Grezsa Csaba olyan főkonzulátusért dolgozik, amit a legtöbb erdélyi magyar magáénak érez
Fotó: Facebook/Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár
Öt éve érkezett konzulként Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusára Grezsa Csaba, aki bő egy esztendeje a főkonzuli teendőket látja el. Irányításával a főkonzulátus hangsúlyos kultúr- és sportdiplomáciai tevékenységet fejt ki. A magyar diplomatával készített beszélgetés során a kolozsvári konzulátus szerteágazó tevékenységét vettük górcső alá.
2023. november 26., 09:502023. november 26., 09:50
2023. november 26., 09:582023. november 26., 09:58
– Hódmezővásárhelyi születésű diplomataként mennyire szokta meg Erdélyt?
– Engedje meg, hogy kicsit pontosítsak: Szegeden születtem, de valóban Hódmezővásárhelyen nőttem fel. 2018-as érkezésemkor Kolozsvár és Erdély sem volt ismeretlen számomra. Korábban nemcsak a Székelyföldön, hanem Közép-Erdélyben, a Partiumban és a Bánságban is sokat utaztam. Családi, rokoni szálak ugyan nem fűznek Erdélyhez, de baráti kapcsolatokon keresztül gyerekkorom óta jártunk Aradra, Nagyváradra és később Székelyföldre is.
– Mi volt az a szikra, ami a családjával megkedveltette Erdélyt?
– Jóval 1986-os születésem előtt, az 1970-es években Nagyenyeden szerveztek egy találkozót a Bethlen Gábor kollégiumok, ami abban az időben mindenképpen érdekes volt.
Ezekből komoly kapcsolati háló alakult ki Székelyföldtől Nagyszalontáig. 1990-től évente legalább 2-3 hetet töltöttünk Erdélyben. Édesapámék orvosi évfolyamából és barátaiból kialakult egy nagy, többgenerációs baráti társaság, amelynek a gyerekek és unokák is tagjai. Minden évben szervezünk tematikus körutakat Erdélybe. Ilyen előzmények után nem volt újdonság, amikor Kolozsvárra érkeztem 2018-ban.
– Hogyan került a diplomáciába?
– Az egyetem után egy kommunikációs ügynökségnél dolgoztam. Egyik barátomon keresztül jött a lehetőség, így kerültem a Miniszterelnökség Nemzetközi Kommunikációs Irodájába, ahol több évig dolgoztam, részben nemzetközi területen. Családunk tagjait egyébként mindig is vonzotta a közszolgálat, édesapám kormánybiztos volt és testvéreim is a közigazgatásban dolgoznak. A Miniszterelnökségen, majd a Miniszterelnöki Kabinetirodában eltöltött évek után értelemszerű iránynak mutatkozott a külügy, ahol pedig Kolozsvárra pályáztam.
A 20. századi történelmünk következménye, hogy a kolozsvári főkonzulátus nemcsak konzuli ügyeket végez, hanem a Kárpát-medencei adottságok miatt számos nemzetpolitikai és kulturális ügyben is közreműködik.
– Magyar diplomataként mit jelent Kolozsváron, Pozsonyban vagy egy délvidéki városban vállalni konzuli feladatokat?
– A Kárpát-medence különleges hely számunkra. Teljesen más a diplomáciai szolgálat mondjuk Vietnámban, mint itt, Kolozsváron. A Kárpát-medence abból a szempontból is speciális hely, hogy a környező országokban elég nagyszámú magyar állampolgár él.
Ugyanakkor a kollégák szakmai igényessége alapján mindenki el akarja sajátítani az illető ország nyelvét. Fontos, hogy megszólaljunk a többség nyelvén is, még akkor is, ha az ügyfeleink, a partnereink – akikkel együtt dolgozunk – alapvetően magyar anyanyelvűek.
Magyarország kolozsvári főkonzulátusának épülete a főtéren
– A magyar állampolgárság igénylésének dandárja Erdélyben lecsengett. A jövőben kevesebb lesz az ehhez kapcsolódó teendőjük?
– Munkánknak ez a része előbb-utóbb valóban szűkül, viszont minél több a magyar állampolgár, annál több tennivaló is akad. A belső ügyek szerkezete megváltozik, de ettől nem lesz kevesebb a teendő. A magyar állampolgároknak gyerekei születnek, valamelyik hozzátartozójuk elhalálozik, személyi igazolványt, útlevelet vagy lakcímkártyát igényelnek – ez mind olyan tevékenység, amivel hozzánk lehet fordulni. Vagy ha például egy nagyváradi vagy érmihályfalvi vállalkozó Magyarországon szeretne céget indítani, akkor nálunk tud ügyfélkaput is létesíteni.
– Az erdélyi magyarság azt látja, hogy Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának munkatársai hangsúlyosan részt vesznek kulturális és sportrendezvényeken. Mennyire megszokott jelenség ez egy diplomata életében?
