Az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenynek már hagyománya van
Fotó: Ákovita/Facebook
Öt évvel ezelőtt az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny azzal a céllal indult, hogy a helyi gyümölcstermesztők számára új lehetőségeket nyisson, a pálinkakészítőknek pedig szakmai fejlődést biztosítson. Becze Istvánnal, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének elnökével, a verseny főszervezőjével arról beszélgettünk, hogyan formálódott a rendezvény találkozóhellyé a Kárpát-medence legjobb főzdéi számára, és milyen szerepet kívánnak pálinkának Székelyföld gasztronómiai jövőjében.
2025. május 03., 09:282025. május 03., 09:28
Amikor öt évvel ezelőtt elindították az Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaversenyt a szervezők célja világos volt: olyan kifutási lehetőséget akartak biztosítani a helyi gyümölcstermesztőknek, amely hosszú távon is fenntartható.
„A pálinka egy olyan hagyományos kuriózum, amely révén a termelők értékesíthetik a gyümölcseiket” – emelte ki Becze István, hozzátéve, hogy rendezvényük a minőséget helyezi előtérbe.
Becze István hangsúlyozta: a pálinka esetében különösen fontos a minőségre törekvés, mert csak így lehet a nemzetközi piacon is versenyképes termékeket előállítani.
Másfelől a rendezvény közösségformáló szerepe is egyre erősebb: az elmúlt években kialakult egy olyan grémium, amelynek tagjai nemcsak elméleti és gyakorlati tudást szereztek – például a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem pálinkamesteri képzésén –, hanem egymást is ösztönzik a folyamatos fejlődésre.
Bár a verseny mondhatni helyi kezdeményezésként indult, helyi igények hívták életre, a kezdetektől fogva nemzetközi szintre törekedtek. „Lehetett volna székelyföldi is, de igény volt rá, hogy nemzetközi szintű legyen” – mondta az elnök.
A „pálinka” elnevezés használata miatt hosszú egyeztetések előzték meg a névválasztást. Mivel a pálinka jogilag Magyarországon előállított, gyümölcsből készült párlatot jelent, a szervezők úgy döntöttek, hogy „Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny” néven hirdetik meg az eseményt, így bármilyen gyümölcspárlattal, akár a világ más tájairól is lehet nevezni. Ennek ellenére a verseny fókuszában továbbra is a Kárpát-medencei, azon belül is főként a székelyföldi és erdélyi pálinkák állnak.
Nagy elismerést kapott a székely konyha: 2027-ben Hargita megye viseli majd az Európa Gasztronómiai Régiója címet a Nemzetközi Gasztronómiai, Kulturális, Művészeti és Turisztikai Intézet (IGCAT) döntése alapján.
A nevezett italok palettája minden évben rendkívül színes: a hagyományos gyümölcspálinkák mellett zöldségekből készült párlatok – például zellerből, „murokból” – és különleges kombinációk is megjelennek, mint a meggy és a mák házasítása vagy a sütőtök alapú italok.
„Nekem az erdei gyümölcsökből – málna, som, áfonya, kökény – készült pálinkák a kedvenceim. Hihetetlen minőséget tudnak kihozni belőlük” – mesélte Becze István, leszögezve, hogy tapasztalatai szerint a termelők évről évre fejlődnek: egyre több ital éremesélyes, és egyre kevesebb a hibás vagy gyenge minőségű minta.
Az interjú során szó esett a pálinkafőzés előtt álló kihívásokról is.
Másfelől a piacon való érvényesülést pedig a magas jövedéki adók és a szigorú szabályozás nehezíti.
A rendezvény korábbi kiadása
Fotó: Veres Nándor
„Nagyon sok adminisztráció, nyilvántartás szükséges, és ha nem vagy elég körültekintő, könnyen bűnözőként kezelhetik a tisztességes termelőt is” – figyelmeztetett a főszervező, hozzátéve, hogy a falugazdász-hálózat éppen ezért aktívan segíti a termelőket az engedélyek beszerzésében és a hivatalos eljárásokban. A cél az, hogy a helyi termelők ne csak hobbiszinten, hanem hivatalos kereskedelmi forgalomban is sikeresen működhessenek.
A főszervező kérdésünkre arról is beszélt, hogy
Becze István hangsúlyozta, hogy szerinte sokkal jobb egy minőségi pohár pálinkát megkóstolni, mint a nemzetközi piacokon agyonpromotált, ismeretlen eredetű, tartalmú szeszes italokat inni. Hozzátette, hogy a mostani pálinkák alkoholtartalma jellemzően 40–42 alkoholfok körüli, inkább az illatosságra és zamatosságra helyezve a hangsúlyt, nem a nyers erőre.
Az idei Ákovita Nemzetközi Párlat- és Pálinkaverseny érzékszervi minősítése 2025. május 2–3-án zajlik Csíkszeredában, a Hunguest Hotel Fenyőben, a díjátadó gála pedig július 4-én lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki kedden Marosvásárhely egyik legmodernebb üzleti központjában, több mint harminc személynek sikerült kimenekülnie.
A szélsőséges időjárás már ma is a térség legnagyobb éghajlati kockázata. Bartók Blanka klímakutatót arról faggattuk, mit mutatnak a hosszú távú előrejelzések, és milyen klímára számíthatunk a Kárpát-medencében a század végére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat hétfőn közzétett kéthetes előrejelzése szerint a következő napokban fokozatosan felmelegszik az idő, és a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 12-14 Celsius-fokot.
Több mint ezer, nemzeti színű zászlókat lengető híve várta hétfőn délelőtt Călin Georgescut a tiszteletére tartott gyulafehévári rendezvényre.
Megszökött vasárnap este egy Arad megyei idegenrendészeti központból egy rendkívül veszélyesnek tartott georgiai férfi. Az eset után a hatóságok azonnal ellenőrzőpontokat állítottak fel, járműveket és személyeket is ellenőriztek.
Több száz ember vesz részt hétfőn Gyulafehérváron a George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke által a román nemzeti ünnep alkalmából szervezett „egyesülés menetén”.
A hegyekben havas eső és havazás várható az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerint.
Vasárnap délben, az unitárius templomban tartott istentisztelet után közös adventi gyertyagyújtást rendeznek a Duna-ház előtt.
Az Országos Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a család kérésére közzétette annak a fiatalembernek a fényképét, aki a múlt vasárnap tűnt el a Bucsecs-hegységben.
Tavaly mintegy 15 millió lej, az idei első félévben pedig már 12 millió lej veszteséget halmozott fel az Aradi Erdészeti Igazgatóság, melynek korábbi vezetője, Teodor Țigan 100 ezer eurós nyugdíjazási prémiumot vett fel a nyáron.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!