Gyönyörű tájakon kanyarog a legrégebbi hegyi vasút
Fotó: Georgian Popovici/Euroland Banat Association/Facebook
Ismét civil beavatkozás szükségeltetik a történelmi Magyarország, illetve a jelenlegi Románia legrégebbi hegyi vasútjának megmentése érdekében. A román állami vasúttársaság ugyanis beszüntette a közlekedést hétköznapokon a festői szépségű, Délkelet-Európa egyik leglátványosabb vasútvonalának tartott dél-erdélyi sínpáron, Oravicabánya és Stájerlakanina között, így az osztrák Semmeringhez hasonlított legrégebbi hegyi vasút már csak hétvégén áll a helyiek és a turisták rendelkezésére.
2025. január 25., 08:312025. január 25., 08:31
Az Euroland Banat nevű bánsági civil szervezet nyílt levélben kéri Sorin Grindeanu közlekedési minisztertől, ne „fokozzák le” csupán hétvégi járattá az ország legrégebbi hegyi vasútján közlekedő vonatot. A civilek hangsúlyozzák: a Krassó-Szörény megyei Oravicabánya és Stájerlakanina között zakatoló szerelvény Románia mai területének legrégebbi, egyben leglátványosabb hegyi vasútvonalán közlekedik, ám a román állami vasúttársaság (CFR) úgy döntött, január 13-tól nem indítja útjára hétköznapokon, a tervek szerint április közepéig csak hétvégente üzemelik be „egy újabb önkényes vállalati döntés miatt”.
„Sajnos, akárcsak 2019-ben és 2021-ben, ismét új formában nyilvánul meg a CFR törekvése, hogy bezárja és megsemmisítse ezt a szakaszt, amelyet közben turisztikai vasútként ismer el és népszerűsít” – írja az Euroland, felháborítóbak nevezve a mostani döntést. A 2001-ben alapított, resicabányai székhelyű szervezet emlékeztet,
A bánsági Semmeringként is emlegetett látványosság (az osztrák semmeringi vasút 1848 ás 1854 között épült, kulturális világörökségi helyszín) Délkelet-Európa egyik legszebb és legimpozánsabb hegyi vasútvonala: 14 alagutat vájtak a sziklákba, tíz viadukt ível át a mély völgyek felett. A 33,4 kilométer hosszú vasútvonal a tengerszint feletti 218 méteres magasságtól (Oravica) 558 m-ig (Anina) emelkedik, 340 m szintkülönbséggel, 20‰-es meredekséggel és szűk sugarú kanyarokkal (114 m). A vasút az Aninai-hegységet a Zsittin-völgyön keresztül kerüli meg, amely felett húzódik a leggrandiózusabb építmény, a 35 m magas és 230 m hosszú Zsittin-viadukt. A teljes útvonalat két óra alatt teszi meg a vonat.
„A táj szépségén, az útvonal egyediségén és a látványos műszaki alkotásokon kívül az Oravica–Anina vasútvonal az egyetlen összeköttetés a Krassó völgyének számos települése számára. Fontos szerepet játszik mind az Oravica és Anina közötti kapcsolat, mind az útvonal mentén fekvő falvak számára.
– áll a nyílt levélben. Amelyben arra is felhívják a figyelmet, hogy a Báziás–Oravica–Anina vasút A kategóriás műemlékként az épített örökség része, Krassó-Szörény megye és a teljes Bánsági-hegyvidék egyik legfontosabb látványossága, a csak a hatékonyságot, profitot szem előtt tartó CFR-hivatalnokok törekvése pedig ezt a státust is veszélyezteti. A műemlék jelleg elhanyagolása ugyanakkor jóval nagyobb költségeket generál, ha majd vissza kell állítani az eredeti állapotot.
„Úgy véljük, hogy a helyszín megőrzése mint történelmi műemlék, illetve a vasúti közlekedés biztonsága elsősorban a napi vasúti forgalom fenntartásával szavatolható az Oravica–Anina útvonalon, kiegészítve egy, a bánsági Semmering számára kidolgozott karbantartási és fejlesztési programmal” – közölték a civilek. Jelezve: 2019-ben hasonló okok miatt néhány nap alatt 10 ezer aláírást gyűjtöttek egy online petíció révén a vasút megmentése érdekében.
