A jelenlegi kormány nem óvná Verespatakot, inkább kiaknázná az aranyat

Mihai Tudose miniszterelnök szerint előnytelen lenne, ha Verespatakot természetvédelmi övezetté nyilvánítanák, és felkerülne az UNESCO világörökségi listájára, ez esetben ugyanis nem lehetne kitermelni a Fehér megyei település gazdag altalajkincseit. A szociáldemokrata politikus kedden este a România Tv-nek adott interjúban élesen bírálta Dacian Cioloș volt technokrata kormányfőt amiatt, hogy – Tudose szerint – mandátuma utolsó napjaiban, idén januárban természetvédelmi övezetté nyilvánította a bányásztelepülést, a dossziét pedig továbbította az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez (UNESCO).

„Vagyis még giliszta után sem lehet ott majd ásni, mivel védett terület. Hogy miért csinálta ezt, nem tudom, de magyarázatot kell adnia” – jelentette ki Tudose. A miniszterelnök hozzátette: mivel a természetvédelmi övezetté nyilvánítás, illetve a világörökségi státus kizárja a színesfémbányászatot az adott régióban, kormánya megpróbálja visszavonni a Verespatak-dossziét az UNESCO-tól.

Tudose egyébként úgy véli, hogy Verespatak védetté nyilvánítása befolyással bírhat abban a perben, amelyet a színesfém-lelőhelyet több mint tizenöt éve kiaknázni próbáló kanadai Gabriel Resources indított a román állam ellen. A társaság két évvel ezelőtt a washingtoni székhelyű, beruházási viták rendezésének nemzetközi központjánál kezdeményezett eljárást a román állammal szemben, és 4,4 milliárd dollár kártérítést követel. Tudose különben nem hiszi, hogy Bukarest elveszítené a pert a Gabriellel szemben.

A román kulturális minisztérium idén januárban védett műemlékvédelmi területté nyilvánította Verespatak két kilometeres övezetét, ennek nyomán a területen nem lehet bányászati tevékenységet folytatni. Ugyanakkor a kulturális, illetve környezetvédelmi tárca tavaly februárban levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára.

Megkeresésében Bukarest arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozik, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki a Fehér megyei településen. Verespatak számára civil szervezetek kértek nemzetközi védelmet, követelve, hogy a román hatóságok terjesszék fel a bányatelepülést az épített örökséget védő UNESCO-listára annak reményében, hogy ezzel megakadályozhatják a környező hegyek apróra őrlésével és ciántechnológiás átmosásával járó aranybányaprojektet.

Verespatakon a kanadai többségi tőkével alapított Roşia Montană Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta sikertelenül engedélyeztetni, ahol ciántechnológiás eljárással akart 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.