A háromszéki falvakban indítanának szakosztályokat

A Kovászna megyei főtanfelügyelőt annak kapcsán kérdeztük, hogy nemrég egy, a szakképzés jövőjéről tartott megbeszélésen elhangzott, hogy vidéki szakosztályokkal lehetne megszólítani azokat a fiatalokat, akik a nyolcadik osztály befejezése után abbahagyják tanulmányaikat, nem akarnak bejárni valamely város szakközépiskolájába.

Az ötletet számos tanintézet-vezető támogatja, szerintük azonban körültekintő helyzetelemzésre, felmérésekre van szükség, mielőtt valóban lépnek. Kiss Imre a Krónikának kifejtette: Kézdivásárhely, Barót, Kovászna és Bodzaforduló körzetében tíz kilométeres távolságból ingáznak a diákok, így ezekben a falvakban nem lenne értelme szakiskolai osztályt létrehozni, viszont Előpatak, Bölön, Árapatak fiataljai talán megtöltenének egy-két osztályt a falusi iskolákban.

A kivitelezés azonban szerinte nem egyszerű, hiszen például meg kell oldani a pedagógusok ingáztatását, ha pedig a településen nem működik szakcég, a diákoknak a gyakorlati képzésre mégiscsak be kell utazniuk a városba. A főtanfelügyelő úgy véli: ezeket a gondokat akár meg is lehetne oldani, a legfontosabb kérdés azonban a fiatalok kitartása. „Aki eltökélt a továbbtanulásban, beiratkozik egy városi szakközépiskolába, de még közülük is sokan kimaradnak egy év után” – magyarázta Kiss Imre. Emlékeztetett: voltak próbálkozások, hogy bentlakásban biztosítottak szállást a vidéki roma fiataloknak, de így is sokan kimaradtak az iskolából, holott a szakképzésben részesülők havi 200 lejes állami ösztöndíjat is kapnak. Kiss Imre úgy vélte: van pozitív példa a környéken, hiszen Hargita megyében például hatékonyan működik a korondi szakközépiskola, de Kovászna megye jóval kisebb, ezért a helyi viszonyokra kell szabni az iskolahálózatot.

A helyi igények figyelembe vé­telét tartja a legfontosabbnak Kelemen Tibor is: a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója szerint vidéken olyan szakmákat kellene tanítani, amelyek valóban érdeklik a fiatalokat, és el is tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon az iskola befejezése után. Kelemen felidézte: Háromszéken van múltja a falusi szakiskoláknak, hiszen Sepsikőröspatakon például fafeldolgozást tanítottak, Nagybaconban pedig mezőgazdasági szakközépiskola működött.

Sikó Imre, Bölön polgármestere eközben úgy véli: életképes lenne a vidéki szakképzés, hiszen az önkormányzat a szociális központban rendszeresen szervez különböző tanfolyamokat, és ezekre mindig túljelentkezés van. Az elöljáró pedig arra is rámutatott, hogy a képzéseken tanultakat és az ott szerzett oklevelet a munkaerőpiacon is hasznosítani tudják a bölöni fiatalok. Sikó Imre hangsúlyozta: lehetőségeik szerint támogatnák a tanintézetet, akár termeket is biztosítanának.