Pénzkirakósdi. Többéves tendencia, hogy a román gazdaság többféle indikátorban (beleértve a fizetéseket is) közelíti Magyarországot
Fotó: Beliczay László
Románia nem most, hanem már 2019-ben megelőzte Magyarországot az éves bruttó átlagbérek tekintetében – közölték a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai, akiket egy első ránézésre meglepő új Eurostat-rangsor kapcsán faggattunk. Bár egyes magyarországi elemzők nem hisznek „a román csodában”, a lapunknak nyilatkozó erdélyi magyar szakemberek szerint a „bérelőzés” nem is annyira meglepő a tendenciák ismeretében, a jövőben pedig Románia bizony még több tekintetben „felülkerekedhet” Magyarországon a gazdasági versenyben.
2023. január 13., 19:052023. január 13., 19:05
2023. január 13., 22:452023. január 13., 22:45
Erdélyből nézve szokatlan, mondhatni megdöbbentő adatokat közölt decemberben az Európai Unió statisztikai hivatala: 2021-ben magasabb volt a bruttó átlagbér Romániában, mint Magyarországon a teljes állású alkalmazottak körében az Eurostat adatai szerint. Konkrétan nálunk kereken 13 ezer euróra rúgott az egy évi átlagbér, míg az anyaországban 12 600 eurót számoltak. Egyébként a két összeghez képest csupán Bulgária produkált kevesebbet az EU-ban (10 300 euró). Az adatok szerint 2021-ben Luxemburgban (72 200 euró), Dániában (63 300 euró) és Írországban (50 300 euró) voltak a legmagasabbak az éves átlagbérek, a teljes állású uniós alkalmazottak éves bruttó átlagfizetése 33 500 euró volt.
Tavaly a teljes állású uniós alkalmazottak éves átlagfizetése 33 500 euró volt – közölte hétfőn az EU Statisztikai Hivatala, az Eurostat.
A hír azért lehet sokak számára megdöbbentő, mert az erdélyi köztudatban még élénken élnek azok az idők, amikor – főleg a rendszerváltást követő első két évtizedben –
Köztudott például, hogy nyugat-romániai ipari parkokba immár Kelet-Magyarországon is toboroznak munkaerőt.
Felmerül a kérdés: Románia átlagfizetés tekintetében is megelőzi-e már Magyarországot, és ha igen, mióta, illetve minek köszönhetően. Az Eurostat korábbi hasonló listáit hiába keresnénk, hiszen most először adták ki a teljes állású uniós alkalmazottak éves bruttó átlagfizetését taglaló rangsort. Amely az uniós kék kártya mögött felépített rendszerben számít fontos mutatónak. Úgynevezett kék kártyát az EU-n kívülről érkező, harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók igényelhetnek. A program megkönnyíti számukra a munkavállalást, letelepedést, illetve az átköltözést egyik tagállamból a másikba. A most közölt mutató pedig segíthet az általuk egy-egy tagállamban megkereshető, hivatalosan szabályozott havi pénzösszeg megállapításában.
Az Eurostat új rangsorát – amelyet a tagállamok által közölt hivatalos adatok, illetve munkaerőpiaci felmérések alapján állítottak össze – több magyarországi médium is közölte. A Világgazdaság tágabb teret szentelt a hírnek: éppen azt taglalták, hogy a romániai gazdaság lehagyta-e a magyarországit. A Vg.hu-n olvasható cikk következtetése, hogy
A szerző szerint komoly tempót diktáltak a románok a növekedés terén, ám az alig volt nagyobb a magyarnál: Magyarországon 2010 és 2021 között a reál GDP összesen 30,8 százalékkal növekedett, Románia esetében ugyanez a szám 32,2. Ugyanakkor vásárlóerő-paritáson mérve sem történt román előzés a cikk szerint.
