Az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenynek már hagyománya van
Fotó: Ákovita/Facebook
Öt évvel ezelőtt az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny azzal a céllal indult, hogy a helyi gyümölcstermesztők számára új lehetőségeket nyisson, a pálinkakészítőknek pedig szakmai fejlődést biztosítson. Becze Istvánnal, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökével, a verseny főszervezőjével arról beszélgettünk, hogyan formálódott a rendezvény találkozóhellyé a Kárpát-medence legjobb főzdéi számára, és milyen szerepet kívánnak pálinkának Székelyföld gasztronómiai jövőjében.
2025. május 03., 09:282025. május 03., 09:28
Amikor öt évvel ezelőtt elindították az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyt a szervezők célja világos volt: olyan kifutási lehetőséget akartak biztosítani a helyi gyümölcstermesztőknek, amely hosszú távon is fenntartható.
„A pálinka egy olyan hagyományos kuriózum, amely révén a termelők értékesíthetik a gyümölcseiket” – emelte ki Becze István, hozzátéve, hogy rendezvényük a minőséget helyezi előtérbe.
Becze István hangsúlyozta: a pálinka esetében különösen fontos a minőségre törekvés, mert csak így lehet a nemzetközi piacon is versenyképes termékeket előállítani.
Másfelől a rendezvény közösségformáló szerepe is egyre erősebb: az elmúlt években kialakult egy olyan grémium, amelynek tagjai nemcsak elméleti és gyakorlati tudást szereztek – például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pálinkamesteri képzésén –, hanem egymást is ösztönzik a folyamatos fejlődésre.
Bár a verseny mondhatni helyi kezdeményezésként indult, helyi igények hívták életre, a kezdetektől fogva nemzetközi szintre törekedtek. „Lehetett volna székelyföldi is, de igény volt rá, hogy nemzetközi szintű legyen” – mondta az elnök.
A „pálinka” elnevezés használata miatt hosszú egyeztetések előzték meg a névválasztást. Mivel a pálinka jogilag Magyarországon előállított, gyümölcsből készült párlatot jelent, a szervezők úgy döntöttek, hogy „Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny” néven hirdetik meg az eseményt, így bármilyen gyümölcspárlattal, akár a világ más tájairól is lehet nevezni. Ennek ellenére a verseny fókuszában továbbra is a Kárpát-medencei, azon belül is főként a székelyföldi és erdélyi pálinkák állnak.
Nagy elismerést kapott a székely konyha: 2027-ben Hargita megye viseli majd az Európa Gasztronómiai Régiója címet a Nemzetközi Gasztronómiai, Kulturális, Művészeti és Turisztikai Intézet (IGCAT) döntése alapján.
A nevezett italok palettája minden évben rendkívül színes: a hagyományos gyümölcspálinkák mellett zöldségekből készült párlatok – például zellerből, „murokból” – és különleges kombinációk is megjelennek, mint a meggy és a mák házasítása vagy a sütőtök alapú italok.
„Nekem az erdei gyümölcsökből – málna, som, áfonya, kökény – készült pálinkák a kedvenceim. Hihetetlen minőséget tudnak kihozni belőlük” – mesélte Becze István, leszögezve, hogy tapasztalatai szerint a termelők évről évre fejlődnek: egyre több ital éremesélyes, és egyre kevesebb a hibás vagy gyenge minőségű minta.
Az interjú során szó esett a pálinkafőzés előtt álló kihívásokról is.
Másfelől a piacon való érvényesülést pedig a magas jövedéki adók és a szigorú szabályozás nehezíti.
A rendezvény korábbi kiadása
Fotó: Veres Nándor
„Nagyon sok adminisztráció, nyilvántartás szükséges, és ha nem vagy elég körültekintő, könnyen bűnözőként kezelhetik a tisztességes termelőt is” – figyelmeztetett a főszervező, hozzátéve, hogy a falugazdász-hálózat éppen ezért aktívan segíti a termelőket az engedélyek beszerzésében és a hivatalos eljárásokban. A cél az, hogy a helyi termelők ne csak hobbiszinten, hanem hivatalos kereskedelmi forgalomban is sikeresen működhessenek.
A főszervező kérdésünkre arról is beszélt, hogy
Becze István hangsúlyozta, hogy szerinte sokkal jobb egy minőségi pohár pálinkát megkóstolni, mint a nemzetközi piacokon agyonpromotált, ismeretlen eredetű, tartalmú szeszes italokat inni. Hozzátette, hogy a mostani pálinkák alkoholtartalma jellemzően 40–42 alkoholfok körüli, inkább az illatosságra és zamatosságra helyezve a hangsúlyt, nem a nyers erőre.
Az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny érzékszervi minősítése 2025. május 2–3-án zajlik Csíkszeredában, a Hunguest Hotel Fenyőben, a díjátadó gála pedig július 4-én lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Súlyos közúti balesetben vesztette életét egy 18 éves, vezetői engedéllyel nem rendelkező fiatalember a Brassó megyei Viktóriavárosban. A nagy sebességgel egy fának csapódó jármű további két kiskorú utasát súlyos sérülésekkel szállították kórházba.
Második beszélgetőkönyvével jelentkezett Csinta Samu, a Krónika volt főszerkesztője. Az Ajtók kilátással 32, korábban a Háromszék napilapban megjelent, időtállónak szánt beszélgetést gyűjt egybe írókkal, lelkészekkel, közéleti és kulturális szereplőkkel.
Mint köztudott, a kormány sürgősségi rendelete értelmében a szerencsejáték-termek működésének engedélyezése 2026-tól már nem kizárólag országos hatáskör, hanem a helyi önkormányzatok hozhatnak döntést az ügyben.
Történelmi pillanat Kézdivásárhelyen: idén, március 15-én dr. Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke mond ünnepi beszédet – jelentette be kedden a Facebook-oldalán Bokor Tibor, a székelyföldi város polgármestere.
2016 óta több mint 900 külhoni magyar óvoda és bölcsőde épült vagy újult meg a magyar kormány támogatásával, ebből több mint 500 Erdélyben. Összeállításunkban néhány konkrét megvalósítás révén mutatjuk be a támogatás jelentőségét.
Antikommunista román hősre, a Ceaușescu-diktatúra elleni tiltakozásként önmagát felgyújtó Liviu Corneliu Babeșre emlékeztek hétfőn az erdélyi Brassópojánán.
Nemcsak lopott személygépkocsival, hanem Nyugat-Európából eltulajdonított kerékpárral is le lehet bukni. Szatmárnémetiben egy Ausztriából származó biciklit sikerült lokalizálni a rajta elhelyezett helymeghatározó eszköz segítségével.
Erdélyi személyek is Dubajban rekedtek a háborús közel-keleti helyzet miatt.
Tiltással nem megy, ezért szabályozással és jó példával kell óvnunk gyermekeinket a digitális világ csapdáitól. Erről szólt az előadás, amelyet Mircea Miclea pszichológus, akadémikus, volt tanügyminiszter tartott a tordaszentlászlói református templomban.
Legalább másfél, de akár több év is eltelhet, amíg ismét sikerül építőt találni a kolozsvári körgyűrűnek, amelynek botrányos kivitelezési szerződését pénteken mondta fel egyoldalúan a polgármesteri hivatal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!