A többnyire magyarországi és erdélyi egyetemi hallgatókból álló közönséget Constantinovits Milán, a Szent István Egyetem docense vezette be az Európai Uniót és működtető gazdasági racionalitás világába. Megállapítása szerint az EU bővítésének legfontosabb motivációja a piacnyerés volt. Az Unió fejlett államai azonban abban érdekeltek, hogy az újonnan csatlakozókat is felzárkóztassák. Elmondta, Magyarországnak a csatlakozás utáni első két évben 50 százalékban sikerült lehívnia a számára elkülönített uniós forrásokat. Úgy vélte, a román–magyar gazdasági kapcsolatokban nem annyira a nagy magyar cégek romániai jelenléte, hanem a kis és középvállalatok összekapcsolódása a fontos.
Bodó Barna a Babeº–Bolyai Tudományegyetem politológiatanára a regionalizmus és az erdélyi magyar érdekérvényesítés kapcsolódásait vizsgálta előadásában. Megállapította, Erdélyben csak a tömbben élő magyarok számára jelent esélyt az EU regionális politikája. A jelenleg létező gazdasági fejlesztési régiók csupán az EU pénzforrásai lehívásához szükséges pénzszivattyú szerepét töltik be.
A program szerint pénteken, 14.30-tól tart előadást a konferencia fő védnöke, Gál Kinga európai parlamenti képviselő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Korlátozzák a közúti teherforgalmat a hatóságok a vörös hőségriasztás miatt három partiumi megyében.
Erdélyben évről évre bővül azoknak az intézményeknek a köre, amelyek a hagyományos állami oktatástól eltérő pedagógiai utat kínálnak: a Montessori- és Waldorf-osztályoktól kezdve a Step by Step programokon át a nemzetközi tantervű iskolákig.
Miközben Erdély történelmi kastélyairól gyakran esik szó, a hozzájuk tartozó parkok, kertek és arborétumok jóval kevesebb figyelmet kapnak.
Sokak számára természetes mozdulat, hogy időnként kirázzák a szőnyeget az erkélyről vagy az ablakból.
Pályaorientációs tanácsadással, készségfejlesztő képzésekkel segíti a 14–29 év közötti ifjúságot a Cselekvő Fiatalok program Szilágy megyében. Bogya Anna projektkoordinátor a fiataloknak nyújtott lehetőségekről beszélt a Krónikának.
Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély.
Kevés az esély az aradi víztorony újbóli megnyitására a nagyközönség előtt, az ipartörténeti műemlék tulajdonosai szerint csak az önkormányzat mentheti meg az építészeti és műszaki szempontból a maga korában ritkaságnak számító létesítményt.
Közel 25 ezer lejért hirdetnek egy átköltöztethető, tömör fából épült, 8×12 méteres csűrt Brassó megyében. Szilágy megyében egy több mint százéves csűr ára meghaladja a 15 ezer lejt, Kolozsvár környékén 6500 euróért lehet venni ilyen gazdasági épületet.
Első írásos említésének 750. évfordulóját ünnepli idén Körösfő, amely augusztusban a Kalotaszegi Hagyomány Napok keretében idézi fel gazdag múltját. Bódis László polgármesterrel a jubileumról és a település gazdag kulturális örökségről beszélgettünk.
Sulyok Tamás államfő eltávolítása súlyos hiba, szembemegy a jogállammal – szögezte le a Krónikának Fodor Gábor. A liberális politikus abszurdnak nevezi a Tisza Párt számos intézkedését, szerinte a kormány visszaél a kétharmados felhatalmazással.
Látogatottsági adatok