Az elemzésben a foglalkoztatottságot is górcső alá veszik: miközben a javulás terén Magyarország az abszolút nyertes lenne az egész uniós mezőnyben, Románia annyi eredményt tudott felmutatni, hogy az utolsó helyről elmozdult hátulról a harmadik pozícióba, pusztán Görögországot és Olaszországot előzte meg.
nálunk 438 ezer forint a bruttó átlagkereset tavaly, míg Romániában 72 lejes árfolyamon számolva 398 ezer forint” – állítja a havi bontást saját forrásokból közlő szerző. Aki szerint Románia esetében rendszerint „mindenki megfeledkezik” az államadósságról, amely a 2010-es évek konjunkturális időszakában sem mérséklődött – szemben Magyarországgal, amely a 2020-as koronavírus-járványig 15 százalékpontot faragott le adósságából. „A román adósságmutatót különösen 2008-hoz képest érdemes figyelni, akkor még négyszer nagyobb volt a magyar államadósság, tavaly pedig a különbség már »csak« 30 százalékpont volt” – olvasható a Világgazdaság cikkében.
Különbségkeresés. 2021-ben a fizetések 3%-kal voltak magasabbak Romániában, mint Magyarországon
Fotó: Páva Adorján
Szintén árnyalja a képet az a tény, hogy a két országban jegyzett átlagkereseteket az eltérő adórendszerek miatt is nehéz összehasonlítani. Amint a Transtelex korábbi elemzéséből kiderül, Romániában egy bruttó bérre összesen 45 százalékos, alkalmazottat terhelő adó és járulék van kivetve, amelyből 25 százalékot tesz ki a társadalombiztosítási járulék, 10%-ot az egészségügyi járulék, 10%-ot a jövedelemadó, és a munkaadónak efölött csak a bruttó bér 2,25%-át kell adóként befizetnie. Eközben Magyarországon a munkavállalók bruttó bérét csak 33,5% adó terheli, amelyből 15%-ot ad a személyi jövedelemadó, 10%-ot a nyugdíjjárulék, 7%-ot az egészségbiztosítási járulék és 1,5%-ot a munkaerő-piaci járulék. Magyarországon viszont magasabbak a munkaadó adóterhei.
– olvasható a Transtelex tavaly áprilisban megjelent, szintén 2021-es adatokat feldolgozó cikkében.
Ebben kitérnek egy másik fontos vetületre is: a medián fizetések helyzetére. A medián kereset megmutatja annak az állampolgárnak a fizetését, akinél pontosan annyian keresnek rosszabbul, mint ahányan jobban. A mutató jelentősége, hogy például az átlagbérrel szemben, amelyet a magas keresetűek felfelé húznak, a medián bér sokkal jobb általános képet mutat az állampolgárok életszínvonaláról.
ebben a mutatóban havi szinten még Bulgária is jó 77 euróval (körülbelül 380 lej) van előttünk, Magyarországhoz képest pedig 164 euró (nagyjából 810 lej) a különbség. Az adatokat úgy kell értelmezni, hogy Romániában sokkal több a nem feltétlen minimálbéren, de azért alacsony fizetés mellett dolgozó alkalmazott, mint a környező országokban” – állapítja meg elemzésében a Transtelex. Melyből egyébként az is kiderül, hogy Kolozs megye már a nyugat-magyarországi megyéket is lehagyta nettó átlagbérben.
Lejben-vajban? Még nem föltétlenül érezhető a lakosság szintjén, hogy Románia pár százalékkal túllépte Magyarországot a fizetések terén
Fotó: Jakab Mónika
Mindezek ismeretében erdélyi magyar szakembereket faggattunk arról, mennyire lehet hinni az Eurostat jelentésének, valós vagy csalóka adat, hogy Romániában magasabb volt 2021-ben az éves bruttó átlagbér, mint Magyarországon a teljes munkidőben foglalkoztatottak körében. Szász Levente kolozsvári egyetemi oktató, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese a Krónika megkeresésére közölte, az Eurostat 2022-ben egy új módszertan segítségével először tette közzé az ún. korrigált bruttó átlagbéreket az EU országaira vonatkozóan. Az új módszertan fő előnye, hogy viszonylag korrekt módon összehasonlítható a különböző országok között, valamint hogy teljes munkaidő egyenértékesen a részmunkaidős fizetéseket is figyelembe veszi.
