Pénzkirakósdi. Többéves tendencia, hogy a román gazdaság többféle indikátorban (beleértve a fizetéseket is) közelíti Magyarországot
Fotó: Beliczay László
Románia nem most, hanem már 2019-ben megelőzte Magyarországot az éves bruttó átlagbérek tekintetében – közölték a Krónika megkeresésére a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdászai, akiket egy első ránézésre meglepő új Eurostat-rangsor kapcsán faggattunk. Bár egyes magyarországi elemzők nem hisznek „a román csodában”, a lapunknak nyilatkozó erdélyi magyar szakemberek szerint a „bérelőzés” nem is annyira meglepő a tendenciák ismeretében, a jövőben pedig Románia bizony még több tekintetben „felülkerekedhet” Magyarországon a gazdasági versenyben.
2023. január 13., 19:052023. január 13., 19:05
2023. január 13., 22:452023. január 13., 22:45
Erdélyből nézve szokatlan, mondhatni megdöbbentő adatokat közölt decemberben az Európai Unió statisztikai hivatala: 2021-ben magasabb volt a bruttó átlagbér Romániában, mint Magyarországon a teljes állású alkalmazottak körében az Eurostat adatai szerint. Konkrétan nálunk kereken 13 ezer euróra rúgott az egy évi átlagbér, míg az anyaországban 12 600 eurót számoltak. Egyébként a két összeghez képest csupán Bulgária produkált kevesebbet az EU-ban (10 300 euró). Az adatok szerint 2021-ben Luxemburgban (72 200 euró), Dániában (63 300 euró) és Írországban (50 300 euró) voltak a legmagasabbak az éves átlagbérek, a teljes állású uniós alkalmazottak éves bruttó átlagfizetése 33 500 euró volt.
Tavaly a teljes állású uniós alkalmazottak éves átlagfizetése 33 500 euró volt – közölte hétfőn az EU Statisztikai Hivatala, az Eurostat.
A hír azért lehet sokak számára megdöbbentő, mert az erdélyi köztudatban még élénken élnek azok az idők, amikor – főleg a rendszerváltást követő első két évtizedben –
Köztudott például, hogy nyugat-romániai ipari parkokba immár Kelet-Magyarországon is toboroznak munkaerőt.
Felmerül a kérdés: Románia átlagfizetés tekintetében is megelőzi-e már Magyarországot, és ha igen, mióta, illetve minek köszönhetően. Az Eurostat korábbi hasonló listáit hiába keresnénk, hiszen most először adták ki a teljes állású uniós alkalmazottak éves bruttó átlagfizetését taglaló rangsort. Amely az uniós kék kártya mögött felépített rendszerben számít fontos mutatónak. Úgynevezett kék kártyát az EU-n kívülről érkező, harmadik országbeli, magasan képzett munkavállalók igényelhetnek. A program megkönnyíti számukra a munkavállalást, letelepedést, illetve az átköltözést egyik tagállamból a másikba. A most közölt mutató pedig segíthet az általuk egy-egy tagállamban megkereshető, hivatalosan szabályozott havi pénzösszeg megállapításában.
Az Eurostat új rangsorát – amelyet a tagállamok által közölt hivatalos adatok, illetve munkaerőpiaci felmérések alapján állítottak össze – több magyarországi médium is közölte. A Világgazdaság tágabb teret szentelt a hírnek: éppen azt taglalták, hogy a romániai gazdaság lehagyta-e a magyarországit. A Vg.hu-n olvasható cikk következtetése, hogy
A szerző szerint komoly tempót diktáltak a románok a növekedés terén, ám az alig volt nagyobb a magyarnál: Magyarországon 2010 és 2021 között a reál GDP összesen 30,8 százalékkal növekedett, Románia esetében ugyanez a szám 32,2. Ugyanakkor vásárlóerő-paritáson mérve sem történt román előzés a cikk szerint.
Az elemzésben a foglalkoztatottságot is górcső alá veszik: miközben a javulás terén Magyarország az abszolút nyertes lenne az egész uniós mezőnyben, Románia annyi eredményt tudott felmutatni, hogy az utolsó helyről elmozdult hátulról a harmadik pozícióba, pusztán Görögországot és Olaszországot előzte meg.
nálunk 438 ezer forint a bruttó átlagkereset tavaly, míg Romániában 72 lejes árfolyamon számolva 398 ezer forint” – állítja a havi bontást saját forrásokból közlő szerző. Aki szerint Románia esetében rendszerint „mindenki megfeledkezik” az államadósságról, amely a 2010-es évek konjunkturális időszakában sem mérséklődött – szemben Magyarországgal, amely a 2020-as koronavírus-járványig 15 százalékpontot faragott le adósságából. „A román adósságmutatót különösen 2008-hoz képest érdemes figyelni, akkor még négyszer nagyobb volt a magyar államadósság, tavaly pedig a különbség már »csak« 30 százalékpont volt” – olvasható a Világgazdaság cikkében.
