
Az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenynek már hagyománya van
Fotó: Ákovita/Facebook
Öt évvel ezelőtt az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny azzal a céllal indult, hogy a helyi gyümölcstermesztők számára új lehetőségeket nyisson, a pálinkakészítőknek pedig szakmai fejlődést biztosítson. Becze Istvánnal, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökével, a verseny főszervezőjével arról beszélgettünk, hogyan formálódott a rendezvény találkozóhellyé a Kárpát-medence legjobb főzdéi számára, és milyen szerepet kívánnak pálinkának Székelyföld gasztronómiai jövőjében.
2025. május 03., 09:282025. május 03., 09:28
Amikor öt évvel ezelőtt elindították az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyt a szervezők célja világos volt: olyan kifutási lehetőséget akartak biztosítani a helyi gyümölcstermesztőknek, amely hosszú távon is fenntartható.
„A pálinka egy olyan hagyományos kuriózum, amely révén a termelők értékesíthetik a gyümölcseiket” – emelte ki Becze István, hozzátéve, hogy rendezvényük a minőséget helyezi előtérbe.
Becze István hangsúlyozta: a pálinka esetében különösen fontos a minőségre törekvés, mert csak így lehet a nemzetközi piacon is versenyképes termékeket előállítani.
Másfelől a rendezvény közösségformáló szerepe is egyre erősebb: az elmúlt években kialakult egy olyan grémium, amelynek tagjai nemcsak elméleti és gyakorlati tudást szereztek – például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pálinkamesteri képzésén –, hanem egymást is ösztönzik a folyamatos fejlődésre.
Bár a verseny mondhatni helyi kezdeményezésként indult, helyi igények hívták életre, a kezdetektől fogva nemzetközi szintre törekedtek. „Lehetett volna székelyföldi is, de igény volt rá, hogy nemzetközi szintű legyen” – mondta az elnök.
A „pálinka” elnevezés használata miatt hosszú egyeztetések előzték meg a névválasztást. Mivel a pálinka jogilag Magyarországon előállított, gyümölcsből készült párlatot jelent, a szervezők úgy döntöttek, hogy „Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny” néven hirdetik meg az eseményt, így bármilyen gyümölcspárlattal, akár a világ más tájairól is lehet nevezni. Ennek ellenére a verseny fókuszában továbbra is a Kárpát-medencei, azon belül is főként a székelyföldi és erdélyi pálinkák állnak.

Nagy elismerést kapott a székely konyha: 2027-ben Hargita megye viseli majd az Európa Gasztronómiai Régiója címet a Nemzetközi Gasztronómiai, Kulturális, Művészeti és Turisztikai Intézet (IGCAT) döntése alapján.
A nevezett italok palettája minden évben rendkívül színes: a hagyományos gyümölcspálinkák mellett zöldségekből készült párlatok – például zellerből, „murokból” – és különleges kombinációk is megjelennek, mint a meggy és a mák házasítása vagy a sütőtök alapú italok.
„Nekem az erdei gyümölcsökből – málna, som, áfonya, kökény – készült pálinkák a kedvenceim. Hihetetlen minőséget tudnak kihozni belőlük” – mesélte Becze István, leszögezve, hogy tapasztalatai szerint a termelők évről évre fejlődnek: egyre több ital éremesélyes, és egyre kevesebb a hibás vagy gyenge minőségű minta.
Az interjú során szó esett a pálinkafőzés előtt álló kihívásokról is.
Másfelől a piacon való érvényesülést pedig a magas jövedéki adók és a szigorú szabályozás nehezíti.
A rendezvény korábbi kiadása
Fotó: Veres Nándor
„Nagyon sok adminisztráció, nyilvántartás szükséges, és ha nem vagy elég körültekintő, könnyen bűnözőként kezelhetik a tisztességes termelőt is” – figyelmeztetett a főszervező, hozzátéve, hogy a falugazdász-hálózat éppen ezért aktívan segíti a termelőket az engedélyek beszerzésében és a hivatalos eljárásokban. A cél az, hogy a helyi termelők ne csak hobbiszinten, hanem hivatalos kereskedelmi forgalomban is sikeresen működhessenek.
A főszervező kérdésünkre arról is beszélt, hogy
Becze István hangsúlyozta, hogy szerinte sokkal jobb egy minőségi pohár pálinkát megkóstolni, mint a nemzetközi piacokon agyonpromotált, ismeretlen eredetű, tartalmú szeszes italokat inni. Hozzátette, hogy a mostani pálinkák alkoholtartalma jellemzően 40–42 alkoholfok körüli, inkább az illatosságra és zamatosságra helyezve a hangsúlyt, nem a nyers erőre.
Az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny érzékszervi minősítése 2025. május 2–3-án zajlik Csíkszeredában, a Hunguest Hotel Fenyőben, a díjátadó gála pedig július 4-én lesz.
Az ország területének jelentős részére érvényes, záporokra és viharos szélre figyelmeztető sárga, vagyis elsőfokú riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Vége lehet a kutyák élethosszig tartó láncra verésének Romániában: egy új törvénytervezet napi két órában korlátozná a megkötve tartást, a szabályszegőket pedig bírsággal, ismételt esetben akár az állat elkobzásával is sújthatnák.
Újabb állatok pusztultak el a récekeresztúri vadállatfarmon, ahol tavasszal több száz bölény és szarvas pusztulása miatt indult vizsgálat. A friss felvételek szerint a helyzet hónapokkal később sem rendeződött.
Egy férfi meghalt és egy nő megsérült csütörtök kora este a Temesvár körgyűrűjén történt közúti balesetben, amelyben három autó és egy téglákat szállító kamion ütközött össze.
Trianon évfordulójának a napján nemcsak a veszteségre emlékezünk, hanem arra az erőre is, amely a legnehezebb időkben is képes volt megtartani bennünket – írta csütörtökön a nemzeti összetartozás napján közzétett üzenetében Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Kilőtték a keddről szerdára virradó éjszaka azt a medvét, amelyik az utóbbi időszakban több ízben feltűnt Brassópojánán, és egy biztonsági kamera felvétele szerint egy szálloda épületébe is bement – közölte szerdán a brassói polgármesteri hivatal.
Házkutatásokat tartottak szerdán Cristian Pomohaci népdalénekesnél, volt ortodox papnál egy szexuális bántalmazással kapcsolatos ügyben. Több helyszínen vizsgálódtak az ügyészek, köztük egy Marosvásárhely központjához közeli ingatlanban is.
Május végére az A3-as észak-erdélyi autópálya Bisztraterebes–Bihar szakaszának több mint 50 százaléka elkészült – számolt be szerdán az Országos Közúti Beruházási Társaság (CNIR).
Az apja elleni robbantásos merénylet kitervelésével gyanúsított Laura Dronca kifogásolta, hogy a néhai üzletember meggyilkolásának ügyében beidézett egyik tanút az ügyészek felmentették a büntetőjogi felelősség alól.
A recsenyédi unitárius templom karzatának padlózata alól nemrég előkerült négykötetnyi iratanyag új fejezetet nyithat a település történetének kutatásában. Nagy Adél lelkésznő a véletlenszerű feltárásról, az iratok érdekességéről beszélt a Krónikának.
szóljon hozzá!