Amint Jancsó Árpád Az Oravica-Anina hegyi vasút története című könyvéből is kiderül, Anina környékén 1790-ben találtak szenet. A kezdetleges magánbányák nagy részét a kincstár 1846-ban vette birtokba. A szén gazdaságos szállításához vasútra volt szükség. Építését még az állam kezdte el, de a bánáti uradalmak, bányák, huták és vasútvonalak eladása után már egy magánvasút-társaság, az ÁVT fejezte be.
– derül ki a könyv ajánlójából.
A Resicabányától 25 km-re délre, Oravicabányától 24 km-re keletre fekvő Stájerlakanina város Stájerlak és Anina egyesítéséből jött létre. Stájerlak neve onnan ered, hogy a falu 18. századi „alapítói” Stájerországból odatelepített favágók voltak. Anina románul égerfával benőtt helyet jelent. A környéken 1790-ben kőszént találtak, 1846-ban vasgyártelepet alakítottak ki, de feketeszénbánya, szénelőkészítő üzem, olajpala-kitermelés és hőerőmű is működött itt.
A Szörényi-érchegység nyugati lábánál fekvő Oravicabánya a 18. század második felében a Bánság bányászatának központja és legdinamikusabban fejlődő, városias települése volt, bár csak 1834-ben vált bányavárossá. Eleinte rezet és ezüstöt bányásztak itt, majd a kőszén- és vasércbányászatot fejlesztették tovább. Jelentőségét tovább növelte az 1850-60-as években kiépített mozdonyüzemű vasútvonal.
A 2021-es népszámlálási adatok szerint előbbit csaknem 9300-an lakják (köztük néhány tucat német és magyar), utóbbit pedig 5500-an (77-en magyar és 197-en német anyanyelvűek a bevallott adatok szerint).
Egyébként a két kisvárost összekötő hegyi vasút tavaly azzal „hívta fel magára a figyelmet”, hogy Charlie Ottley neves brit dokumentumfilm-rendező is felült rá, miközben a Románia ízei (Flavours of Romania) című sorozatának harmadik évadát forgatta.
Az Erdélyi-szigethegységben forgatott a napokban Charlie Ottley brit dokumentumfilm-rendező, aki Bihar megye látványosságait is bemutatja majd a Románia ízei (Flavours of Romania) című sorozatának harmadik évadában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A közlekedési rendőrök éberségének és gyors reagálásának köszönhetően sikerült megelőzni egy potenciálisan súlyos balesetet, megállítva egy kiskorú által, jogosítvány nélkül vezetett, feltehetően lopott gépkocsit.
Új fejlesztésekről számoltak be az idén 25 éves Sapientia vezetői: doktori képzés indul, ingatlanberuházások zajlanak, az egyetem aktív szereplője a nemzetközi kutatásoknak. A terveket Tonk Márton rektor és Farkas Csaba rektorhelyettes ismertette.
Elkezdődött a keresztény egység hete: az ökumenikus, közös imasorozatot január 18. és 25 közt tartják Erdélyben is. A nyolcnapos imahét hagyományosan St. Péter apostol székének ünnepétől (18. jan.) a Szent Pál megtérésének ünnepéig (25. jan.) tart.
Vasárnap nagy kiterjedésű tűz ütött ki a Nagyváradi Egyetem egyik épületében, amelynek következtében egy műhely és egy mérnöki laboratórium teljesen megsemmisült – tájékoztatott a Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU).
Az 1940 és '44 közötti magyar világban téli olimpia szervezésére próbálták alkalmassá tenni Borsafüredet. Az olimpiát elsodorta a háború, de a máramarosi településen a Nemzetközi Síszövetség (FIS) által minősített olimpiai pályát alakítottak ki 2021-ben.
Pszichoaktív hatású növényi anyagok kiporciózásán értek tetten zilahi lakásán egy 31 éves férfit, akinek 30 napos előzetes letartóztatását a megyei törvényszék rendelte el.
Mintegy 1500 háztartásban szünetelt az áramszolgáltatás több Hargita megyei településben, vélhetően az időjárási viszonyok miatt – tájékoztatott a megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Neves nemzetközi cégek márkajelzéseivel ellátott, hamisított termékeket szállított az a galaci illetőségű gépkocsivezető, aki egy rutin közúti ellenőrzés során bukott le. A brassói rendőrök lefoglalták a hamisított árut.
Az elmúlt 24 órában 47 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 52 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott szombaton a Facebook-oldalán a Salvamont.
Három fiatalember rekedt a mínusz 15 fokos hidegben, hóviharban a Székelyföld határán található, elszigetelt hegyvidéken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!