Hirdetés

A Szekuritáté hosszú árnya Románián: titkosszolgálati oligarchák, ellenőrzött bírák, politikusok és újságírók

A román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei

A román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei

A román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei voltak – derül ki a Balkan Insight regionális portál elemzéséből. A lapunknak nyilatkozó szakértő szerint a szolgálatok domináns szerepe hosszú távon megmarad, mivel a korrupció elleni küzdelmet is ők irányítják.

Pataky István

2021. február 09., 20:382021. február 09., 20:38

Harminc évvel a romániai forradalom után a kommunista rendszer hírhedt titkosszolgálatának örökösei továbbra is érinthetetlenek és elszámoltathatatlanok, ők az ország elhúzódó átalakulásának vitathatatlan győztesei – indítja hosszú tanulmányát Paul Hockenos a Balkan Insight tekintélyes elemző portálon.

„Ma kilenc biztonsági szolgálat működik a Szekuritáté örököseként a romániai színfalak mögött, olykor nyíltan a politika manipulálása, illetve a szolgálatok munkatársainak meggazdagodása céljából.

Hirdetés
Idézet
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) költségvetése nagyobb mint a hasonló németországi szolgálaté, s közel két és félszerese a hollandénál”

– áll az írásban. Alina Mungiu-Pippidi román civil aktivista a portálnak nyilatkozva kijelentette: a titkosszolgálatok ilyen befolyása torzítja a demokráciát. Szerinte

már régóta elegendő bizonyíték gyűlt össze arra, hogy Romániában működik a mélyállam, s annak gyökerei az egykori titkosszolgálatokig nyúlnak vissza.

„Az 1991-es nemzetbiztonsági törvények, amelyeket többnyire az érintettek írtak, elszámolhatatlanná tették a szolgálatokat, és zöld jelzést adtak gazdasági birodalmaiknak. A korrupcióellenes kampányok hatalmat adtak nekik a bírák és politikusok ellenőrzésére. De őket gyakorlatilag senki nem ellenőrzi” – fogalmazott Mungiu-Pippidi.

A cikkben megszólal Mădălin Hodor történész, a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tudományos kutatója is. Kifejti: a forradalomkor az új hatalom úgy számolja fel a Szekuritátét, hogy felmentést ad annak korábban elkövetett bűncselekményei alól.

„A Szekuritáté szervezeti felépítésének megfelelően hoznak létre kilenc különálló egységet. Az új szolgálatok munkatársai és irányítói gyakorlatilag ugyanazok voltak, mint a régi Szekuritátéé. Az ideiglenes politikai vezetés azzal érvelt, hogy a demokratikus Romániának nemcsak hírszerzésre, hanem fedett félkatonai műveletekre is szüksége van a keleti szovjet, a nyugati magyar, de az ország közepén élő irredenta magyar kisebbség miatt is. Az érveket tehát a Ceaușescu-féle propagandából emelték át” – mondta a történész végzettségű Hodor.

Az 1990-es évek során a Szekuritáté utódai, a SRI, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) és a többi hasonló szervezet

széles körű erőforrásaikat és biztonsági monopóliumukat kihasználva oligarchákká váltak, és kartelleket alkottak a posztkommunista gazdaságban.

Zsarolni tudták a kompromittált politikusokat, a médiában dolgozókat, a bírákat. A posztkommunista Romániában ugyanis szinte mindenkinek volt rejtegetnivalója – olvasható a cikkben. Lavinia Stan és Marian Zulean kutatói munkájuk alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a levéltári aktákhoz és egyéb bennfentes információkhoz való hozzáférés milliárdos pályázatokat, privatizációs ügyleteket eredményezett a szolgálatokban tevékenykedők számára.

Barabás T. János, a budapesti Külgazdasági és Külpolitikai Intézet vezető elemzője a Krónika megkeresésére elmondta: a Balkan Insight tanulmányának fő megállapításai szerint a román titkosszolgálatok a volt kommunista elit politikai és gazdasági túlélésének eszközei voltak, felelősek a torz romániai modernizációért, politikai hatalmuk, befolyásuk döntő jelentőségű volt az elmúlt évtizedekben.

