• Interjú dr. Benedek Imrével, az Egészségügyi Minisztérium volt tanácsosával

Indokolatlan pénzköltés és nagylelkûség


– Nem tudom, mennyire ésszerû kidobni most 300–400 millió eurót valamennyi román állampolgár biológiai paramétereinek megállapítására. Azt sem tudom, honnan vesszük elõ ezt a pénzt, amikor még a meglévõ mérõ- és kezelõkészülékeinket sem tudjuk kellõképpen mûködtetni. Egyrészt nincs fedezet az asszisztensnõk fizetésére, másrészt nem rendelkezünk megfelelõ mennyiségû reagenssel, harmadsorban pedig azért nem tudjuk üzemeltetni az egyébként nagyon drága gépeinket, mert hiányoznak az alapanyagok. Csak az általam vezetett marosvásárhelyi kardiológiai klinika példáját mutatnám be – amely nem egy kis, vidéki kórházban történik, hanem egy világszerte elismert intézetben: három hónapig álltunk egy 2000 eurós alkatrészre várva, majd további két hónapot vártunk kontrasztanyagra.
– Mindezek ellenére a most tetemes öszszegbe kerülõ, de lényegében a betegségmegelõzést szolgáló országos felmérés utólag nem spórol a gyógyításra szánt összegekbõl?
– Ha nem gyõztem meg, visszakérdezek: az Amerikai Egyesült Államokban, ahol aztán igazán van pénz a prevencióra és egyáltalán a beteggondozásra, miért nem készítettek hasonló szûrést? Mindaddig, amíg nincs törvény által biztosított adatvédelem, engem milyen alapon kötelezhetnek arra, hogy megjelenjek az orvos elõtt?
– Az orvosi titoktartás elvileg az adatvédelemtõl függetlenül is betartandó szabály. Vagy mégsem?
– Én nem azt mondom, hogy minden orvos kikotyogja a páciens baját, de néhány évvel ezelõtt, amikor autóbalesetet szenvedtem, a fél kórház az én eredményeimen csámcsogott. És apropó eredmények: mindaddig, amíg nincsenek nemzetközi szabványokhoz igazodó, akkreditált laboratóriumaink, csak porhintésnek számít az egész. El tudja képzelni, hogy ugyanarról a mintáról ma ilyen eredményt mutatnak ki, másnap pedig egészen mást, ráadásul ugyanabban a laborban? Gondolja csak el, mekkora eltérések lehetnek abban az esetben, ha az illetõ netán két külön laboratóriumhoz fordul.
– Kifogásolta, hogy a miniszter ingyen bocsátotta a gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek rendelkezésére a szükségleti listát. Miért?
– Ha tõlem függ, én pénzért ajánlom fel, elvégre ezek a cégek a piac helyes felismerésébõl élnek és gyarapodnak.