Tonk Márton a vasárnapi csíkszeredai ünnepségen
Fotó: Pinti Attila
A rendszerváltozás óta eltelt 31 év egyik legjelentősebb erdélyi magyar eseményének tekintik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) húsz évvel ezelőtti elindítását az évforduló alkalmából rendezett vasárnapi csíkszeredai ünnepség szónokai.
2021. október 03., 14:592021. október 03., 14:59
2021. október 03., 15:042021. október 03., 15:04
Tonk Márton rektor felidézte: az 1989-es rendszerváltás eufóriájában, és „hurráoptimizmusában” az erdélyi magyarság azt remélte, hogy újraindíthatja az 1959-ben elvesztett önálló állami egyetemét.
Így indult útjára húsz évvel ezelőtt az erdélyi történelmi magyar egyházak által létrehozott alapítvány felügyelete alatt a magyar költségvetésből nyújtott forrásokból a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), amely ma a különböző egyetemi rangsorokban Románia húsz legjobb egyeteme közé tartozik, és amelynek egyes szakjai a legjobbnak számítanak Romániában.
Fotó: Pinti Attila
Kató Béla református püspök, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány elnöke beszédében megállapította: az alapítók beálltak azok sorába, akik majdnem ötszáz éve küzdenek az erdélyi magyar felsőoktatásért. Felidézte: 1581 óta, amikor Báthory István erdélyi fejedelem jezsuita egyetemet hozott létre Kolozsváron, számtalan egyetemalapítási kísérlet történt. Különböző korokban újból és újból megfogalmazódott az a követelmény, hogy anyanyelvi felsőoktatás nélkül nem lehet Erdélyben teljes életet élni, de a létrehozott tanintézetek rendre rövid életűek voltak.
Fotó: Pinti Attila
Mi a nagyobb átok az emberen: amikor azt gondolja, hogy neki mindene megvan, hogy ő mindenre képes, és neki nem hiányzik semmi, vagy az, amikor azt gondolja, hogy mindenre képtelen, szerencsétlen, nyomorult, gyenge és kiszolgáltatott? – tette fel a kérdést beszédében a püspök. Válaszában megállapította:
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára „az értékteremtés zászlóshajójának” nevezte az intézményt. „A küzdelem nem volt hiábavaló, versenyképességével, minőségével a Sapientia mind a román, mind pedig a Kárpát-medencei oktatási térben megkerülhetetlenné vált, kivívta magának az erőfeszítések mértékének megfelelő helyet” – állapította meg az államtitkár.
Fotó: Pinti Attila
Kijelentette:
„A magyar egyetem, magyar diákokkal, magyar minőségben teljesít nemzetközi színtéren is” – fogalmazott.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes az erdélyi magyarság elmúlt évtizedekben bemutatott egyik legmerészebb vállalkozásának tartotta a Sapientia létrehozását. Kijelentette: az erdélyi magyar közösségnek iránymutató értelmiségiekre van szüksége, és a magyar egyetem ilyeneket bocsát ki.
A politikus fontosnak tartotta, hogy az erdélyi magyarság képes volt félretenni a vitáit, és a nagy, stratégiai célokban képes volt összefogni. A sikerhez az is nélkülözhetetlen volt, hogy a közösség a magyar kormányban szövetségesre, támogatóra talált.
Fotó: Pinti Attila
Kelemen Hunor megemlítette: néhány hónapja a román kormány programjába beiktatták annak a lehetőségét, hogy magánegyetemek is kaphatnak költségvetési támogatást. Kijelentette: a Sapientia tudományegyetem bizonyított, és a román költségvetési forrásokra is jogosultságot kell kapnia. Az ünnepség keretében Kató Béla püspök megáldotta a Sapientia Tudományegyetem teljesen felújított csíkszeredai épületét.
Fotó: Pinti Attila
Koncerttel és bulival ünnepelte szombaton késő délutántól éjfélig az Egyetem Napját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Az évfordulós ünnep alkalomból az épületet is kivilágították.
Első tanévnyitójának 20. évfordulóját ünnepli Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A kétnapos rendezvény első napján, szombaton többek között pódiumbeszélgetést tartottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóval fagypont alatti hőmérséklet volt vasárnap reggel Székelyföld több településén, a legalacsonyabb hőmérsékletet – mínusz 10,5 fokot – Csíkszeredában mérték.
Az épülő kolozsvári gyermekkórház körülbelül 200 millió eurós támogatást kap az egészségügyi minisztériumtól; a pénzt jövő év elején fogják elkülöníteni.
Vasárnap reggel megkezdődött a helyi konzultatív népszavazás a Szeben megyei Resinár községben arról, engedélyezzenek-e bármilyen bányászati tevékenységet a település közigazgatási területén.
Mintegy 250 évvel a felállítása és majdnem 90 évvel az eltávolítása után térhet vissza Máramarossziget főterére a pestisjárványok elleni isteni oltalomért emelt barokk Szűz Mária-szobor.
Nem ár-összehasonlításra, statisztikán alapuló elemzésre készültünk, inkább maguktól az érintettektől – a vásárlóktól – kérdeztük, hogy érdemes-e a szomszédban beszerző körútra indulni. Na és persze jövedelmekről és árképzésről is szó esik…
Havonta legfeljebb 600 lej állami támogatást kaphatnának kolozsvári albérletük kifizetéséhez azok a 18 és 29 év közötti munkavállalók, akiknek nettó havi fizetése nem haladja meg a 4000 lejt.
Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Meggyőző ütemben halad az első Hargita megyei autópálya-szakasz építése: egyetlen hónap alatt 6 százalékos a fizikai előrelépés a Gyergyóalfalu és Ditró között létesítendő sztrádán.
Az Arad Megyei Sürgősségi Klinikai Kórház kénytelen volt megduplázni a hepatitis A-val kezelt gyermekek számára rendelkezésre álló kórházi férőhelyek számát, miután az utóbbi hetekben jelentősen megszaporodtak a megbetegedések.
Emil Boc polgármester hivatalosan is felszólította a kolozsvári metró kivitelezőjét a felhalmozódott késések behozására, valamint a projekt következő szakaszaira vonatkozó egyértelmű ütemterv bemutatására.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!