Fotó: Biró István
A korábbi éveknek megfelelően a Kincses Kolozsvár Egyesület – szoros partneri együttműködésben a Kolozsvári Állami Magyar Színházzal – idén is számos előadást szerepeltet a Kolozsvári Magyar Napok programkínálatában.
2022. július 15., 13:212022. július 15., 13:21
2022. július 15., 15:192022. július 15., 15:19
A szerkesztőségünkhöz eljuttatott sajtóközlemény szerint a Kolozsvári Magyar Napok ünnepi nyitógálájára idén is a Kolozsvári Magyar Állami Színház nagytermébe várják az érdeklődő közönséget augusztus 14-én (vasárnap) 19 órától.
Az ünnepi köszöntőket követően a budapesti Duna Művészegyüttes és a Göncöl Zenekar Szerelmünk, Kalotaszeg című produkcióját láthatja a közönség Juhász Zsolt rendezésében. Az együttes célja, olyan összetett táncszínházi előadások létrehozása, melyek az autentikusság jegyeit hordozzák magukon, ugyanakkor innovatív szellemiségük, modernségük a mai színházi elemek egyenrangú társává teszik a néptáncot és a népzenét.
Ugyancsak a színház nagytermében lesz látható augusztus 16-án (kedden) 19 órától a Székesfehérvári Balett Színház Fantomfájdalom című egyfelvonásos táncdrámája, melyet Egerházi Attila rendező-koreográfus vitt színre.
Az alkotók hétköznapi emberek sorsain, küzdelmein és tragédiáin keresztül mutatják be a magyar nemzet szétszakítottságát, valamint a mindenkori politika és háború embert próbáló és a történelmet visszafordíthatatlanul alakító hatásait.
A Kolozsvári Állami Magyar Színház az idei Magyar Napok alatt négy előadással is bekapcsolódik a programsorozatba, az érdeklődők két vendégelőadást is megtekinthetnek. Ezekre a belépőjegyek augusztus 7-ig online vásárolhatók a www.biletmaster.ro weboldalon, augusztus 8-tól pedig a színház jegypénztárában is.
Ugyancsak augusztus 16-án 20 órától a Gyulai Várszínház vendégelőadása lesz látható, Szilágyi Enikő Jászai Mari naplójából, vallomásaiból és a színésznő egyéni reflexióiból készült Mi lennék nélküled? című egyéni est.
A Jászai Mari emlékét megidéző előadás tükröt kíván tartani a jelen kulturális életnek, a nemzetét és nemzete érdekeit megtagadóknak, illetve az azt féltve óvóknak. Hogyan látta száz évvel ezelőtt, és hogyan látja ma egy magyar színművész a színház, az anyanyelv és a nemzeti kultúra fontosságát, szakmájának kiküszöbölhetetlen nehézségeit, az igazságkeresés konfliktusait, a művészi minőség igenléséért folytatott nemes harcot, a protekcionizmus elleni kétségbeesett küzdelmet, amelyeket a szakmai elismertség és siker sem feledtethet? Hogyan lehet, ha lehet megmaradni nemzeti értékőrzőnek a globalizáció mindent elsodró viharában? – efféle és még sok más izgalmas kérdéssel szembesíti nézőit a Gyulai Várszínház előadása.
Fotó: Biró István
Szerdán, augusztus 17-én 20 órától a színház stúdiótermében a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház közös produkcióját, az évad végén nagy sikerrel bemutatott Ifjú barbárok című előadást lehet megtekinteni ifj. Vidnyánkszy Attila rendezésében.
Csütörtökön, augusztus 18-án 19 órától ifj. Vidnyánszky Attila első kolozsvári rendezése a Rómeó és Júlia című előadás látható a színház stúdiótermében, melyet a rendező a 2020/2021-es évadban állított színpadra. Az előadást azóta is töretlen sikerrel, folyamatos teltházzal játssza a kolozsvári magyar színház.
Szombaton, augusztus 20-án 19 órától, a magyar államalapítás ünnepén, a színház nagytermében a hosszú évek után Kolozsvárra visszatérő budapesti Nemzeti Színház és a Magyar Nemzeti Táncegyüttes nagyszabású produkciója, a Vidnyánszky Attila által rendezett és Zsuráfszky Zoltán által koreografált Csíksomlyói passió látható.
Fotó: Eöri Szabó Zsolt
Egy olyan új színpadi nyelv megteremtését tűzi ki célul, melyben a bibliai történet 18. századi interpretációja, valamint Szőcs Géza kortárs költői átirata szerves egységet alkot a Berecz András által megszólaltatott vallásos népénekekkel és azzal a néptánc alapú koreográfiával, melyet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes tagjai adnak elő.
A Magyar Napok záróeseményének a főtéri nagyszínpad ad helyet, ahol – műsorváltozás miatt, a korábban meghirdetett A csárdáskirálynő című előadás helyett – a Budapesti Operettszínház Összetartozunk című gálaestje lesz látható. Mint ismeretes, a magyar Országgyűlés határozata a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve a 2020-as évet a Nemzeti összetartozás évévé nyilvánította.
2020-ban, a Trianoni békediktátum aláírásának centenáriumi évében Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója indította útjára az Összetartozunk című programsorozatot, amely során az operett, mint a legnépszerűbb hungarikum hivatott kulturális hidat képezni az anyaország és elcsatolt területei között.
– fogalmazott korábban a teátrum főigazgatója. A gálaest folyamán a magyar operettirodalom legnépszerűbb szerzőinek örökzöldjei csendülnek fel a Budapesti Operettszínház szólistáinak – Fischl Mónika, Kiss Diána, Dancs Annamari, Oszvald Marika, Dolhai Attila, Vadász Zsolt, Peller Károly és Laki Péter – előadásában. Közreműködik a Budapesti Operettszínház Énekkara, Balettkara, valamint Zenekara.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az aradi evangélikus templom több mint műemléképület: a lélek háza – hangzott el a szombati ünnepi istentiszteleten, amelyet a templomszentelés 120. és az egyházközség hivatalos megalapítása 180. évfordulója alkalmából tartottak.
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!