Az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenynek már hagyománya van
Fotó: Ákovita/Facebook
Öt évvel ezelőtt az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny azzal a céllal indult, hogy a helyi gyümölcstermesztők számára új lehetőségeket nyisson, a pálinkakészítőknek pedig szakmai fejlődést biztosítson. Becze Istvánnal, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökével, a verseny főszervezőjével arról beszélgettünk, hogyan formálódott a rendezvény találkozóhellyé a Kárpát-medence legjobb főzdéi számára, és milyen szerepet kívánnak pálinkának Székelyföld gasztronómiai jövőjében.
2025. május 03., 09:282025. május 03., 09:28
Amikor öt évvel ezelőtt elindították az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyt a szervezők célja világos volt: olyan kifutási lehetőséget akartak biztosítani a helyi gyümölcstermesztőknek, amely hosszú távon is fenntartható.
„A pálinka egy olyan hagyományos kuriózum, amely révén a termelők értékesíthetik a gyümölcseiket” – emelte ki Becze István, hozzátéve, hogy rendezvényük a minőséget helyezi előtérbe.
Becze István hangsúlyozta: a pálinka esetében különösen fontos a minőségre törekvés, mert csak így lehet a nemzetközi piacon is versenyképes termékeket előállítani.
Másfelől a rendezvény közösségformáló szerepe is egyre erősebb: az elmúlt években kialakult egy olyan grémium, amelynek tagjai nemcsak elméleti és gyakorlati tudást szereztek – például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pálinkamesteri képzésén –, hanem egymást is ösztönzik a folyamatos fejlődésre.
Bár a verseny mondhatni helyi kezdeményezésként indult, helyi igények hívták életre, a kezdetektől fogva nemzetközi szintre törekedtek. „Lehetett volna székelyföldi is, de igény volt rá, hogy nemzetközi szintű legyen” – mondta az elnök.
A „pálinka” elnevezés használata miatt hosszú egyeztetések előzték meg a névválasztást. Mivel a pálinka jogilag Magyarországon előállított, gyümölcsből készült párlatot jelent, a szervezők úgy döntöttek, hogy „Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny” néven hirdetik meg az eseményt, így bármilyen gyümölcspárlattal, akár a világ más tájairól is lehet nevezni. Ennek ellenére a verseny fókuszában továbbra is a Kárpát-medencei, azon belül is főként a székelyföldi és erdélyi pálinkák állnak.
Nagy elismerést kapott a székely konyha: 2027-ben Hargita megye viseli majd az Európa Gasztronómiai Régiója címet a Nemzetközi Gasztronómiai, Kulturális, Művészeti és Turisztikai Intézet (IGCAT) döntése alapján.
A nevezett italok palettája minden évben rendkívül színes: a hagyományos gyümölcspálinkák mellett zöldségekből készült párlatok – például zellerből, „murokból” – és különleges kombinációk is megjelennek, mint a meggy és a mák házasítása vagy a sütőtök alapú italok.
„Nekem az erdei gyümölcsökből – málna, som, áfonya, kökény – készült pálinkák a kedvenceim. Hihetetlen minőséget tudnak kihozni belőlük” – mesélte Becze István, leszögezve, hogy tapasztalatai szerint a termelők évről évre fejlődnek: egyre több ital éremesélyes, és egyre kevesebb a hibás vagy gyenge minőségű minta.
Az interjú során szó esett a pálinkafőzés előtt álló kihívásokról is.
Másfelől a piacon való érvényesülést pedig a magas jövedéki adók és a szigorú szabályozás nehezíti.
A rendezvény korábbi kiadása
Fotó: Veres Nándor
„Nagyon sok adminisztráció, nyilvántartás szükséges, és ha nem vagy elég körültekintő, könnyen bűnözőként kezelhetik a tisztességes termelőt is” – figyelmeztetett a főszervező, hozzátéve, hogy a falugazdász-hálózat éppen ezért aktívan segíti a termelőket az engedélyek beszerzésében és a hivatalos eljárásokban. A cél az, hogy a helyi termelők ne csak hobbiszinten, hanem hivatalos kereskedelmi forgalomban is sikeresen működhessenek.
A főszervező kérdésünkre arról is beszélt, hogy
Becze István hangsúlyozta, hogy szerinte sokkal jobb egy minőségi pohár pálinkát megkóstolni, mint a nemzetközi piacokon agyonpromotált, ismeretlen eredetű, tartalmú szeszes italokat inni. Hozzátette, hogy a mostani pálinkák alkoholtartalma jellemzően 40–42 alkoholfok körüli, inkább az illatosságra és zamatosságra helyezve a hangsúlyt, nem a nyers erőre.
Az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny érzékszervi minősítése 2025. május 2–3-án zajlik Csíkszeredában, a Hunguest Hotel Fenyőben, a díjátadó gála pedig július 4-én lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!