A gyulafehérvári Batthyáneumért folytatott negyedszázados sikertelen restitúciós harc megmutatja a román állam valódi arcát

Mivel az 1920-as Trianoni Egyezmény alapján az Erdélyből származó köz- és magánjavak átkerültek a román állam tulajdonába, a román párt szerint a könyvtár tulajdonjoga is a román államot illeti meg. A sürgősségi kormányrendeletet alkotmányellenesnek bélyegezték, és a per során azt kérték, az ingatlan továbbra is a román állam tulajdonában maradjon.

– Batthyány Ignác püspök végrendeletét hogyan lehet többféleképpen értelmezni?

– A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonjogát vitató egyének, csoportok és pártok kiragadnak egy-egy fél mondatot Batthyány püspök végrendeletéből, és azt próbálják kinagyítani és félremagyarázni. Minden szövegértelmezéshez a teljes szöveget figyelembe kell venni. Aki figyelmesen végigolvassa a végrendelet teljes szövetét, annak a napnál is világosabb, hogy a Batthyány könyvtárát a mindenkori püspökre, széküresedés esetén pedig a gyulafehérvári székeskáptalanra hagyja.

– A Batthyáneum épületének visszaszolgáltatását megakadályozó per hogyan folytatódott?

– A pert a bíróság áthelyezte a törvényszékre azzal az indokkal, hogy nem ők az illetékesek a döntéshozatalra. A törvényszék hasonló indokkal továbbította az ügyet a táblabíróságra, amely a dossziét visszaküldte a bíróságnak, hogy továbbítsa az alkotmánybírsághoz. A PSD azt kérte az alkotmánybíróságtól, hogy a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet nyilvánítsa alkotmányellenesnek. Az alkotmánybíróság 2001. januárjában azonban az érsekség javára döntött, és a tárgyalás visszakerült alapfokra a gyulafehérvári bírósághoz. A tárgyalásokon az érsekség mindvégig kifogásolta, hogy egy politikai párt megyei szervezetének nincs perbeli minősége olyan bírósági eljárásban, amelyben közvetlen módon nem érdekelt. Másrészt egy sürgősségi kormányrendeletet csak a parlament módosíthat. Állításunkat minden szinten elfogadták, viszont soha nem tárgyaltuk érdemben a hagyatékot, mindig a kifogás körül folyt a vita.

– Hogyan lépett be a perbe a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium?

Érdekelt félként a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium ezt követően lépett be a perbe. Az érsekség arra hivatkozva emelt kifogást, hogy az 1998/213-as törvény alapján az állami köztulajdont érintő perekben a pénzügyminisztérium illetékes az államot képviselni. A gyulafehérvári bíróság a 2002. március 7–én hozott 1193. számú polgári ítéletében elfogadta az érsekség kifogásait, és elutasította a PSD, valamint a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium kérését. A felperesek fellebbezése után a Fehér megyei törvényszék megerősítette a 2002. október 25-én hozott 859/A számú határozatával, majd a táblabíróság 2003. január 24-én született, 160. számú határozatával. Az ingatlant azonban mégsem lehetett bekebelezni az egyházra, mert a PSD panaszt tett a táblabíróságnál, hogy keresetüket tévedés miatt utasították el, és nem indokolták meg a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium kérését.

Ebben az esetben el kellett volna rendelniük a perújrafelvételt és a per újratárgyalását alapfoktól.

– Hogyan reagált erre az érsekség?

– Megsemmisítő panaszlevelet nyújtottunk be a gyulafehérvári táblabíróságra, amiben a 2003/961-es határozat megsemmisítését és a 2003/160-as határozat érvénybe léptetését kértük. A legfelsőbb bíróságon a tárgyalás áthelyezését kértük egy másik táblabírósághoz. Áthelyezési kérésünket elutasították, viszont a megsemmisítési panaszlevelet a táblabíróság elfogadta. Helyet adva fellebbezésünknek, az előző határozatát megsemmisítette, így érvényben maradt a 2002. március 7–én hozott, 1193. számú polgári ítélet. Ennek ellenére a román állam nem volt hajlandó átadni a könyvtárat, ezért a Strasbourgban székelő Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk, beperelve a román államot.

tizennégy év alatt nem oldotta meg az ingatlan visszaszolgáltatását. Tizenötezer euró erkölcsi kár kifizetésére kötelezte a román államot. A megítélt erkölcsi kár kifizetése megtörtént, és kértük a visszaszolgáltató bizottságot, hogy a határozatot figyelembe véve, minél előbb adják át a könyvtárat.

