Identitásvita: „A székelység mint etnikum közös eredetű a magyarral, de nem azonos a magyar néppel”

„Fontosnak tartjuk, hogy minden, Romániában élő magyar anyanyelvű ember, szabadon választhassa meg székely, csángó vagy egyéb identitását, mivel ezek történelmileg és kulturálisan is a magyar identitás pontosan meghatározható részét képezik. Jogosnak tartjuk mindazok félelmét, akik attól tartanak, hogy ha a magyar főcsoport mellett választható lesz a székely és a csángó, vagy épp több regionális identitás, ezt későbbiekben az erdélyi magyarság megosztására és így nyelvi és kulturális jogainak megvonására használják fel” – fogalmazta meg a székely identitás vállalásával kapcsolatos aggodalmakat is az MTI által idézett MPP-közlemény.

A párt azt javasolta, hogy az RMDSZ frakciója, a népszámlálási kérdőív átalakítása mellett, mielőbb javasolja a Közigazgatási Törvénykönyv módosítását is, hogy megszűnjön annak a lehetősége, hogy regionális identitások vállalásával, a közösség nyelvi jogai sérülhessenek. Korábban Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is közölte, hogy kezdeményezi a székely identitás feltüntetését a kérdőíven, úgy, hogy ez a magyar nemzetiség alkategóriájaként szerepeljen. A miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus korábban arra buzdította az erdélyi magyarokat, hogy éljék meg regionális identitásukat az élet más területein, a népszámláláson pedig vallják magukat magyarnak.

A magyar identitás vállalására buzdított múlt heti állásfoglalásában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is. „A székelység mindig tudatában volt annak, (...) hogy ő a legmagyarabb törzse a magyarságnak. Mi, székelyek, ennek megfelelően fogjuk magyarnak vallani magunkat” – fogalmazott állásfoglalásában az SZNT elnöke. A közösségi portálokon azonban éles támadások érték Izsák Balázst az állásfoglalása miatt. Székelyföldi véleményformálók egy csoportja – akik közül többen az SZNT-ben is tisztséget viselnek – közös állásfoglalásban szögezte le: a székely etnikumú lakosság több mint ezer éve él szülőföldjén, a Székelyföldön, magyar anyanyelve és kultúrája révén történelme során és jelenleg is a magyar nemzet részének tartja magát,

Azt követelték, hogy a magyar etnikum alkategóriájaként tüntessék fel a kérdőíven a székelyt. Ezt az állásfoglalást Borsos Géza József, az SZNT alelnöke, Ferencz Botond, Orbaiszék, Korpos Levente, Gyergyószék, Székely Levente, Gyergyócsomafalva, Fekete Miklós, Kézdiszék, Szabó Miklós, Bardoc-Miklósvárszék és dr. Farkas Csaba, Udvarhelyszék Székely Tanácsának elnöke írta alá. Szerintük a székely etnikum törlése a Romániában elismert etnikumokat és beszélt nyelveket tartalmazó névjegyzékről törvénytelen, alkotmányellenes és a székely etnikum akaratával ellentétes, ugyanakkor meghamisítja a valóságot, és nincs semmilyen tudományos alapja.

„Kijelentjük, hogy a hozott Határozat kimondottan politikai indíttatású, ellentétben áll a székely közösség akaratával, sérti a román állampolgárok személyi jogait és a székelység közösségi identitása szabad megválasztásához való alkotmányos jogot! Következésképpen követeljük a 2011-es népszámlálás alakalmával használt etnikumok névjegyzékéhez való visszatérést, az alábbiak szerint: A módszertan 1100 Maghiar szakaszába vezessék fel az alábbi etnikai csoportokat 1101 Maghiar 1102 Ungur 1103 Secui” – követelik az SZNT-s illetékesek.

A közösségi portálokon terjed az a nézet is, hogy a székelység csak akkor léphet fel a népek önrendelkezési joga alapján Székelyföld területi autonómiájáért, ha székelynek vallja magát a népszámláláson. Egy Izsák Balázsnak címzett nyílt levél szerzője úgy fogalmazott: „Székelyföldön egyetlen egy igaz út járható és az az önrendelkezés útja! Önrendelkezésre pedig csak egy statisztikailag is kimutatható nép jogosult, az autonómiát is a népek önrendelkezési joga alapján követelhetjük!”