Fotó: Veres Nándor
Alapvetően jó ötlet lenne, hogy a háromszéki vidéki településeken indítsanak hároméves szakiskolai osztályokat, a kivitelezést azonban számos gyakorlati akadály nehezíti – vélekedett Kiss Imre.
2017. február 17., 20:312017. február 17., 20:31
A Kovászna megyei főtanfelügyelőt annak kapcsán kérdeztük, hogy nemrég egy, a szakképzés jövőjéről tartott megbeszélésen elhangzott, hogy vidéki szakosztályokkal lehetne megszólítani azokat a fiatalokat, akik a nyolcadik osztály befejezése után abbahagyják tanulmányaikat, nem akarnak bejárni valamely város szakközépiskolájába.
Az ötletet számos tanintézet-vezető támogatja, szerintük azonban körültekintő helyzetelemzésre, felmérésekre van szükség, mielőtt valóban lépnek. Kiss Imre a Krónikának kifejtette: Kézdivásárhely, Barót, Kovászna és Bodzaforduló körzetében tíz kilométeres távolságból ingáznak a diákok, így ezekben a falvakban nem lenne értelme szakiskolai osztályt létrehozni, viszont Előpatak, Bölön, Árapatak fiataljai talán megtöltenének egy-két osztályt a falusi iskolákban.
A kivitelezés azonban szerinte nem egyszerű, hiszen például meg kell oldani a pedagógusok ingáztatását, ha pedig a településen nem működik szakcég, a diákoknak a gyakorlati képzésre mégiscsak be kell utazniuk a városba. A főtanfelügyelő úgy véli: ezeket a gondokat akár meg is lehetne oldani, a legfontosabb kérdés azonban a fiatalok kitartása. „Aki eltökélt a továbbtanulásban, beiratkozik egy városi szakközépiskolába, de még közülük is sokan kimaradnak egy év után” – magyarázta Kiss Imre. Emlékeztetett: voltak próbálkozások, hogy bentlakásban biztosítottak szállást a vidéki roma fiataloknak, de így is sokan kimaradtak az iskolából, holott a szakképzésben részesülők havi 200 lejes állami ösztöndíjat is kapnak. Kiss Imre úgy vélte: van pozitív példa a környéken, hiszen Hargita megyében például hatékonyan működik a korondi szakközépiskola, de Kovászna megye jóval kisebb, ezért a helyi viszonyokra kell szabni az iskolahálózatot.
A helyi igények figyelembe vételét tartja a legfontosabbnak Kelemen Tibor is: a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója szerint vidéken olyan szakmákat kellene tanítani, amelyek valóban érdeklik a fiatalokat, és el is tudnak helyezkedni a munkaerőpiacon az iskola befejezése után. Kelemen felidézte: Háromszéken van múltja a falusi szakiskoláknak, hiszen Sepsikőröspatakon például fafeldolgozást tanítottak, Nagybaconban pedig mezőgazdasági szakközépiskola működött.
Sikó Imre, Bölön polgármestere eközben úgy véli: életképes lenne a vidéki szakképzés, hiszen az önkormányzat a szociális központban rendszeresen szervez különböző tanfolyamokat, és ezekre mindig túljelentkezés van. Az elöljáró pedig arra is rámutatott, hogy a képzéseken tanultakat és az ott szerzett oklevelet a munkaerőpiacon is hasznosítani tudják a bölöni fiatalok. Sikó Imre hangsúlyozta: lehetőségeik szerint támogatnák a tanintézetet, akár termeket is biztosítanának.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miközben 2026 első felében csaknem 14 százalékkal kevesebb turista érkezett a romániai agropanziókba, a helyi gasztronómiai pontok száma tovább nőtt, és már új törvény is ösztönözné a falusi élményprogramokat.
Mintegy 120 rendezvénnyel várja a bánsági nagyváros magyar közösségét és a más nemzetiségű érdeklődőket vasárnap estig a XI. Temesvári Magyar Napok.
Tűz keletkezett szombatról vasárnapra virradóra a kolozsvári Hașdeu (Kőkert) diákkampusz 17-es bentlakásának ötödik emeletén. Az épületben mintegy kétszáz diák tartózkodott, többségük még a tűzoltók megérkezése előtt kijutott a kollégiumból.
Ételmérgezésre utaló tünetek jelentkeztek szombat este egy zártkörű rendezvény résztvevőinél a Szeben megyei Feleken (Avrig), a Brukenthal-palota rendezvénytermében.
Lassan eltűnik a magyar üzletekből a valódi parajdi só: a 2025-ös bányakatasztrófa előtt kitermelt készletek a gyártóknál lényegében elfogytak, és már a kereskedőknél is egyre kevesebb maradt. A kieső mennyiséget részben dési sóval pótolják.
Miközben a gyerekek egyre több időt töltenek zárt terekben és képernyők előtt, a természetpedagógia éppen az ellenkező irányba hívja őket: ki a szabadba, ahol lehet sarat dagasztani, menedéket építeni, nyomokat követni, felfedezni és közben tanulni.
Visszaesett az illegális migráció és a lopott gépjárművek felderítése a román–magyar határ térségében Románia 2025. január 1-jei schengeni csatlakozása óta. A Nagyváradi Területi Határrendészeti Felügyelőség sajtóosztálya válaszolt a Krónika kérdéseire.
Szeptember 27-től szigorúbb uniós szabályok vonatkoznak arra, mit állíthatnak a cégek termékeik és működésük környezeti hatásáról.
Több mint 300 dolgozójától válik meg dési üzemében a járműipari alkatrészeket gyártó japán Fujikura, tájékoztat a Kolozs Megyei Munkaerő-elhelyezési Ügynökség (AJOFM) közleménye. A Fujikura 26 év alatt megvált romániai dolgozóinak több mint 90 százalékát&
Két fiatal vesztette életét szombat hajnalban Petrozsényben, miután személygépkocsijuk lesodródott az úttestről és egy villanyoszlopnak csapódott. A fiatalok halálát az útviszonyokhoz képest túl nagy sebesség okozhatta.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!