– A tavaly augusztusi főkonzuli kinevezésem után tartott sajtóreggelin azt mondtam, hogy a diplomáciának sajátos területei is vannak, amelyeket szeretnénk alkalmazni Kolozsváron. Az egyik ilyen a kultúra, aminek a magyar diplomáciában komoly hagyományai vannak. Elég, ha a Klebelsberg Kunó által kiépített tudományos és kulturális hálózatra gondolunk. De a sportdiplomácia sem új keletű törekvés. Népességszámához viszonyítva a sport területén Magyarország kiemelkedő teljesítményt nyújt az olimpiai érmek számát tekintve és a csapatsportokban egyaránt. Ezeket a kiváló eredményeket diplomáciai szinten is kamatoztathatjuk. Nem véletlen, hogy
– Sok kulturális rendezvény partnere a kolozsvári főkonzulátus. Milyen eseményekhez adják a nevüket?
– A kultúrdiplomácia terén van bennünk egy erős késztetés, de a helyi közösség részéről is elvárás, hogy ezen a területen is legyünk aktívak. Ezt a feladatot alapvetően kulturális intézetek látják el, de mivel Kolozsváron ilyen nem működik, magunkra vállaltuk. Idén három nagy évfordulót ünnepeltünk: kétszáz éve írta Kölcsey Ferenc a Himnuszt, idén ünnepeltük Madách Imre születésének kétszázadik évfordulóját, és a végéhez közeledik a Petőfi 200 emlékév. Mindezek mellett könyvbemutatók és lapszámbemutatók is színesítik a kulturális palettát. Itt említeném meg továbbá a Kolozsvári Magyar Napokat, ahol gazdag programsorozatot kínálunk könnyűzenétől könyvbemutatókon át közéleti beszélgetésekig. De
– Számos magyarországi intézmény a főkonzulátus közvetítésével érkezett meg Erdélybe. Mekkora irántuk az érdeklődés?
– Örülök, hogy együttműködésünkkel olyan magyar állami intézmények jelentek meg az erdélyi közéletben, mint a Magyar Nemzeti Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Nemzeti Levéltár, valamint a Petőfi Kulturális Ügynökség és Irodalmi Múzeum. Erdélyi jelenlétükre és kínálatukra nagy érdeklődés van, mint ahogyan a többi kulturális rendezvényünkre is. A Himnusz kéziratának letisztázása kétszázadik évfordulóján munkatársaimmal a Farkas utcai református templomban elénekeltük nemzeti imánkat. A Facebook-oldalunkon közzétett videót 150 ezren látták. Ennél fontosabb, hogy
– A Himnusz tömeges eléneklése mellett a fiatalokat más programmal is megszólították. Mennyire nehéz feladat ez?
– Fontos törekvésünk, hogy programjainkkal minden korosztályt elérjünk, amiből nem maradhatnak ki a középiskolások sem. A velük való kapcsolatfelvételt szolgálta az 1989-es romániai forradalom 30. évfordulóján meghirdetett blogpályázat. A legjobb szerzőket jutalomkirándulással díjaztuk. Ennek mintájára hirdettük meg a Petőfi, haverom a költő című pályázatunkat, ahol a diákoknak saját perspektívából kell Petőfi alakját tíz témaajánlat alapján vizsgálniuk. Célunk, hogy Petőfit közelebb hozzuk ehhez a korosztályhoz.
– A főkonzuli munka első esztendejének milyen a mérlege?
– Amit egy évvel ezelőtt célként kitűztem, úgy érzem, meg is valósítottam. Ugyanakkor mindig vannak terveink és új feladataink. Az elmúlt évben konzuli területünkön jónéhány magasszintű látogatás történt, ami számos feladatot adott és ad számunkra. A nemzeti ünnepek kapcsán is igyekszünk olyan programokkal készülni, amelyek a teljes kolozsvári, partiumi és bánsági magyarságot megszólítják.
A konzuli feladatokat alapvető működésként mindig rendben tartjuk, ebben elég szigorú vagyok a kollégákkal. Ügyfélbarát módon és minél rövidebb idő alatt akarjuk az ügyintézést lebonyolítani.
– Az elmúlt harminc évben a román-magyar viszony nem volt felhőtlen, amit jól mutat a romániai magyarság helyzete. Ezekre a sajátos gondokra mennyire figyel a magyar diplomácia?
– A nemzetpolitika a magyar külpolitika szíve, amit Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr többször is nyilvánosan megfogalmazott. Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke is egyértelművé tette: a nemzetpolitikai kérdések kiemelten érdeklik a magyar külpolitikát.
Új színfolttal gazdagodik a Kolozsvári Magyar Napok, a magyar főkonzulátus élményudvara egy héten keresztül családbarát, gasztronómiai, kulturális és közéleti műsorokat kínál esténként koncertekkel. Grezsa Csaba főkonzullal beszélgettünk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Újjáépítési terv kidolgozását kéri a bányakatasztrófa által sújtott Parajd és térsége számára a román kormánytól a korrupcióellenes megmozdulásokat szervező Declic közösség.
Családtag sérelmére elkövetett emberölés gyanúja miatt indult büntetőeljárás egy 40 éves Brassó megyei férfi ellen, aki halálra késelte élettársát.
Őrizetbe vette szerda este a korrupcióellenen ügyészség (DNA) temesvári ügyosztálya több fuvarmegosztó cég négy vezetőjét.
Egyre többen fordulnak a kézműves kenyerek és az otthoni sütés felé – akad, akinek ez csupán trend, másoknak viszont tudatos visszatérés a minőséghez. A kenyér világnapján Bíró Sárával, a kolozsvári Magam Pékműhely alapítójával beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!