Fotó: Pixabay
Egy friss felmérés szerint öt romániai gyermekből kettőt már ért internetes zaklatás, és az áldozatok alig egyharmada mer beszélni erről. A Krónikának nyilatkozó szakember szerint az internet világának veszélyeit nem lehet teljesen elhárítani, de a jó kommunikáció a szülő és a gyerek között sokat tud segíteni abban, hogy a zaklatás ne okozzon traumákat, ne hasson ki hosszú távon az elszenvedő alanyok életére, mindennapjaira. Román Mónika gyerekpszichológust faggattuk a témában.
2023. március 06., 09:132023. március 06., 09:13
A friss felmérésben részt vevő gyerekek több mint háromnegyede azt vallotta: napi több mint három órát tölt szórakozásként internetezéssel, így nem csoda, hogy egyre többet hallunk a gyerekek internetes zaklatásáról, online bántalmazásáról.
Szerinte már 10–12 éves korban – a gyerekek általában ekkor kezdenek igazán aktívak lenni a digitális világban – érdemes felkészíteni a gyerekeket az online tér lehetséges veszélyeire. Hozzátette, hogy bár egyre gyakrabban látni egész kis gyerekek kezében is okostelefont, ajánlások szerint ha a 10–12 éves gyereknek van is telefonja, az csak telefonálásra legyen alkalmas, mivel azelőtt képtelenek megérteni, hogy az interneten tapasztalható személytelenség veszélyeket jelenthet.
Öt romániai gyermekből kettőt ért már internetes zaklatás, és tízből mindössze három áldozat mer beszélni erről – derül ki a Mentsük meg a gyermekeket szervezet által a biztonságos internet napja alkalmából kedden ismertetett felmérésből.
„Azt szoktuk mondani, hogy régen a cukorkás bácsitól féltettük a gyerekeket, most már az online cukorkák azok, amelyek veszélyeztetik őket” – mutatott rá a kolozsvári szakember. Hozzátette, fontos tudatosítani a gyerekekben, hogy ha valaki felveszi velük a kapcsolatot ismeretlenül az interneten, annak hiába van egy profilja tele adatokkal, akár profilképpel, attól még ugyanúgy idegen, mint amikor egy ismeretlen leszólítja az utcán.
Kiemelte, nagyon fontos, hogy a szülők leszögezzenek bizonyos szabályokat, mint például azt – ami egyébként kortól függetlenül érvényes –, hogy idegeneknek semmilyen adatot nem szabad kiadni.
Hozzátette, ebben a szülők maguk tudnak példát mutatni, illetve a szülő-gyerek kapcsolat maga is fontos ilyen szempontból, hiszen az mindig ott lebeg a gyerek előtt követendő modellként. A szülő néha hajlamos úgy érezni, hogy számára egy kis felszusszanást jelent, ha a gyerek „kicsit békén hagyja” és el van az online térben, ám nagyon fontos a kapcsolattartás, ha a szülő bevonja életébe a gyereket, fiatalt, hiszen nekik is meg kell tanulniuk a fizikai világban (is) szocializálódni.
A szülőnek támogatnia, segítenie kell gyerekét az „offline” kapcsolattartásban, azaz engedje, hogy osztálytársakat hívjon meg, szervezzenek közös programokat. A szülő minél nagyobb hangsúlyt fektet erre, annál kisebb esélye annak, hogy a „gyereket a sors kezére adja”, annál kevésbé valószínű, hogy a gyereket beszippantja az online tér.
A felmérésben megkérdezett gyerekek 17 százaléka – főként kamasz fiúk – elismerte, hogy küldött már bántó üzenetet az interneten az ismerőseinek. Ennek kapcsán a pszichológus elmondta, a kisiskolásokkal, sőt még a kiskamaszokkal is nehéz megértetni, hol van a határ a viccelődés, csipkelődés és a bántás, zaklatás között. Hozzátette: míg személyes kapcsolatok esetén aki bánt, az látja áldozata reakcióját – szembesülhet azzal, hogy attól az illető szomorú, zaklatott, dühös lesz, összerezzen vagy eltorzul az arca –, viszont egy chaten írogatva nem látja ezeket, nem szembesül szavai, tettei következményeivel.
Fotó: Veres Nándor
Ezeket a határokat nem lehet megtanítani, hanem az emberek tapasztalatok nyomán tudják, hol húzódnak. Példaként említette, ha valaki azt mondja, hogy te hülye vagy, de közben mosolyog és utána még esetleg egy-két kedves mondata is van, az sokkal elviselhetőbb, mint amikor leírja – annak súlya van, azt nem lehet ellensúlyozni. Meglátása szerint ezeknek a határoknak a megismerésében és megértésében is a szülő-gyerek kapcsolat lehet irányadó.
Fontos, hogy a gyerekes szülő valamennyire „képben legyen” az online világ változásaival, újdonságaival: például hogy tudja, a mai fiataloknál már rég nem a Facebook a népszerű közösségi oldal; másfelől ha valamelyest a szülő is ismeri ezeket a platformokat, segíteni tud a gyereknek, hogy eligazodjon, kiigazodjon rajtuk. Ide kapcsolódik az is, hogy a szülő, akinek van közösségi oldala, miként viselkedik az online térben a gyerekkel.