Különbségkeresés. 2021-ben a fizetések 3%-kal voltak magasabbak Romániában, mint Magyarországon
Fotó: Páva Adorján
Szintén árnyalja a képet az a tény, hogy a két országban jegyzett átlagkereseteket az eltérő adórendszerek miatt is nehéz összehasonlítani. Amint a Transtelex korábbi elemzéséből kiderül, Romániában egy bruttó bérre összesen 45 százalékos, alkalmazottat terhelő adó és járulék van kivetve, amelyből 25 százalékot tesz ki a társadalombiztosítási járulék, 10%-ot az egészségügyi járulék, 10%-ot a jövedelemadó, és a munkaadónak efölött csak a bruttó bér 2,25%-át kell adóként befizetnie. Eközben Magyarországon a munkavállalók bruttó bérét csak 33,5% adó terheli, amelyből 15%-ot ad a személyi jövedelemadó, 10%-ot a nyugdíjjárulék, 7%-ot az egészségbiztosítási járulék és 1,5%-ot a munkaerő-piaci járulék. Magyarországon viszont magasabbak a munkaadó adóterhei.
– olvasható a Transtelex tavaly áprilisban megjelent, szintén 2021-es adatokat feldolgozó cikkében.
Ebben kitérnek egy másik fontos vetületre is: a medián fizetések helyzetére. A medián kereset megmutatja annak az állampolgárnak a fizetését, akinél pontosan annyian keresnek rosszabbul, mint ahányan jobban. A mutató jelentősége, hogy például az átlagbérrel szemben, amelyet a magas keresetűek felfelé húznak, a medián bér sokkal jobb általános képet mutat az állampolgárok életszínvonaláról.
ebben a mutatóban havi szinten még Bulgária is jó 77 euróval (körülbelül 380 lej) van előttünk, Magyarországhoz képest pedig 164 euró (nagyjából 810 lej) a különbség. Az adatokat úgy kell értelmezni, hogy Romániában sokkal több a nem feltétlen minimálbéren, de azért alacsony fizetés mellett dolgozó alkalmazott, mint a környező országokban” – állapítja meg elemzésében a Transtelex. Melyből egyébként az is kiderül, hogy Kolozs megye már a nyugat-magyarországi megyéket is lehagyta nettó átlagbérben.
Lejben-vajban? Még nem föltétlenül érezhető a lakosság szintjén, hogy Románia pár százalékkal túllépte Magyarországot a fizetések terén
Fotó: Jakab Mónika
Mindezek ismeretében erdélyi magyar szakembereket faggattunk arról, mennyire lehet hinni az Eurostat jelentésének, valós vagy csalóka adat, hogy Romániában magasabb volt 2021-ben az éves bruttó átlagbér, mint Magyarországon a teljes munkidőben foglalkoztatottak körében. Szász Levente kolozsvári egyetemi oktató, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának dékánhelyettese a Krónika megkeresésére közölte, az Eurostat 2022-ben egy új módszertan segítségével először tette közzé az ún. korrigált bruttó átlagbéreket az EU országaira vonatkozóan. Az új módszertan fő előnye, hogy viszonylag korrekt módon összehasonlítható a különböző országok között, valamint hogy teljes munkaidő egyenértékesen a részmunkaidős fizetéseket is figyelembe veszi.
– tájékoztatott a közgazdász. Aki szerint az eredmény valójában nem is annyira meglepő, hiszen már többéves tendencia az, hogy a román gazdaság többféle indikátorban (beleértve a fizetéseket is) közelíti Magyarországot. „A tendenciának tehát mindenképpen lehet hinni. Ugyanakkor az, hogy pár százalékkal Románia túllépte Magyarországot, még nem föltétlenül érezhető a lakosság szintjén (főleg, hogy átlagról és nem mediánról vagy minimálbérről van szó).
A néhány százalékos különbségre így nem is érdemes különösen nagy hangsúlyt fektetni, de a tendencia mindenképp azt igazolja, hogy a romániai fizetések már utolérték vagy másképpen számolt mutatókban nagy eséllyel rövid időn belül utol fogják érni a magyarországiakat” – jelentette ki Szász Levente, aki a közelmúltban kollégáival tüzetesebben is górcső alá vette a romániai átlagkeresetet.