A visszaszolgáltató bizottság 2015. szeptember 16-án újra elutasította a visszaigénylési kérést. A határozatot megtámadtuk a közigazgatási bíróságon, a pert a gyulafehérvári táblabíróság tárgyalta alapfokon. Az alapfokú döntés számunkra kedvezőtlen volt. Másodfokon a Legfelsőbb Semmítő- és Ítélőszék elutasította fellebbezésünket, ezért az ügyet ismét az Emberi Jogok Európai Bírósága elé vittük, de sajnos itt sem jártunk sikerrel.

– A kommunista államosítás idején a gyulafehérvári főegyházmegyétől hány ingatlant és mennyi földterületet vett el a román állam?

– Arra vonatkozóan, hogy szám szerint mennyi ingatlant államosítottak, nem volt pontos kimutatásunk. A gyulafehérvári főegyházmegye 476 belterületben található államosított ingatlant (épületet és földterületet) igényelt vissza a visszaszolgáltató bizottságtól a hozzá tartozó kilenc megye területén. Ezekre az ingatlanokra tudtunk tulajdonjogot igazoló iratokat bemutatni. Az ingatlanok visszaigénylése központosítva, az érsekség irányításával történt, ezért pontos rálátásunk volt a visszaigénylési folyamatra.

140 ingatlan esetében elrendelték a természetbeni visszaszolgáltatást, 25 ingatlanért kárpótlást ítéltek meg, 114 kérést elutasítottak, egy esetben részlegesen természetben szolgáltatták vissza és részlegesen kárpótlást ítéltek meg. 13 esetben visszavontuk a visszaigénylési kérelmet, és 13 esetben átirányították a visszaigénylési kéréseket a helyi földosztó bizottságokhoz. Három dossziét összevontak, mivel kétszer lett visszaigényelve ugyanaz az ingatlan. A mezőgazdasági területek visszaszolgáltatása nem központosítva történt: a plébániák járták el a visszaigénylési folyamatot, ezért nincs pontos rálátásunk a visszaszolgáltatott mezőgazdasági területekre.

– Hogyan hasznosítja az egyház a visszaszerzett ingatlanjait? Milyen gondok, anyagi nehézségek merülnek fel ezzel kapcsolatban?

– A visszaszolgáltatott ingatlanokban részben saját intézményeinket működteti. A visszaszolgáltatást elrendelő jogszabályok előírjak, hogy azoknak az ingatlanoknak a rendeltetését, amelyekben iskolák, korházak vagy más jellegű állami intézmények működtek, a visszaszolgáltatás után bizonyos ideig nem lehet megváltoztatni, ezeket az ingatlanokat a korábbi intézmények bérlik.

– Mennyire sikerül az oktatási célú ingatlanokat a helyi önkormányzatokkal kötött szerződések alapján fenntartani és felújítani?

– A helyi önkormányzatokkal fenntartott kapcsolat változó és emberfüggő. A bérleti díjat nagyrészt piaci ár alatt állapítják meg, legtöbbször a törvény által előírt lakbért sem tudják megfizetni. Ezekből az összegekből nem lehet felújítási munkálatokat végeztetni.

korábban írtuk

Légből kapott rendelkezéssel nehezíti meg a történelmi magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a legfelsőbb bíróság

Drasztikusan megnehezíti a magyar egyházak ingatlanjainak restitúcióját a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék új határozata. A Krónikának nyilatkozó jogász szerint a bíróság olyasmit vár el az egyházaktól, ami a 19. századi jogrendben nem is létezett.

korábban írtuk

„Elfogadhatatlan a kommunista lopás szentesítése” – Kelemen Hunor reagált a Krónika cikkére

Elfogadhatatlan a román legfelsőbb bíróságnak az egyházi ingatlanok restitúciójára vonatkozó legújabb döntése, mert rossz precedenst teremt: megkérdőjelezi a tulajdonjogot, és törvényesíti a „kommunisták lopását” – jelentette ki Kelemen.