Tonk Márton a vasárnapi csíkszeredai ünnepségen
Fotó: Pinti Attila
A rendszerváltozás óta eltelt 31 év egyik legjelentősebb erdélyi magyar eseményének tekintik a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) húsz évvel ezelőtti elindítását az évforduló alkalmából rendezett vasárnapi csíkszeredai ünnepség szónokai.
2021. október 03., 14:592021. október 03., 14:59
2021. október 03., 15:042021. október 03., 15:04
Tonk Márton rektor felidézte: az 1989-es rendszerváltás eufóriájában, és „hurráoptimizmusában” az erdélyi magyarság azt remélte, hogy újraindíthatja az 1959-ben elvesztett önálló állami egyetemét.
Így indult útjára húsz évvel ezelőtt az erdélyi történelmi magyar egyházak által létrehozott alapítvány felügyelete alatt a magyar költségvetésből nyújtott forrásokból a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE), amely ma a különböző egyetemi rangsorokban Románia húsz legjobb egyeteme közé tartozik, és amelynek egyes szakjai a legjobbnak számítanak Romániában.
Fotó: Pinti Attila
Kató Béla református püspök, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány elnöke beszédében megállapította: az alapítók beálltak azok sorába, akik majdnem ötszáz éve küzdenek az erdélyi magyar felsőoktatásért. Felidézte: 1581 óta, amikor Báthory István erdélyi fejedelem jezsuita egyetemet hozott létre Kolozsváron, számtalan egyetemalapítási kísérlet történt. Különböző korokban újból és újból megfogalmazódott az a követelmény, hogy anyanyelvi felsőoktatás nélkül nem lehet Erdélyben teljes életet élni, de a létrehozott tanintézetek rendre rövid életűek voltak.
Fotó: Pinti Attila
Mi a nagyobb átok az emberen: amikor azt gondolja, hogy neki mindene megvan, hogy ő mindenre képes, és neki nem hiányzik semmi, vagy az, amikor azt gondolja, hogy mindenre képtelen, szerencsétlen, nyomorult, gyenge és kiszolgáltatott? – tette fel a kérdést beszédében a püspök. Válaszában megállapította:
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára „az értékteremtés zászlóshajójának” nevezte az intézményt. „A küzdelem nem volt hiábavaló, versenyképességével, minőségével a Sapientia mind a román, mind pedig a Kárpát-medencei oktatási térben megkerülhetetlenné vált, kivívta magának az erőfeszítések mértékének megfelelő helyet” – állapította meg az államtitkár.
Fotó: Pinti Attila
Kijelentette:
„A magyar egyetem, magyar diákokkal, magyar minőségben teljesít nemzetközi színtéren is” – fogalmazott.
Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes az erdélyi magyarság elmúlt évtizedekben bemutatott egyik legmerészebb vállalkozásának tartotta a Sapientia létrehozását. Kijelentette: az erdélyi magyar közösségnek iránymutató értelmiségiekre van szüksége, és a magyar egyetem ilyeneket bocsát ki.
A politikus fontosnak tartotta, hogy az erdélyi magyarság képes volt félretenni a vitáit, és a nagy, stratégiai célokban képes volt összefogni. A sikerhez az is nélkülözhetetlen volt, hogy a közösség a magyar kormányban szövetségesre, támogatóra talált.
Fotó: Pinti Attila
Kelemen Hunor megemlítette: néhány hónapja a román kormány programjába beiktatták annak a lehetőségét, hogy magánegyetemek is kaphatnak költségvetési támogatást. Kijelentette: a Sapientia tudományegyetem bizonyított, és a román költségvetési forrásokra is jogosultságot kell kapnia. Az ünnepség keretében Kató Béla püspök megáldotta a Sapientia Tudományegyetem teljesen felújított csíkszeredai épületét.
Fotó: Pinti Attila
Koncerttel és bulival ünnepelte szombaton késő délutántól éjfélig az Egyetem Napját a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE). Az évfordulós ünnep alkalomból az épületet is kivilágították.
Első tanévnyitójának 20. évfordulóját ünnepli Csíkszeredában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A kétnapos rendezvény első napján, szombaton többek között pódiumbeszélgetést tartottak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar kulturális napokat tartanak a Szilágy megyei Zsibón, Wesselényi Miklós szülővárosában. A rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!