Az ország észak-nyugati felében, illetve Székelyföld térségében van a legtöbb, sok roma diákkal rendelkező magyar nyelvű oktatási helyszín
Fotó: Bálványos Intézet
A magyarul beszélő romániai roma diákok többsége már a legelső iskolai évektől kezdve szembesül a szegregációval és a rendszerszintű hátrányokkal egy kutatás szerint. A Bálványos Intézet munkatársai az oktatási helyszínek adatai alapján kimutatták, hogy a roma közösségek számára az oktatás nem egyenlő esélyeket, hanem szinte leküzdhetetlen akadályokat jelent.
2025. április 07., 19:062025. április 07., 19:06
2025. április 07., 19:102025. április 07., 19:10
Egy friss, nagyszabású kutatás eredményeit vázolták hétfőn sajtótájékoztató keretében Kolozsváron a Bálványos Intézet munkatársai, rámutatva a romániai magyar oktatási rendszerben tapasztalható, megállapításuk szerint mélyen gyökerező, a magyarul beszélő roma diákokat sújtó egyenlőtlenségekre. Az Egyenlőbb Erdélyért Mozgalom keretében végzett vizsgálat adatfelvételét a Bálványos Intézet és a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet végezte, az adatokat pedig szociológusokból és politológusokból álló szakember-csapat dolgozta fel. A kutatás keretében 885 oktatási helyszín adatait vizsgálták, azaz minden olyan erdélyi oktatási helyszín adatait, ahol magyar tannyelvű oktatás folyik.
A Toró Tibor politológus, intézetvezető, Kiss Tamás és Sólyom Andrea szociológusok, valamint Székely István Gergő politológus által felvázolt adatok alapján
A közösség arányait tekintve az erdélyi magyar népességen belül jóval magasabb arányban vannak jelen a cigányok, mint az országos átlag esetében. Két jelentős földrajzi tömb körvonalazható: az egyik a Székelyföldön, a másik pedig Partium északi részén, Nagyváradtól Szatmárnémetiig.
A lakóhelyi szegregáció mellett – amely a roma közösségek földrajzi elkülönülését jelenti – egyre erősebben kirajzolódik az oktatási szegregáció is. A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a magyarul beszélő romák döntő többsége csak magyarul kommunikál, nem többnyelvűek, és elsősorban falusi, kisvárosi környezetben élnek, rendkívül korlátozott társadalmi mobilitással. Az úgynevezett „interszekcionális kizárás” azt jelenti, hogy
„A társadalmi távolság – különösen a magyar közösségen belüli cigányellenesség – az egyik legmarkánsabb akadálya az integrációnak” – állítják a kutatók.
A kutatás kiemelt figyelmet fordított arra, hogy ne az intézmények jogi személyisége, hanem a konkrét oktatási helyszínek képezzék a vizsgálat alapját. A strukturális diszkrimináció elemzéséhez a szakértők nem roma adatközlőket – igazgatókat, pedagógusokat – kértek meg, hogy azonosítsák a roma tanulók számát.
A romákra összpontosító kutatásról számoltak be Kolozsváron a szakemberek (jobb oldalon): Kiss Tamás, Toró Tibor, Székely István Gergő
Fotó: Tóth Gödri Iringó
Az elemzés rámutat, hogy a roma tanulók lényegesen nehezebben férhetnek hozzá a társadalmilag értékes erőforrásokhoz – legyen szó oktatásról, infrastrukturális feltételekről vagy a tanulmányi előrehaladás lehetőségeiről.
Az egyik igencsak szemléletes adat a a roma tanulók lemorzsolódására vonatkozik: míg
Az elméleti líceumokban, amelyek elvileg a felsőoktatás felé vezető utat jelentik, csupán 75 roma diákot azonosítottak. A szakemberek szerint ez a meredek csökkenés nemcsak azt jelzi, hogy az oktatási rendszer nem képes „megtartani” a roma diákokat, hanem azt is, hogy az esélyegyenlőség puszta illúzió. Miközben a nem roma, magyar tanulók esetében a teljes oktatási pályaíven való végighaladás realitásnak számít, a roma gyerekek számára ez továbbra is ritka kivétel.