Fotó: Csíki Ottó szerkesztése Eurostat-adatok alapján
A béreket illető különbség tehát nem lehet sok. Ezzel együtt felmerül a kérdés: minek köszönhetően érte utol az elmúlt években a román gazdaság a magyart. Csíki Ottó, a BBTE kolozsvári Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának doktorandusza, társult kutatója a Krónikának kifejtette, a különbség a fizetésben jelenleg valóban nem sok, 2021-ben csupán a romániai korrigált bruttó bér 3 százalékkal volt a magyarországi fölött, ráadásul az előzés már 3 évvel ezelőtt megtörtént. A kérdés megválaszolásához viszont érdemes megvizsgálni a gazdasági termelékenységet is.
A termelékenység egy hatékonysági mutató, ami azt méri, hogy egy foglalkoztatott személy mekkora hozzáadott értéket képes teremteni. A hozzáadott értékből lehet a vállalatnak profitja, ebből részesül a vállalat vezetése, valamint az alkalmazottak is, fizetés formájában. Ha a termelékenység növekszik, akkor azzal összhangban közép- és hosszú távon a fizetésnek is növekednie kell.
Ilyen ágazat például az IT és kommunikációs szolgáltatások, vagy a professzionális szolgáltatások (tanácsadó vállalatok, mérnöki szolgáltatások, stb.), ahol a bérek is kiemelkedően magasak. Mindemellett viszont Románia a kereskedelemben, szállítmányozásban, vendéglátásban és az építőiparban is hozza a magyarországi termelékenységi szintet. Továbbá a romániai gazdaság igencsak sok külföldi működőtőkét tud bevonni, a külföldi multinacionális vállalatok is segítenek a bérek felzárkóztatásában” – sorolta a magyarázatokat a szakértő.
Fotó: Csíki Ottó szerkesztése Eurostat-adatok alapján
Csíki Ottótól azt is megkérdeztük: véleménye szerint a jelenleg ismert gazdasági tendenciák tudatában az várható, hogy hamarosan minden tekintetben felülkerekedhet Románia Magyarországon, vagy fej fej mellett haladunk, esetleg Magyarország lép meg újra? Egyáltalán min fog múlni? A doktorandusz szerint Romániában a termelékenység ugyan még nem előzte meg Magyarországot, de hosszú évek óta folyamatosan csökken a különbség. Ha tehát a hosszú távú trendet vesszük figyelembe, akkor elképzelhető az, hogy a romániai termelékenység és ezzel összhangban a fizetés is meghaladja a magyarországi értékeket.
„Húsz évvel ezelőtt, 2003-ban Románia termelékenysége 69%-kal maradt el Magyarországétól, míg átlagban a fizetések 62%-kal voltak kisebbek. Ez a hatalmas különbség a legutóbbi, 2021-es adatok alapján csaknem eltűnt, a fizetések 3%-kal voltak magasabbak Romániában, mint Magyarországon és a termelékenység már csak 8%-kal maradt el.
– állapította meg lapunknak Csíki Ottó. A kutató hozzátette: természetesen ez nagyban függ attól, hogy a két ország a rendelkezésre álló erőforrásait milyen produktív célokra fogja fordítani az elkövetkező időszakban: mint például infrastrukturális fejlesztések, digitalizáció, oktatás és kutatás támogatása vagy magas hozzáadott értéket teremtő vállalati beruházások vonzása.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kedden rajtol a Tengerpart mindenkinek elnevezésű program, amelynek keretében szeptember 30-ig személyenként és éjszakánként 39 lejtől lehet szállást foglalni.
Ahogy az várható volt, a jövedéki adó újabb csökkentése nyomán kedden literenként 17 banival csökkent a standard gázolaj ára a piacvezető Petromnál – akárcsak az OMV-nél –, és egyes versenytársak már a reggeli órákban hasonló árcsökkentést alkalmaztak.
Az év első hét hónapjában a kamatkiadások meghaladták a 40 milliárd lejt, ami az egyik ára az elmúlt években felhalmozott költségvetési egyensúlyzavaroknak – vont mérleget hétfőn a Facebook-oldalán Alexandru Nazare.
2026. augusztus 31., hétfő az utolsó nap, amikor még teljesíthetők az országos helyreállítási tervben (PNRR) vállalt mérföldkövek és célok. Eddig, négy lezárt kifizetési kérelem nyomán, Románia nettó összegben körülbelül 13 milliárd eurót kapott.
Az államháztartás hiánya 48,08 milliárd lej volt 2026 első hét hónapjában, 28,36 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban (76,44 milliárd lej); nominálisan 37 százalékkal csökkent a deficit – közölte hétfőn a pénzügyminisztérium.
Romániában nagyon jó búza- és kukoricatermésre lehet számítani az előrejelzések szerint. Az ország keleti és középső részén a kedvező csapadék és az átlagközeli hőmérséklet segítette július folyamán a nyári kultúrák fejlődését.
Az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) országszerte ellenőrzi a benzinkutakat, miután az elmúlt időszakban jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak – ennek nyomán sok szabálytalanságra bukkantak.
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!