Szerinte a szülőknek kell legyen annyi „józan paraszti eszük”, hogy belássák: ha nekik is van mondjuk egy TikTok-felhasználójuk, nem jelenti azt, hogy egyfolytában kapcsolatban kell lenniük a gyerekükkel TikTokon (is). Ahogyan a mindennapi életben is észre kell venni, meg kell értenie a felnőttnek, hogy a gyereke lassan felnő, és egyfajta távolságot kell tartani egymástól, ez ugyanúgy érvényes az online térben is.
Fontos, ha a gyerek elmond valamit, akkor együttérzést, megértést tapasztaljon, ne felháborodást, haragot, hiszen a támogatás bátorságot és megerősítést jelent.
Fotó: Barabás Ákos
Román Mónika azt is elmondta, meglátása szerint legalább olyan fontos lenne az iskolában valamiféle bevezetés a digitális világba/online térbe, efféle tantárgyat beiktatni a tantervbe, mint matematikát vagy történelmet tantani, hiszen ez a mindennapi életünk része lett. Alapvetés, de mégis valami nagyon más, mint amihez egy gyerek szokva van – a meghitt családi környezetben, az otthoni „hét év” alatt.
„A gyerekeknek még nincs erről kialakult képük. Nem tudják, miként működik igazán a világ, így ebben segítenünk kell őket” – szögezte le.
Természetesen kialakulhat olyan helyzet is, amikor a szülő már „nem elég” a megoldáshoz, hanem szükség van szakmai segítségre, pszichológus, terapeuta bevonására, ám ezekben az esetekben sem az erőltetés a célravezető, inkább felajánlani, felvetni kell ezt az opciót. Ha a szülő kötelezi a gyereket, akkor általában a pszichológusnak nagyon sok munkát kell fektetnie az ellenállás „lebontásába”. Román Mónika szerint bár a fiatalok viselkedése gyakran tűnik érthetetlennek a felnőttek számára, vannak egyértelmű jelek, amelyek arra utalnak, hogy „nagy gond” van, és érdemes segítséget kérni.
Szintén árulkodó a lelki sérelmek fizikai sebekkel való „elrejtése”, vagyis az úgynevezett falcolás (önsértés), amikor a fiatal sérülést okoz magának, vagdossa magát. A falcolás régen csak komolyabb traumák esetén volt gyakori, de ma szinte „divat”, kisebb lelki sérülések esetén is űzik a fiatalok, de ez esetben fontos szakemberhez fordulni.
A tizenévesek több mint egyharmada (35,6 százaléka) kapott már kéretlen, szexuális tartalmú üzeneteket interneten – derül ki a World Vision Románia online felmérésének csütörtökön közzétett adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A dicsőszentmártoni általános iskola néptánccsoportjaként indult, ma már Maros megye egyik legismertebb és legelismertebb amatőr tánccsoportja a Kökényes. A húsz éves múltra visszatekintő együttes vezetőjével Fodor Sándor Józseffel beszélgettünk.
Lezárta szombaton a rendőrség a londoni Tower egy részét, miután tiltakozók étellel kenték össze a brit korona kiállítási vitrinjének üvegét. A helyszínen négy embert őrizetbe vettek.
Hetedik éve tartotta meg hagyományos Mikulás-napi motoros felvonulását Sepsiszentgyörgyön a Független Motorosok Egyesülete. A Mikulás motoros segédei idén is több mint 2200 ajándékcsomagot vitt a háromszéki óvodákba, bölcsődékbe és intézményekbe.
A Google közzétette a romániai internetezők 2025-ös legnépszerűbb kereséseit. A toplistát politikusok vezetik, de új telefonok, a Squid Game sorozat, hagyományos báránydrob receptje és mesterséges intelligenciával kapcsolatos témák is szerepelnek.
Egy friss kutatás szerint a 12 éves kor előtt okostelefonhoz jutó gyerekeknél drámaian nő az elhízás, az alváshiány és a depresszió kockázata. A szakértők hangsúlyozzák, a túl korai okostelefon-használat komoly egészségügyi következményekkel járhat.
A biztosítótársaság 2025 januárjában, a dák műkincsek elrablása előtt figyelmeztette a Drents Múzeumot, hogy a vitrinek üvegei nem elég erősek. Ez be is igazolódott – közölte dokumentumokra hivatkozva a holland RTL Nieuws televíziós csatorna.
Harmincadik születésnapját ünnepli december 13-án a kincses városi Perspektíva Diáklap. A szerkesztőség szerint a jubileum nemcsak visszatekintés az elmúlt évtizedekre, hanem annak ünneplése is, hogy az újság a mai napig képes életben maradni.
Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében.
A Vidraru víztározó leeresztése során egy több mint 25 éve rejtélyes körülmények között eltűnt turistahajó roncsai kerültek elő. Az 1990-es években elsüllyedt hajó fémváza erősen korrodált állapotban van, de még mindig felismerhető az eredeti formája.
Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font adventi koszorú ismét a karácsonyi készülődés meghitt jelképe. A 19. századi kezdetektől a modern stílusokig formálódó hagyomány gyertyái és díszítései ma is a várakozás üzenetét hordozzák.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!