A megyei kórház udvarán kap helyet a „szegények orvosa”, Darányi János aradi mellszobra

Többek között azt is közölték:

• a megyei tanács mint a szobor és a kiszemelt terület tulajdonosa biztosítja az aradi magyar művelődési élet támogatására létrejött Kölcsey Egyesület számára a szükséges dokumentumokat a műszaki tervdokumentáció elkészítéséhez, felügyeli a kivitelezési munkálatokat, és a befejezés után hivatalosan átveszi azokat;
• a kórház mint a terület kezelője engedélyezi a hozzáférést a munkálatok elvégzése érdekében; a múzeum mint a szobor kezelője, átadja az alkotást a kivitelezőnek;
• a Kölcsey Egyesület térítésmentesen elkészíti az építési engedélyhez szükséges dokumentációt és a műszaki tervet, vállalja az engedélyek és jóváhagyások költségeit, valamint elvégzi a szobor elhelyezését.

korábban írtuk

Újraállítják a „szegények orvosának” szobrát – elkészült a Darányi-büszt talapzata

Az andezit tömbből faragott posztamenst csütörtök kora délután elhelyezték a magyar református bölcsőde udvarán, ahol átmenetileg a néhai főorvos elveszettnek hitt mellszobrát is őrzik.

Darányi János, a szegények orvosa

A néhai főorvos szobra azzal is kötődik Aradhoz, hogy Tóth András szobrászművész keze munkája, aki nem más, mint a magyar líra legelégikusabb költőjének, az Aradon született Tóth Árpádnak az édesapja.

Darányi János a Heves megyei Andornakon született 1819. július 6-án, és Aradon hunyt el 1889. május 12-én. Tanulmányait Pesten, Miskolcon és Egerben végezte, azután Bécsben képezte magát. Az 1848-as szabadságharcban eleinte a 49. honvédzászlóalj főorvosa, végül a komáromi összes kórházak igazgató főorvosa volt. 1858-ban Arad főorvosa lett, 1860-ban a megyei kórház igazgató főorvosa is volt, majd 1861-től 1881. március végéig az általa alapított és róla elnevezett magánkórházat vezette. 1883-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki.

ami ma a Török Zsolt-park nevet viseli (a volt Gyermekpark), de 1934-ben lebontották, és azóta a múzeumnak és a filharmóniának is otthont adó Kultúrpalota alagsorában tárolták. Sokáig azt hitték, hogy elveszett, de 2023 őszén, a Kultúrpalota felújításakor – Csiky Gergely és Fábián Gábor eredeti mellszobraival együtt – ez is előkerült.

– mondta a Krónikának a Péró Tamás, aki elégedettségének adott hangot, hogy egyre több magyar vonatkozású műalkotás kerül vissza köztérre Aradon, még ha nem is mind az eredeti helyére.

„Büszkék lehetnek erre a magyarok. De emellett épp olyan fontos, hogy ne csak elmenjünk ezen értékek mellett, hanem látogassuk, népszerűsítsük, ajánljuk másoknak is. Fontos az ereklyemúzeum vagy a magyar képtár látogatása is.

Az én szüleimnek nem adatott meg, hogy ezeket láthassák, de az én fiamnak, a mi gyermekeinknek már természetes dolog, hogy a Szabadság-szobor áll, és ezek az szobrok is a helyükre kerülnek. Nem minden esetben vannak tisztában, hogy e mögött mennyi munka van, de nem is szükséges ez, hiszen a magyar közösség választott tisztségviselőinek mindenkori feladata, hogy ezt a munkát elvégezzék” – mondta.

A negyedik generációs kőfaragó műhely vezetője, Dóczy Ildikó júliusban, amikor a talapzatot elhozták Aradra, a Krónikának elmondta: hosszú évekre nyúlik vissza az együttműködés az aradi magyar közösséggel. „Az első felkérés még a Szabadság-szobor újraállításának idejében érkezett, akkor édesapám, néhai Dóczy András kőfaragó vezette a műhelyt, és őt kérték meg, hogy a szobor oszlopocskáit és a talapzat néhány hiányzó elemét pótolja. Az új Fábián Gábor-szobor talapzatát is mi készítettük (ezt 2008-ban állították fel a református templom előtt, abban a hitben, hogy a régi szobor már nem kerülhet elő – szerk. megj.), azután Csiky Gergely mellszobrának a talapzatát is tőlünk rendelték” – magyarázta a cégvezető, akinek nemcsak apja, hanem nagyapja és dédapja is kőfaragó volt.

Az egykori aradi magyar köztéri alkotások közül Darányi János szobrát „az utolsó még vissza nem került” szobornak nevezik, leszámítva a Kossuth-szobrot, amelynek a sorsáról semmit sem tudnak. Helytörténészek, magyar közösségi vezetők azonban remélik, ha a város valóban átveheti majd a hadseregtől a várat, annak sáncaiban vagy katakombáiban megtalálják az első világháború után az új román hatalom által az Arad főteréről eltávolított Kossuth-szobrot is.