Fotó: Haáz Vince
Az Erdélystat.ro statisztikai portál hétfőn közölt elemzése szerint Erdélyben az átlagnyugdíjak az átlagkeresetek 48,5 százalékát teszik ki.
2021. szeptember 27., 15:322021. szeptember 27., 15:32
Az elemzés szerint 2020-ban Erdélyben minden negyedik személy (a lakosság 24,8 százaléka) az állami társadalombiztosítási rendszerből fizetett nyugdíjas volt.
Románia egészében a lakosság 24,2 százalékát teszik ki a nyugállományban levők. Az arány az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt: 1992-ben Románia lakosságának 13,7 százaléka, Erdélyének pedig 14,7 százaléka volt nyugdíjas.
Erdélyen belül is érzékelhetők regionális különbségek. Közép-Erdélyben és Partiumban magasabb (24,5, illetve 24,3 százalék), míg Székelyföldön és Bánságban alacsonyabb (23,8, illetve 23,4 százalék) a nyugdíjasok aránya a teljes népességen belül. Abszolút számokban az erdélyi nyugdíjasok száma meghaladta az 1,645 milliót.
Az állami nyugdíjbiztosító által fizetett havi átlagnyugdíj 2020-ban 1457 lej volt Erdélyben, 7 lejjel magasabb, mint Romániában. Az átlagosnál Dél-Erdélyben voltak magasabbak a nyugdíjak (1666 lej).
A rokkantnyugdíjasoknak például átlagosan havi 715 lejjel kellett beérniük, a mezőgazdasági munka utáni átlagnyugdíj pedig 583 lej volt Erdélyben 2020-ban.
Az Erdélystat elemzői kiszámolták a nyugdíjak átlagos helyettesítési rátájához hasonló mutatót, ami azt mutatja meg, hogy egy adott évben a havi átlagnyugdíj hány százaléka a havi átlagkeresetnek. 2020-ban ez az arány 48,5 százalék volt Erdélyben és 45,1 százalék Romániában. Az erdélyi megyéket összehasonlítva, a nyugdíjak aránya a keresetekhez képest magasabb volt Hunyad (73,6 százalék), Brassó (55,3 százalék) és Hargita (54,5 százalék) megyékben, míg alacsonyabb volt Kolozs (40,0 százalék), Temes (40,4 százalék) és Szatmár (45,1 százalék) megyékben. A nyugdíjak keresetekhez viszonyított aránya 2012 óta folyamatosan csökkent.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Őrtüzek gyújtásával jelezték a helyi közösségek vasárnap Székelyföldön, hogy a tájegység őshonos lakossága igényt tart a területi autonómiára.
A gyulafehérvári székesegyházban megtartották vasárnap a diakónus- és papjelöltek befogadásának szertartását, az úgynevezett admissiót.
Huszonnégy órára őrizetbe vették azt a 43 éves férfit, aki szombat este airsoftfegyverrel és játékgránáttal lépett be a gyulafehérvári rendőrség épületébe.
Balázs Ferenc lelkész, író és közösségszervező születésének 125. évfordulóján, a Kolozs megyei Mészkőn tartotta az emlékév egyik központi ünnepségét a Magyar Unitárius Egyház.
Ötven év után újult meg a gyerővásárhelyi református templom, méghozzá egy alig 170 lelket számláló közösség összefogásának köszönhetően. A B kategóriás műemlék épület felújítását szinte teljes egészében adományokból valósították meg.
Vasárnap hajnalban ismét átállunk a téli időszámításra, így egy órával tovább alhatunk. A szakemberek szerint azonban az óraátállítás korántsem jelent feltétlenül több pihenést.
Az 1956-os magyarországi forradalmat követő legnagyobb koncepciós perek egyike a Szoboszlay-per volt, amelyben több mint 400 embert ültettek a vádlottak padjára, tíz személyt pedig ki is végeztek.
Harminc napra előzetes letartóztatásba helyeztek pénteken két, 49 és 51 éves férfit, akik a gyanú szerint kannabiszt termesztettek a Kolozsvár melletti Szászfenesen, hogy később értékesítsék.
Medve támadt péntek este egy 25 év körüli pásztorra, aki a Maros megyei Csatófalva (Viișoara) térségében legeltette a juhait – tájékoztatott a Maros megyei katasztrófavédelem.
Tizenhét évesen hat év börtönt kapott, mert nem jelentette fel társait. A Puskás-csoport perében elítélt, ma Sepsiszentgyörgyön élő Zsók László a koncepciós tárgyalásról, a marosvásárhelyi és a szamosújvári börtönben töltött időszakról beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!