A térképes bemutató során egyértelművé vált, hogy azok a régiók, ahol legalább 90 roma gyermek tanul magyar nyelvű oktatásban, elsősorban a Partium és Észak-Erdély vidékein koncentrálódnak, különösen Bihar, Szatmár, Szilágy megyében, valamint kisebb mértékben Maros és Hargita megyében.
Mint elhangzott, bár nem minden esetben lehet egyértelmű határt húzni, a kutatásból az látszik, hogy a szegregáció leginkább a határ menti, vidéki térségeket érinti, míg például a központi vagy északi régiókban valamelyest mérsékeltebb a helyzet. Bár elméletileg Románia az EU-csatlakozással vállalta az oktatási szegregáció megszüntetését, a gyakorlatban a helyzet mást mutat.
Két esetben mondható ki hivatalosan a diszkrimináció: ha az oktatás a szülők akarata ellen történik, vagy ha alacsonyabb minőségű oktatás zajlik. Egy roma édesanya személyes, Sólyom Andrea szociológus által felolvasott beszámolója jól szemléltette ezt: hiába szerette volna gyermekeit magyar tannyelvű iskolába beíratni, az önkormányzati szabályozások – amelyek a lakókörzet alapján irányítják a tanulókat – ellehetetlenítették ezt.
Romák a magyar nyelvű oktatásban
Fotó: Bálványos Intézet
Annak ellenére, hogy az elmúlt évtizedben jelentős EU-s és kormányzati források álltak rendelkezésre az iskolai infrastruktúra fejlesztésére, a roma gyermekek által látogatott oktatási helyszínek felszereltsége messze elmarad a vegyes vagy minimális roma jelenléttel rendelkező intézményekétől.
A törvény előírja, hogy bizonyos létszám felett kötelező a tanintézetekben a logopédus, iskolapszichológus vagy egészségügyi asszisztens biztosítása, de sok esetben nem alkalmaznak ilyen szakembereket, mivel az iskolák nem igénylik vagy nem kapják meg az álláshelyeket a minisztériumtól.
Azok a pedagógusok, akik szakmai előmenetelt érnek el, elhagyják ezeket az iskolákat és inkább kevésbé problémás, „elitebb” helyszíneken vállalnak munkát – a jelenség tovább mélyíti az oktatás színvonala tekintetében tapasztalható szakadékot.
Amint a szakemberek rámutattak, a legdrámaibb egyenlőtlenségek elsősorban az iskolai teljesítmény tekintetében mutatkoznak az erős roma jelenlétű oktatási helyszíneken tanulók esetében.
Ez azt jelenti, hogy a roma oktatási helyszínen tanuló 100 diákból mindössze 8 jut túl a képességvizsgán. A szociológusok hangsúlyozták: a roma közösségek falvakba és kisvárosokba való koncentrálódása nem véletlen. Ennek okai között szerepel a rendszerváltás előtti ipari és lakhatási diszkrimináció, valamint az 1989 után érvényesülő önkormányzati lakáspolitikák.
Bár a kutatás főként a magyarul beszélő roma közösségekre összpontosított, a szakértők kifejtették, hogy az erdélyi oktatási rendszerre egészében jellemző egyfajta szelektivitás. A jobb középiskolákhoz, elméleti líceumokhoz való hozzáférés nemcsak a romák, hanem sokszor még a „fehér” munkáscsaládok, sőt a pedagógus szülők gyerekei számára sem könnyű. A szelektív mechanizmusok mélyen strukturált társadalmi rétegződést tükröznek, az oktatás pedig nemhogy enyhíti a szakadékokat, hanem inkább elmélyíti azokat.
Victor Carole az első roma tanuló a Szeben megyei Nagytalmács városkában, aki befejezte középiskolai tanulmányait, a végzős diákra nagyon büszke iskolája és közössége is – írta meg a helyi sajtó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 21 éves fiatalember vesztette életét kedd délelőtt, miután elütötte egy vonat a Kolozsvár Kelet megálló és Apahida közötti vasúti szakaszon. A kincses város irányába tartó vasúti közlekedés már több órája szünetel.
Europa Nostra-díjas lett a válaszúti Bánffy-kastély, az elismerés újabb jelentős kulturális és örökségvédelmi siker Kolozs megye számára.
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás