Nem kíván lemondani a jelenlegi román kormány a verespataki színesfémlelőhely kiaknázásáról. A Mihai Tudose vezette kabinet azon fáradozik, hogy visszavonja azt a felterjesztést, amellyel Románia az UNESCO világörökségi listájára javasolja a Fehér megyei települést.
2017. augusztus 30., 12:242017. augusztus 30., 12:24
Mihai Tudose miniszterelnök szerint előnytelen lenne, ha Verespatakot természetvédelmi övezetté nyilvánítanák, és felkerülne az UNESCO világörökségi listájára, ez esetben ugyanis nem lehetne kitermelni a Fehér megyei település gazdag altalajkincseit. A szociáldemokrata politikus kedden este a România Tv-nek adott interjúban élesen bírálta Dacian Cioloș volt technokrata kormányfőt amiatt, hogy – Tudose szerint – mandátuma utolsó napjaiban, idén januárban természetvédelmi övezetté nyilvánította a bányásztelepülést, a dossziét pedig továbbította az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO).
„Vagyis még giliszta után sem lehet ott majd ásni, mivel védett terület. Hogy miért csinálta ezt, nem tudom, de magyarázatot kell adnia” – jelentette ki Tudose. A miniszterelnök hozzátette: mivel a természetvédelmi övezetté nyilvánítás, illetve a világörökségi státus kizárja a színesfémbányászatot az adott régióban, kormánya megpróbálja visszavonni a Verespatak-dossziét az UNESCO-tól.
Tudose egyébként úgy véli, hogy Verespatak védetté nyilvánítása befolyással bírhat abban a perben, amelyet a színesfém-lelőhelyet több mint tizenöt éve kiaknázni próbáló kanadai Gabriel Resources indított a román állam ellen. A társaság két évvel ezelőtt a washingtoni székhelyű, beruházási viták rendezésének nemzetközi központjánál kezdeményezett eljárást a román állammal szemben, és 4,4 milliárd dollár kártérítést követel. Tudose különben nem hiszi, hogy Bukarest elveszítené a pert a Gabriellel szemben.
A román kulturális minisztérium idén januárban védett műemlékvédelmi területté nyilvánította Verespatak két kilometeres övezetét, ennek nyomán a területen nem lehet bányászati tevékenységet folytatni. Ugyanakkor a kulturális, illetve környezetvédelmi tárca tavaly februárban levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára.
Megkeresésében Bukarest arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozik, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki a Fehér megyei településen. Verespatak számára civil szervezetek kértek nemzetközi védelmet, követelve, hogy a román hatóságok terjesszék fel a bányatelepülést az épített örökséget védő UNESCO-listára annak reményében, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányaprojektet.
Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Roşia Montană Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta sikertelenül engedélyeztetni, ahol ciántechnológiás eljárással akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
Egy 43 éves marosvásárhelyi nőt 95 ezer lejes hitel felvételére vettek rá csalók, akik közintézmény alkalmazottainak adták ki magukat, és azt állították, hogy az áldozat banki adatai veszélybe kerültek. A pénzt végül készpénzben adta át egy férfinak.
Nem ért egyet az RMDSZ az egyenruhaviselés országos szintű kötelezővé tételével – közölte pénteken Kelemen Hunor elnök. A politikus igazat ad a kötelező egyenruhaviselés ellen tiltakozó Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének.
Lakossági ellenállásba ütközött Szeben megyében egy bányászati és feldolgozóipari beruházás. A Mineral Proiect Invest Rt. Resinár közelében nyitna külszíni fejtést, a szerpentinitet pedig Szelistye térségében dolgozná fel magnéziumalapú termékekké.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!