– tájékoztatott a közgazdász. Aki szerint az eredmény valójában nem is annyira meglepő, hiszen már többéves tendencia az, hogy a román gazdaság többféle indikátorban (beleértve a fizetéseket is) közelíti Magyarországot. „A tendenciának tehát mindenképpen lehet hinni. Ugyanakkor az, hogy pár százalékkal Románia túllépte Magyarországot, még nem föltétlenül érezhető a lakosság szintjén (főleg, hogy átlagról és nem mediánról vagy minimálbérről van szó).
A néhány százalékos különbségre így nem is érdemes különösen nagy hangsúlyt fektetni, de a tendencia mindenképp azt igazolja, hogy a romániai fizetések már utolérték vagy másképpen számolt mutatókban nagy eséllyel rövid időn belül utol fogják érni a magyarországiakat” – jelentette ki Szász Levente, aki a közelmúltban kollégáival tüzetesebben is górcső alá vette a romániai átlagkeresetet.
Fotó: Csíki Ottó szerkesztése Eurostat-adatok alapján
A béreket illető különbség tehát nem lehet sok. Ezzel együtt felmerül a kérdés: minek köszönhetően érte utol az elmúlt években a román gazdaság a magyart. Csíki Ottó, a BBTE kolozsvári Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának doktorandusza, társult kutatója a Krónikának kifejtette, a különbség a fizetésben jelenleg valóban nem sok, 2021-ben csupán a romániai korrigált bruttó bér 3 százalékkal volt a magyarországi fölött, ráadásul az előzés már 3 évvel ezelőtt megtörtént. A kérdés megválaszolásához viszont érdemes megvizsgálni a gazdasági termelékenységet is.
A termelékenység egy hatékonysági mutató, ami azt méri, hogy egy foglalkoztatott személy mekkora hozzáadott értéket képes teremteni. A hozzáadott értékből lehet a vállalatnak profitja, ebből részesül a vállalat vezetése, valamint az alkalmazottak is, fizetés formájában. Ha a termelékenység növekszik, akkor azzal összhangban közép- és hosszú távon a fizetésnek is növekednie kell.
Ilyen ágazat például az IT és kommunikációs szolgáltatások, vagy a professzionális szolgáltatások (tanácsadó vállalatok, mérnöki szolgáltatások, stb.), ahol a bérek is kiemelkedően magasak. Mindemellett viszont Románia a kereskedelemben, szállítmányozásban, vendéglátásban és az építőiparban is hozza a magyarországi termelékenységi szintet. Továbbá a romániai gazdaság igencsak sok külföldi működőtőkét tud bevonni, a külföldi multinacionális vállalatok is segítenek a bérek felzárkóztatásában” – sorolta a magyarázatokat a szakértő.
Fotó: Csíki Ottó szerkesztése Eurostat-adatok alapján
Csíki Ottótól azt is megkérdeztük: véleménye szerint a jelenleg ismert gazdasági tendenciák tudatában az várható, hogy hamarosan minden tekintetben felülkerekedhet Románia Magyarországon, vagy fej fej mellett haladunk, esetleg Magyarország lép meg újra? Egyáltalán min fog múlni? A doktorandusz szerint Romániában a termelékenység ugyan még nem előzte meg Magyarországot, de hosszú évek óta folyamatosan csökken a különbség. Ha tehát a hosszú távú trendet vesszük figyelembe, akkor elképzelhető az, hogy a romániai termelékenység és ezzel összhangban a fizetés is meghaladja a magyarországi értékeket.
„Húsz évvel ezelőtt, 2003-ban Románia termelékenysége 69%-kal maradt el Magyarországétól, míg átlagban a fizetések 62%-kal voltak kisebbek. Ez a hatalmas különbség a legutóbbi, 2021-es adatok alapján csaknem eltűnt, a fizetések 3%-kal voltak magasabbak Romániában, mint Magyarországon és a termelékenység már csak 8%-kal maradt el.
– állapította meg lapunknak Csíki Ottó. A kutató hozzátette: természetesen ez nagyban függ attól, hogy a két ország a rendelkezésre álló erőforrásait milyen produktív célokra fogja fordítani az elkövetkező időszakban: mint például infrastrukturális fejlesztések, digitalizáció, oktatás és kutatás támogatása vagy magas hozzáadott értéket teremtő vállalati beruházások vonzása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!