Idézet
A szolgálatok domináns szerepe hosszú távon megmarad, hiszen a korrupció elleni küzdelmet is ők irányítják – nyugati támogatással”

– véli a szakértő, utalva az írás megállapításaira, adataira. 

Hirdetés
1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

Rejtélyes szikladarabok jelentek meg a bánsági nagyváros utcáin, borsos összegű bírság lett a vége

Sziklákat helyezett el az önkormányzat Temesvár utcáin, az év elején, emiatt a Környezetvédelmi Őrség jókora, 105 000 lejes bírságot rótt ki rá.

Rejtélyes szikladarabok jelentek meg a bánsági nagyváros utcáin, borsos összegű bírság lett a vége
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Szállodába ment egy medve a népszerű erdélyi üdülőhelyen

Medve látogatott egy hotelbe Brassópojábán – adta hírül a helyi sajtó.

Szállodába ment egy medve a népszerű erdélyi üdülőhelyen
2026. május 24., vasárnap

Ilyen is van: egész jól halad a bánsági vasútvonal felújítása

Jól halad a Temesvár és Lugos közötti vasútvonal felújítása – jelentette be szombaton Horațiu Cosma közlekedési államtitkár.

Ilyen is van: egész jól halad a bánsági vasútvonal felújítása
2026. május 24., vasárnap

Nem kímélte az RMDSZ politikusa a Rákóczi-vár felújítása miatt méltatlankodó soviniszta Tanasát

Kemény hangvételű bejegyzésben reagált Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és szóvivője a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) magyargyűlölő politikusa, Dan Tanasă szombati kifakadására.

Nem kímélte az RMDSZ politikusa a Rákóczi-vár felújítása miatt méltatlankodó soviniszta Tanasát
Hirdetés
2026. május 23., szombat

A magyargyűlölő Tanasának nagyon fáj, hogy a román állam pénzén újították fel a gyimesbükki Rákóczi-várat

Nem hagyta szó nélkül a magyarellenes fellépéseiről hírhedt Dan Tanasă, hogy a román állam támogatásával újították fel az ezeréves magyar–román határon álló gyimesbükki Rákóczi-várat.

A magyargyűlölő Tanasának nagyon fáj, hogy a román állam pénzén újították fel a gyimesbükki Rákóczi-várat
2026. május 23., szombat

Csíksomlyói búcsú: akadt dolguk a mentőegységeknek

Több mint másfélszáz személy szorult orvosi segítségre a szombati csíksomlyói búcsú idején.

Csíksomlyói búcsú: akadt dolguk a mentőegységeknek
2026. május 23., szombat

Országos jelentőségű erdélyi gyár ügyében emelte fel szavát a szélsőjobboldali párt politikusa

A műtrágyaárak robbanásszerű emelkedése és a marosvásárhelyi Azomureş vegyi üzem bezárása az elmúlt évek kormányainak felelőtlen politikájának eredménye, amelyek megakadályozták a román gáz feldolgozását, és Romániát drága importtól függő országgá tették.

Országos jelentőségű erdélyi gyár ügyében emelte fel szavát a szélsőjobboldali párt politikusa
Hirdetés
2026. május 23., szombat

A csíksomlyói búcsú szónoka: a szeretet országát nem lehet gyűlöletre építeni

Idén is több százezren érkeztek a pünkösdszombati csíksomlyói búcsúba a világ minden tájáról a Kis- és a Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltár elé.

A csíksomlyói búcsú szónoka: a szeretet országát nem lehet gyűlöletre építeni
2026. május 23., szombat

Bolojan szerint még idén elkezdhet működni egy új erdélyi erőmű

Az év végére a radnóti gáztüzelésű hőerőmű már áramot fog betáplálni az országos energiarendszerbe, miután a kormány e heti ülésén jóváhagyták az új energetikai csoportra vonatkozó szándéknyilatkozatot – közölte szombaton Ilie Bolojan.

Bolojan szerint még idén elkezdhet működni egy új erdélyi erőmű
2026. május 23., szombat

Az ezeréves határnál provokálta a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat a román soviniszta vezér

Gyimesbükknél, az egykori magyar–román határnál provokálta szombaton a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja nevű szélsőséges román szervezet vezetője.

Az ezeréves határnál provokálta a csíksomlyói búcsúba érkező magyarokat a román soviniszta vezér
Hirdetés
Hirdetés