
Fotó: Barabás Ákos
Véglegesítette a román kormány hétfőn a március közepén kezdődő népszámlálás kérdőívét, amelybe – a kormányülés előtt közzétett tervezet szerint – a magyar nemzetiség alkategóriájaként bekerült a székely identitás is.
2022. január 31., 14:032022. január 31., 14:03
2022. január 31., 16:512022. január 31., 16:51
A csángó identitás továbbra is az „egyéb nemzetiségek” választható alkategóriájaként szerepel, tehát aki csángónak vallja magát, azt nem számolják a magyar nemzeti kisebbséghez.
A román nemzetiségnél például további hat, a németnek további öt, a romának további 13 alkategóriát (változatát) is be lehet jelölni.
A közösségi portálokon a székely autonómia-mozgalom egyes véleményformálói azt hangoztatták, hogy nem létező nép nem hivatkozhat önrendelkezési jogára, tehát a székelység csak akkor igényelheti Székelyföld területi autonómiáját, ha statisztikailag is kimutatható.
A bukaresti nagykoalíciós kormányban részt vevő RMDSZ azonban arra az – előző népszámlálásoknál is felmerült – aggodalomra hivatkozott, amely szerint a többféle regionális identitás etnikai identitásként történő „felkínálása” lehetővé teszi azt, hogy az adatok összesítésénél vagy későbbi „rosszindulatú értelmezésénél” a székelyeket ne számolják bele a magyar identitásba.
Ezt az aggályt erősítette például az is, hogy a legutóbbi népszámlálás kérdőívén nemcsak a székelyt, hanem a magyar nemzetiség román nyelvű szinonimáját, az – általában a magyarországi (vagyis nem erdélyi) magyarra alkalmazott ” „ungurt” is külön alkategóriaként be lehetett jelölni.
Tíz napja kiadott felhívásában a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) is arra bíztatta szimpatizánsait, hogy vallják magukat magyarnak a népszámláláson, hozzátéve, hogy az SZNT által bevezetendő székely személyi kártya majd lehetőséget teremt arra, hogy a székelyek számolják meg önmagukat, „nem a román állam hatóságai”.
Hozzátette azonban, hogy a csángót a 2011-es népszámláláson sem sikerült a magyar nemzetiség alkategóriájaként feltüntetni, mert a csángók között olyanok is vannak, akik magyarnak, és olyanok is, akik románnak tekintik magukat.
Mint ismeretes, a népszámláláson kimutatott etnikai arányoktól függ, hogy Romániában egy kisebbségnek joga van-e anyanyelvű ügyintézésre és köztéri feliratozásra. A 2011-es népszámláláson az ország 3181 településéből 324-ben haladta meg a magyarság aránya a hivatalos anyanyelvhasználatra jogosító 20 százalékos küszöböt.

Bő másfél hónappal a romániai népszámlálás kezdete előtt nem csitul a vita a székely identitásról: az MPP törvénymódosítást javasol, az SZNT-n belül nézeteltérések dúlnak.

RMDSZ-es törvényhozók kezdeményezik a népszámlálásról szóló kormányhatározat oly módon történő módosítását, hogy a nemzetiségi kategóriában a székely és a csángó alkategória is megjelenjen.

Itt élünk, így élünk szlogennel indít tájékoztató kampányt az RMDSZ két hónappal a 2022-es romániai népszámlálás kezdete előtt, annak érdekében, hogy minél több romániai magyar vegyen részt, vallja meg etnikai, vallási hovatartozását, anyanyelvét.
Tovább dagad a kolozsvári körgyűrűbotrány: a csalást kiáltó bosnyák útépítő bemutatta bizonyítékait és kérte a kivitelezési szerződés felbontását. Miközben Emil Boc polgármester „mossa kezeit”, a román útépítő fővállalkozó más ügyekben is „sáros” lehet.
Elkezdődött Kolozsváron csütörtökön a Gyulafehérvári Főegyházmegyében a Márton Áron 130 emlékév. Az emlékévet koordináló bizottság és az illetékesek ismertették a várható eseményeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Kolozs Megyei Tanács egy általános forgalomszámlálás elvégzésére az önkormányzat kezelésében lévő 1300 kilométernyi közúton.
Csütörtökön több erdélyi és partiumi városban gyűltek össze tüntetők, tiltakozásukat fejezve ki az idei évtől érvénybe lépett helyi adó- és illetékemelések ellen. A tüntetők többek között a kormány és Ilie Bolojan lemondását követelték.
A magyar kormány a Székely Nemzeti Tanács mellett avatkozik be abba a perbe, amelyet a szervezet az Európai Bizottság ellen indított tavaly. Az SZNT a nemzeti régiókat érintő polgári kezdeményezés ügyében született elutasító döntés érvénytelenítését kéri.
Bírósági végrehajtótól kapott felszólítást a rendház elhagyására Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy a nagyváradi bíróság az önkormányzat keresetének helyt adva az apát kilakoltatásáról döntött.
Óriási összegeket költenek egyes romániai önkormányzatok a magán biztonsági szolgálatokra – a listát Konstanca és Arad vezeti, de vannak más erdélyi nagyvárosok is, amelyek tetemes összegeket utalnak át az őrző-védőknek a városkasszákból.
Életének 89. évében szerdán Kolozsváron elhunyt Murádin Jenő művészettörténész, művészeti író, szerkesztő, egyetemi docens, az erdélyi művészet legavatottabb ismerője.
A Kolozs Megyei Tanács nem kíván döntést hozni, miután egy egyesület hivatalosan kérte az Octavian Goga Megyei Könyvtár átnevezését azzal az indokkal, hogy a volt politikus és költő antiszemita volt.
Aláírták Nagybánya új fürdőközpontjának kivitelezési szerződését, így megkezdődhet a régóta tervezett beruházás megvalósítása.
szóljon hozzá!