Fotó: Pixabay
Egybehangzóan és határozottan cáfolják román közgazdászok is, hogy a valóságot tükröznék azok az állítások, amelyek szerint Románia gazdaságilag meghaladta volna Magyarországot. A Világbank és az Eurostat adatai sem támasztják alá ezt a bukaresti optimizmust.
2023. december 07., 10:172023. december 07., 10:17
Az elmúlt időszakban a román politikusok azzal dicsekedtek, hogy annyira szárnyal a román gazdaság, hogy sikerült beelőzni Magyarországot. Egyetlen számsor tekintetében ez valóban így van, azonban az összképet szemlélve korántsem fényes a rögvalóság. Ezt erősítik meg az Adevărul.ro hírportál által megszólaltatott román elemzők is.
A román előzést hangoztatók az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat azon jelentésébe kapaszkodnak, amely szerint idén Románia a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében 0,1 százalékkal megelőzte Magyarországot. E mutató tekintetében ugyanis
Viszont ugyanezek a politikusok elfelejtik megemlíteni az Eurostat egyéb adatait, különösen azokat, amelyek szerint Románia az EU legszegényebb országa – húzza alá a bukaresti portál elemzése. A legfrissebb adatok ugyanis egyértelműen arról árulkodnak, hogy
A cikk szerzője hasonlóan „borzalmasnak” nevezi a GfK Purchasing Power Europe 2023-as adatait is, amelyek szerint Romániában az egy főre jutó vásárlóerő idén 7738 euró. Ez azt jelenti, hogy a romániai lakosság 56 százalékkal marad el az európai átlagtól. Összehasonlításképpen: Magyarországon ez az összeg 10 834 euró.
Ugyanakkor a Világbank is készített egy tanulmányt, amelyben Románia gazdasági teljesítményét hasonlította össze a térség más országaival, és a dolgok itt sem néznek ki túl fényesen. „Kis kivétellel csak a bolgárokat előzzük meg. Ukrajna és a Moldovai Köztársaság, Európa legszegényebb országai nem kerülnek be az egyenletbe, hiszen ott egyértelműek a dolgok. Ellenben ott van egy másik kelet-közép-európai ország, Lengyelország, amely bár nem szomszédos, de bizonyos szempontból hasonló gazdasággal rendelkezik” – állapítja meg az elemzés.
Az Eurostat adatai alapján Románia nem előzte meg Magyarországot a 2022-es vásárlóerő-paritáson számolt gazdasági növekedés (GDP) alapján a Nézőpont Intézet számításai szerint, amelyről pénteken tájékoztatta az MTI-t.
A közgazdászok ellentmondanak a politikusoknak
Az Adevărul három neves közgazdásszal beszélgetett a témáról: Dani Sanduval, a német TU Chemnitz és Hertie School of Governance egyetemek szociológus, közgazdász kutatójával (aki a Világbank munkatársa is), Cristian Păunnal, a bukaresti Közgazdaságtudományi Egyetem (ASE) oktatójával és Adi Negrescu gazdasági elemzővel. Mindannyian ellentmondanak a bukaresti hatóságok optimizmusának, és cáfolják érveiket.
Daniel Sandu helyreigazítja azokat a politikusokat, akik azt mondták, hogy az egy főre eső GDP tekintetében Románia megelőzte Magyarországot. „Először is egy technikai megjegyzés:
ahol egyfajta kiegyenlítési együtthatóval tulajdonképpen azt mondjuk meg, hogy mennyi mindent tudsz megvenni azon a pénzen; így tudsz összehasonlítást végezni, mert nem mindenkinek euróban van a GDP-je. Egy euróért Romániában több mindent lehet venni, mint egy euróért Belgiumban. És ezért van ez a vásárlóerő-paritás, ez a kiegyenlítés, amely figyelembe veszi a vásárlóerőt. A számítás eleve egy kicsit problematikus, gazdasági szempontból nem a leghitelesebb” – fejtette ki a közgazdász.
„A GDP, amelyre a politikusok hivatkoznak, nem feltétlenül jelent gazdagságot. A GDP általában, különösen az utóbbi években, állandó deficit és adósság mellett nőtt. Lássuk be, a GDP (egy főre vetítve vagy sem) ilyen körülmények között már nem mutat semmit. Ellenkezőleg, még inkább zavaró” – fejtette ki az egyetemi tanár.
Adrian Negrescu eközben egyenesen azzal vádolja a politikusokat, hogy manipulálnak, és egy másik, nem létező valóságot mutatnak be. „Nézem ezeket a vitákat arról, miszerint a bruttó hazai termék meghaladja a Magyarországét, ugye? Áltatjuk magunkat, kisminkeljük a saját valóságunkat. Ha Románia GDP-je meghaladta a magyarországit, akkor az azért történt, mert látványos áremelkedéseink voltak, és végtelenül sok hitelt vettünk fel. Nem azért, mert jobb volt a termelésünk, vagy más, a szilárd gazdasági alapokkal kapcsolatos dolgok. Ez az össztermék inflációval, árakkal, a vásárlóerő csökkenésével és állami hitelfelvétellel felfújt GDP” – fogalmazott Negrescu.
A Világbank honlapján megjelenített számok sem Románia oldalán állnak. Az Adevărul által idézett összehasonlítás Románia, Magyarország, Lengyelország és Bulgária különböző makrogazdasági mutatóit veszi górcső alá.
Az életszínvonal és az egy főre jutó GDP tekintetében a Világbank 2022-es adatai szerint Romániában az egy főre jutó GDP 15 892,1 dollár volt, míg Magyarországon 18 463,2, Lengyelországban 18 321,3, Bulgáriában pedig 13 772,5 dollár.
A hivatalos adatok szerint például a közvetlen külföldi befektetések Romániában 2021-ben a GDP 3,7 százalékát tették ki. Igaz, hogy a bolgárokat (2,5 százalék) sikerült megelőzni, de Magyarországgal (16,6 százalék) és Lengyelországgal (5 százalék) összehasonlítva – főként előbbi tekintetében – látványos a lemaradás.
2022-ben a romániai nettó külföldi befektetések 0,2 százalékkal nőttek, de még mindig jóval a magyarországi mutató alatt maradtak, pedig – húzza alá az elemzés – Magyarország szerényebb évet zárt, és a GDP „mindössze” 7,8 százalékát kitevő befektetéseket vonzott. Bulgária viszont csak 0,1 százalékkal kúszott feljebb, vagyis van egy ország, ami rosszabbul áll, mint Románia.
2022-ben, abban az évben, amelyre vonatkozóan a Világbank a legfrissebb adatokat kapta, az összehasonlító tanulmányban szereplő négy ország közül Romániában volt a legmagasabb a munkanélküliek aránya, a teljes foglalkoztatható népesség 5,4 százaléka. A munkanélküliek aránya a teljes foglalkoztatható népesség 5,4 százaléka volt. Összehasonlításképpen Bulgáriában 4,4 százalék, Lengyelországban 2,6 százalék, Magyarországon pedig 3,4 százalék.
Az életminőség egyéb mutatói is meglehetősen rosszak Romániában. 2022-ben az internetet használók számában is különbségek mutatkoztak: míg Bulgáriában a lakosság 79 százaléka, Romániában 86 százalék használt netet. Jobban áll Lengyelország (87 százalék) és Magyarország (90 százalék) is.
Másrészt Románia 2022-ben nagyobb költségvetéssel rendelkezett, majdnem kétszer akkora, mint Magyarország (301,26 milliárd euró), szemben a 178,79 milliárd euróval. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy Románia lakossága több mint kétszerese Magyarországénak (18,956 millió fő vs. 9,683 millió fő). Ha ezt a költségvetést egy főre vetítve osztjuk el, akkor a fentiekből az következik, hogy a magyarországiak vagyonosabbak – vonja le a következtetést az elemzés.
De ha Bulgáriához viszonyítunk, akkor Románia jobban teljesít a költségvetést tekintve (89,04 milliárd euró), Lengyelország viszont lekörözi, amelynek költségvetése több mint kétszerese a románnak (688,18 milliárd euró). Itt is meg kell azonban jegyezni, hogy Lengyelország lakossága kétszerese Románia lakosságának (37 561 599 millió).
A CO2-kibocsátás (egy főre jutó tonna) tekintetében viszont Románia teljesít a legjobban 2020-ban, arra az évre, amelyre a Világbank a legfrissebb hivatalos adatokkal rendelkezik (3,6). A magyarok (4,6), a bolgárok (4,9) és a lengyelek (7,4) szennyeztek többet.
Az elemzés kitér továbbá arra is, hogy papíron 2022-ben is Romániában volt a négy ország közül a legalacsonyabb az infláció: 13,8 százalék. Eközben Lengyelországban 14,4 százalék, Magyarországon 14,6 százalék, Bulgáriában 15,3 százalék volt a pénzromlás üteme. Végül, Románia gazdasága 2022-ben 4,8 százalékkal nőtt, ami Magyarország (4,6 százalék) és Bulgária (3,6 százalék) felett, de Lengyelország (4,9 százalék) alatt van. Elemzők ugyanakkor a növekedési mutató kapcsán mindig hangsúlyozzák: az sem mellékes, hogy milyen szintről indult a növekedés, hiszen rosszabb helyzetből könnyebb gyorsabb ütemben bővülni.
Románia gazdasága a harmadik negyedévben erőteljesen lelassult, jobban, mint azt a piacok várták, és az elemzők pesszimistán tekintenek a jövőbeli dinamikára, de szkeptikusan szemlélik a hivatalos statisztikai adatokat is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Eurostat legfrissebb elemzése szerint Románia a 2025-ös adatok alapján az Európai Unió abszolút „éllovasa” abban a rossz értelemben vett versenyben, amely azt méri, hány fiatal marad ki teljesen a munka és az oktatás világából.
Az európai gáztárolók az elmúlt 13 év leggyengébb feltöltöttségi szintjéhez közelítenek a hidegebb hónapok küszöbén, ami a szakértők szerint már most „téli pánikot” váltott ki az energiakereskedők körében.
A pénzügyminisztérium 25 százalékra emeli a normál gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését szeptember 1. és 15. között. Augusztus második felében még 20 százalékos kedvezményt alkalmaztak.
A kormány pénteki rendkívüli ülésén meghosszabbította szeptember 30-ig a villamosenergia-piaci biztonsági intézkedések hatályát.
Zsugorinflációra (shrinkflation) figyelmeztet friss posztjában az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC). Vagyis arra a jelenségre irányítják rá a fogyasztók figyelmét, amikor az áremelés elkerülése érdekében csökkentik az értékesített mennyiséget.
Több mint 718 ezer kiszolgáltatott fogyasztó kapta meg augusztusban a villanyszámlák kifizetésére használható energiatámogatást.
Egyetlen olyan szomszédja sincs Romániának, ahol ne lenne olcsóbb a benzin és a gázolaj, holott az ország a régió azon kevés államai közé tartozik, ahol jelentős kőolajtermelés folyik.
A SAFE védelmi fejlesztési eszköz keretében Romániának nyújtott hitelek futamideje 45 év, a türelmi időszak pedig 10 év, a következő részletek folyósítása azonban a finanszírozott projektek tekintetében vállalt mérföldkövek teljesítésétől függ.
Látványos különbség van a Románia különböző piacain gyakorolt árak között. Ami még szomorúbb, két erdélyi megyeszékhelyen a legdrágább a piac romániai összevetésben.
A romániai üzemanyagpiac főbb szereplői 2026 április–június közötti időszakban betartották a kereskedelmi árrés felső határára vonatkozó előírásokat – derül ki a Versenytanács előzetes jelentéséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!