Tuberkulózis – népbetegség

Szegénység és betegség

Romániában 1990 és 2004 között százezer lakosból 65-öt diagnosztizáltak tuberkulózissal, a legsúlyosabb eseteket 1997–98-ban regisztrálták, amikor nagyon sokan elhunytak e betegségben. Az európai statisztikai adatok szerint ott él a legtöbb fertőzött, ahol a legnagyobb a szegénység, és súlyos szociális problémákkal küzdenek. Míg Oroszországban, Ukrajnában, Albániában és Romániában ijesztő méreteket ölt a fertőzöttek száma, Nyugat-Európában, Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Hollandiában, Dániában csökkenő tendenciát mutatnak a grafikonok. Európában 2001-ben Romániában volt a legnagyobb, Máltán a legkisebb a fertőzöttek aránya. Dr. Farkas Evelyn, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közegészség tanszékének vezetője az Életmódnak elmondta, hogy az ENSZ kezdeményezésére Egészség mindenkinek elnevezésű rendezvénysorozat indult, amelynek célja a felvilágosítás, az egészségmegőrzés, a betegségek megelőzése. Ennek keretében kerekasztal-beszélgetéseket, szakmai tanácskozásokat tartanak azokról a betegségekről, amelyek odafigyeléssel, elővigyázatossággal elkerülhetők.

Lappangó kórokozó

Dr. Kozma Tünde rezidens szakorvos kifejtette, hogy a tuberkulózis napjainkban gyógyítható betegség, de sok gondoskodást és kitartást, körültekintést igényel. A betegnek rendszerint egyszerre több gyógyszert kell szednie legalább hat hónapig. Még akkor sem hagyhatja abba a gyógyszeres kezelést, ha már jól érzi magát. A kezelésen kívül az életkörülmények változtatására nagy hangsúlyt kell fektetni: fontos a rendszeres és vitamindús táplálkozás, az alkohol és a cigaretta mellőzése, a testi higiénia. A betegnek a környezetére is figyelnie kell, hogy ne fertőzze meg a körülötte élőket. Köhögéskor és tüsszentéskor a zsebkendő használata elmaradhatatlan, akárcsak a gyakori szellőztetés, tisztálkodás, kézmosás, személyi tárgyak külön helyen tartása.

Kozma Tünde felhívta a figyelmet, hogy a megelőzés érdekében először a tuberkulózisra hajlamosító körülményeket kell megszüntetni. A legveszélyeztetettebbek a csecsemők, a kisgyerekek, az öregek, illetve a különböző betegségek, valamint a nem megfelelő életmód miatt legyengült szervezetű felnőttek. Bár röviddel világrajövetele után majd minden újszülöttet beoltanak tébécé ellen, akárcsak a 14. és 18. évükbe lépett fiatalokat, a védőoltás mégsem biztosít teljes védettséget. A nyilvántartásokban sok olyan egyén is szerepel, aki az időben megkapott védőoltás ellenére is megfertőződött. A szakorvos elmondta, a latens tébécé-fertőzést a legtöbb ember szervezete képes legyőzni, de a lappangó vírus bármikor aktivizálódhat, főleg a gyenge immunrendszerűek esetében. A hajlamosság a HIV-fertőzöttek, alkoholisták, rossz szociális körülmények között élők, rákbetegek, drogfüggők, kóros soványsággal küszködők esetében a legnagyobb.

A betegséget okozó mycobacterium tuberculosis megtámadja a szervezetet, és a szövetet pusztítja, üregeket hozva létre a tüdőben. A tünetei a legtöbb esetben állandó láz, étvágytalanság, köhögés, gyakori izzadás, súlyveszteség. A legutóbbi megfigyelések szerint azok is megbetegedhetnek, akiket nem sorolnak a veszélyeztetett kategóriába. Ezért az orvosok arra is figyelmeztetnek, ha tehetjük, minél kevesebb időt töltsünk zsúfolt tömegközlekedési járműveken, kerüljük az olyan zárt helyiségeket, ahol könnyen megfertőződhetünk.