2007. február 07., 00:002007. február 07., 00:00
„A tapasztalatok azt mutatják,hogy a háromszéki falvak nincsenek felkészülveaz európai uniós csatlakozással járókihívásokra, nem rendelkeznek megfelelő képzettségűszakemberekkel, akik elkészíthetnék apályázatokat” – indokolta a fejlesztésiügynökség létrehozásánakszükségességét Vajda. Az alelnökszerint nemcsak a kis településeknek, hanem a KovásznaMegyei Tanácsnak is nagy kihívást jelent azUnióból érkező információksokaságának a feldolgozása, ezt a feladatot azegyes helyi önkormányzatok jelenleg nem tudjákteljesíteni.
Kormánytámogatástis kérnek
A tervek szerint a KovásznaMegyei Fejlesztési Ügynökség 2007 végénkezdené el működését, eddig több mint30 település jelezte, hogy csatlakozik az egyesülethez,amelyhez később is lehet majd társulni. Ebben ahónapban elkészítik az ADETCOV alapítóokiratát és statútumát. Vajda leszögezte:tanultak a Szövetség a Székelyföldértegyesület megalakításakor elkövetetthibákból, és ez alkalommal betartják azátláthatósági törvényelőírásait: február folyamánkifüggesztik, illetve a helyi sajtóban meghirdetik azegyesülethez való csatlakozásról szólóhatározattervezeteket, amelyeket a lakosság 30 napigvéleményezhet. Ugyanakkor a sepsiszentgyörgyi voltTakarék- és Letéti Pénztár (CEC)épületében elkezdik kialakítani azügynökség székhelyét, erre a célra750 ezer lejt szánnak a megyei költségvetésből.
Az épület átalakításáhozés az egyesület működtetéséhez azOrszágos Beruházási Társaságtól,az ENSZ fejlesztési alapjától és a románkormánytól is szeretnének pénzt szerezni.
A társulási díj településenként ezereuró
A tervek szerint a mintegy ötvenalkalmazott szakember munkáját igénylő KovásznaMegyei Fejlesztési Ügynökség fenntartásáhoza megyei tanács, illetve a csatlakozó önkormányzatokévente tagdíjat fizetnek: számításokszerint a Kovászna Megyei Tanács 10 ezer,Sepsiszentgyörgy 6 ezer, Kézdivásárhely 4ezer, Kovászna, Barót és Bodzafordulóönkormányzata egyenként 3-3 ezer eurónyitagdíjat fizet majd évente. A községeklélekszámuk függvényében járulnakhozzá a költségekhez: a 2000-nél kevesebblakosú településeknek ezer eurót, a2000–3500 lakosú községeknek kétezereurót, az ennél népesebb településeknekpedig háromezer eurót kell majd fizetniük évente.Az egyesületbe ezereurós beiratkozási díjfejében csatlakozhatnak az önkormányzatok.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Szilárdan megalapozott nemzettudatra napjainkban legalább akkora szükség van, mint hetven évvel ezelőtt – jelentette ki Dávid Gyula egykori politikai elítélt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Kolozsvárt rendezett megemlékezésen.
A Maros megyei Szováta önkormányzata tematikus parkot létesít a Föld medvefajainak bemutatására. A becslések szerint 2,5 millió euróba kerülő beruházást európai uniós forrásokból finanszírozzák.
A történelmi egyházak segesvári egyházközségei pénteken hivatalos petíciót iktattak a Maros megyei város polgármesteri hivatalában, amelyben tiltakoznak a Halloween a Várban (Halloween în Cetate) című rendezvény megszervezése ellen.
A szerzetesek végezték a város lakóinak lelki gondozását a törökök kiűzése után, évszázadokon át szervezték az oktatás, az 1848–1849-es magyar forradalom idején pedig kitartottak a szabadságharcosok mellett, sőt többen nemzetőrnek is álltak közülük.
A Temes megyei rendőrség nyomozást indított, miután egy 13 éves diák egy késsel a kezében jelent meg egy fotón, amelyet egy temesvári iskola tantermében készítettek.