Beveszik? A PSD szerint a Romániába átjáró magyarországi vásárlók bizonyítják, hogy jó úton halad az ország
Fotó: Rostás Szabolcs
Számos népszerű és kevésbé ismert román nyelvű hírportálon megjelent a héten egy hír a következő címmel: „A PSD-kormányzás gazdasági intézkedéseinek nem várt hatása: a magyarok oda jutottak, hogy irigykednek a románokra”.
2024. április 24., 20:182024. április 24., 20:18
2024. április 24., 20:192024. április 24., 20:19
A mérvadó sajtóorgánumok a cím előtt vagy után elhelyezett [P] jellel siettek az olvasók tudtára adni, hogy fizetett tartalomról van szó, viszont több portál csupán a szöveg végén jelezte, hogy nem szerkesztőségi anyagot közölnek, illetve olyan weblap is akadt, amely egyáltalán nem jelezte, hogy a cikket a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megrendelésére közölték.
– és mindez persze a PSD intézkedéseinek köszönhetően. „Az alapélelmiszerek árplafonja az elmúlt hónapokban megmutatta a románok zsebére gyakorolt pozitív hatását, és serkenti a gazdasági növekedést. Egyre több magyar állampolgár vásárol a romániai szupermarketekben” – olvasható az írás elején. Kifejtik: a határon túlról érkező vásárlók azért szeretik az itteni termékeket, mert olcsóbbak, miközben minőségileg legalább ugyanolyanok vagy jobbak, mint odaát.
– áll a szövegben. Amely szerint a kisebb áraknak köszönhetően csökkentek a románok kiadásai, pénzt tudtak félretenni: „mi sem bizonyítja jobban”, minthogy rekordösszeget jegyeznek a bankbetétek, népszerűek az állampapírok, miközben a havi átlagjövedelem folyamatosan nőtt tavaly és idén február között. „A PSD intézkedései a vásárlóerő 7%-os reálnövekedését eredményezték. Ugyanígy a bruttó minimálbér is nőtt, jelentős hatást gyakorolva a romániai munkavállalók mintegy 30 százalékának keresetére” – írják a cikkben.
– állítják a szerzők. Mégpedig az Eurostat múlt havi adataira hivatkozva, melyek szerint 2023-ban Románia e tekintetben az EU-átlag 78 százalékán állt (1 százalékos növekedés 2022-höz képest), megelőzve Magyarországot az egy főre eső GDP tekintetében, vásárlóerő-paritás (PPP) alapján, ugyanis a szomszédok „csak” az EU-átlag 76 százalékán álltak. Ráadásul Románia immár a 80%-os Lengyelországot is megközelítette. A statisztikai adatok ismét megerősítik, hogy a PSD programjai fejlesztik Romániát – zárul a szociáldemokrata kormánypárt megrendelésére született fizetett tartalom.
Mint ismeretes, egy-két éve folyamatosan téma itt és az anyaországban is, hogy Románia különböző gazdasági mutatókban lehagyta-e vagy sem Magyarországot. Tény, hogy a határ mentén élők évtizedek óta átjárnak a másik országba ezt-azt vásárolni, attól függően, éppen hol olcsóbb valami. Az is tény, hogy Erdély, a Partium, Nyugat-Románia fejlett térsége egyre több tekintetben jobb gazdasági mutatókkal rendelkezik, mint a kelet-magyarországi régiók, viszont országos szinten még sokan cáfolják az „előzést”. Mint ahogy a PSD által merészen kijelentett „irigykedésről” is bizonyára számos olyan román polgár tudna beszélni, ellenvéleményt mondani, aki ma is Magyarországra jár át kikapcsolódni, nyaralni, pénzt költeni.
Egybehangzóan és határozottan cáfolják román közgazdászok is, hogy a valóságot tükröznék azok az állítások, amelyek szerint Románia gazdaságilag meghaladta volna Magyarországot. A Világbank és az Eurostat adatai sem támasztják alá ezt.
Uniós viszonylatban mélyponton a magyarországi minimálbér, amelyet a romániai már lehagyott, 2023 elején pedig tovább növelte előnyét.
Románia nem most, hanem már 2019-ben megelőzte Magyarországot az éves bruttó átlagbérek tekintetében – közölték a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mennyibe kerül ma kimondani az igent, és visszahozza-e az árát egy lakodalom? Egyre többe kerül esküvőt szervezni Romániában, miközben a fiatalok már egészen másként gondolkodnak a nagy napról.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!