kutatói munkájuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a levéltári aktákhoz és egyéb bennfentes információkhoz való hozzáférés milliárdos pályázatokat, privatizációs ügyleteket eredményezett a szolgálatokban tevékenykedők számára.

Barabás T. János, a budapesti Külgazdasági és Külpolitikai Intézet vezető elemzője a Krónika megkeresésére elmondta: a Balkan Insight tanulmányának fő megállapításai szerint a román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei voltak, felelősek a torz romániai modernizációért, politikai hatalmuk, befolyásuk döntő jelentőségű volt az elmúlt évtizedekben.

Idézet
A szolgálatok domináns szerepe hosszú távon megmarad, hiszen a korrupció elleni küzdelmet is ők irányítják – nyugati támogatással”

– véli a szakértő, utalva az írás megállapításaira, adataira. 

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 15., szerda

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)

Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.

Sem élve, sem holtan nem kellettek senkinek a dél-bihari illegális otthonok többségében magyar lakói (RIPORT)
Hirdetés
2026. július 15., szerda

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot

Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.

A falomlás után még többen keresik fel a muzsnai erődtemplomot
2026. július 15., szerda

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett

Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.

Elmarad idén az alternatív Tusványosnak szánt tábor, amelyen tavaly Magyar Péter is részt vett
2026. július 15., szerda

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk

Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.

Egyre több a külföldi vendégmunkás Erdélyben, a Székelyföldön is növekszik a számuk
Hirdetés
2026. július 15., szerda

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut

Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.

Örvendenek Parajdon a megítélt uniós árvízvédelmi támogatásnak, de senki nem tudja: mire, mennyi jut
2026. július 14., kedd

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben

Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.

Az első zsidó lakóház épül újjá a kolozsvári skanzenben
2026. július 14., kedd

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából

Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.

Gyógyszeres üvegbe rejtett időkapszulák kerültek elő a csíksomlyói kegytemplom tornyából
Hirdetés
2026. július 14., kedd

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron

Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.

Másfél évtizedes elképzelés valósult meg: megnyílt a Magyar Ifjúsági Központ Kolozsváron
2026. július 14., kedd

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron

Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.

Negyedmillió lejt csaltak ki egy idős nőtől Kolozsváron
2026. július 14., kedd

A magyar diákoknak kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét

A magyar diákok kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét – többek közt ez derült ki a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ) által kezdeményezett, Jól vagy, tényleg? elnevezésű országos állapotfelmérésből.

A magyar diákoknak kevesebb mint fele képzeli el Romániában a jövőjét
Hirdetés
Hirdetés