
Fotó: Szakáts István
A Kolozsvár melletti, üzemen kívül helyezett pataréti hulladéklerakóból folyó csurgalék szennyezi a Kis-Szamost, a szennyezett szakaszt ráadásul bivalyok is szokták látogatni – hívta fel a figyelmet Grigore Crăciun.
2017. november 22., 08:322017. november 22., 08:32
A Környezetvédelmi Ügynökség (APM) Kolozs megyei igazgatója szerint sürgősen meg kell fékezni a szemétből folyó lé terjedését. A szakember rámutatott: egyértelműen környezetszennyezésről beszélünk, amely egyelőre nem súlyos, a nagyobbik probléma az, hogy a szeméttelepen felgyűlt a csurgalék, amit mihamarabb el kell távolítani – tájékoztatott a Mediafax hírügynökség.
Adrian Dobre, annak a cégnek a képviselője, amelyet a szemétlerakóért felelős Kolozs megyei önkormányzat megbízott a csurgalék eltüntetésével, azt nyilatkozta:
Dobre elismerte, hogy a csugalék a Kis-Szamosba került, amelyből állatok is ihatnak, illetve fürödhetnek. A vállalkozó rámutatott: a tisztítóberendezés rendelkezésükre áll már október óta, ennek beindításához azonban a megyei önkormányzatnak meg kell tennie még egy adminisztratív lépést, a cég rendelkezésére kell bocsátania az érintett területet, erre várnak most. A felszerelés kapacitása egyébként eléri a napi 165 köbmétert, míg a kifolyó csurgalék mennyisége napi 100 és 200 köbméter között alakul.
Az üggyel kapcsolatban Marius Mînzat, a megyei tanács alelnöke azt nyilatkozta:
Mînzat kitért arra is, amiről Alin Tişe tanáncselnök korábban már beszámolt, hogy az önkormányzat a pataréti helyzet miatt riadóhelyzet elrendelését kérte a prefektúra által vezetett megyei készenléti bizottságtól, amely azonban visszautasította ezt. „Így is dolgozunk a probléma megoldásán, de lassabb ütemben. Előbb-utóbb megoldjuk a gondokat, de nem olyan gyorsan, mint ahogyan reméltük” – fogalmazott a megyei tanács alelnöke.
A kormányhivatal azon az állásponton van, hogy a tanács nem tesz eleget a szeméttelep bezárását célzó kötelezettségeinek, a hivatal viszont ezt határozottan cáfolja. Graţiela Gavrilescu környezetvédelmi miniszter nemrég kijelentette: országos szinten Kolozs megyében a legaggasztóbb a szemétprobléma.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Megosztó kérdésnek bizonyul Romániában az iskolai egyenruha kötelezővé tétele, miután a szenátus már rábólintott a tervezetre, aminek sok pedagógus és szülő nem örül, magyar diákszervezetek pedig tiltakoznak ellene.
A még felújítás alatt álló Magyar Ház is hangsúlyos helyszíne a csütörtökön este kezdődő 11. Temesvári Magyar Napoknak. A bánsági magyarság legnagyobb rendezvénysorozatán színes programkínálattal várják az érdeklődőket – mondta Tamás Péter.
Több mint kétszer annyi bejelentés érkezett idén a 112-es segélyhívó számra lakott területek közelében észlelt medvékről Hargita megyében, mint a múlt év azonos időszakában.
Csaknem egy évvel azután, hogy az épületekről leváló vakolat miatt veszélyessé vált és a város önkormányzata kénytelen volt lezárni, végre megújulhat Brassó egyik nevezetessége, a Zsinór utca.
A tekei üzem egyik helyiségében már az utolsó munkafázisnál tart a gyúrt sajt: a puha sajtmasszát kézzel töltik az előkészített sertéshólyagba, majd a természetes burkot összevarrják. A Beszterce-Naszód megyei Teke tejfeldolgozó üzemében jártunk.
A már a 16. századtól gyógyhatásairól ismert lippai ásványvizet palackozó vállalat azt állítja, hogy másik kutat használ, így nincs köze a közkút „kiszáradásához”.
szóljon hozzá!