Tévhit, hogy a császármetszés fájdalommentes és veszélytelen

 Geréb Ágnes 57 éves, négygyermekes bába, pszichológus, szülész-nőgyógyász nevét bizonyára az erdélyi hölgyek egy része is ismeri. Csaknem két évtizede küzd Magyarországon az otthonszülés létjogosultságának elfogadtatásáért, és még több ideje az intézeti szülés körülményeinek jobbításáért is. A szülészorvosnő időnként feltűnik a médiában, mert gyakran összetűzésbe kerül az alternatív szülést ellenző egészségügyi hatalmasságokkal.
Most ismét Marosvásárhelyre látogatott, hogy csoportos foglalkozást tartson a művi úton történő szülés következményeiről.

A természetes szülés – jó döntés

Az erdélyi csoportos tevékenység szervezője, Kovács Réka marosvásárhelyi pszichológus, a Sapientia– EMTE tanára elmondta: ő és társai meghívására Geréb Ágnes és munkatársa, dr. Frigyes Júlia pszichiáter harmadik alkalommal tartott képzést Marosvásárhelyen. Maximum húsz személy vehet részt a csoportos foglalkozásokon. Kovács Réka maga is császármetszésen esett át korábban, majd Geréb Ágnes segítségével, az általa vezetett központban természetes úton, gátmetszés nélkül szülte meg második gyerekét. „Úgy gondolom, nagyon jól döntöttem, ezért is tartottam fontosnak a császármetszésről és a természetes úton való szülésről szóló képzés megszervezését” – mondta el lapunknak a pszichológus.

Ritkán indokolt a császármetszés

„Leginkább arról tájékoztattuk a résztvevőket, hogy milyen lelki következményei lehetnek annak, ha a nők a természetes szülés helyett a császármetszést választják. Tudniuk kell, hogy ez az egyik legfontosabb kockázati tényezője a szülés utáni depressziónak” –  fejtette ki a csoportos foglalkozás szünetében dr. Frigyes Júlia pszichiáter. Mint mondta, az utóbbi időben a művi beavatkozások száma egyre nő, ennek pedig több oka is lehet.

„Természetesen létfontosságú a császármetszés, amikor életmentésről van szó. De tévhit, hogy fájdalommentes és veszélytelen”  – fejtette ki a pszichiáter. Tőle tudjuk azt is, hogy létezik egy olyan statisztikai adat, mely szerint a civilizált országokban a szülések 30 százaléka mostanában császármetszéssel történik, miközben csak 3 százalékuknál lenne feltétlenül szükséges.

A műtéti úton történő szülés sokkal kockázatosabb, mint a természetes, ezenkívül császármetszés után a gyerek elfogadása sokkal nehezebb, problematikusabb. Téves felfogás az is, hogy jó a babának, ha császármetszés útján jön a világra: a természetes szülés sokkal inkább felkészíti a babát az életre, véli a pszichiáter.

A szülés élménye felkészít a gyermeknevelésre

Sok mindent befolyásol az, ha az anya és a csecsemő nem éli át közösen a születés élményét. Ez nemcsak a császármetszés esetében marad el, hanem a fájdalommentessé tett szülésnél is. „Majdhogynem azt kell mondanom: a szülés élménye segíti később a nőket abban, hogy megbirkózzanak a további, hétköznapi, nem könnyű tennivalókkal. A hétköznapok sokkal nehezebbek egy kismama számára, mint ahogyan azt azelőtt elképzelné. Amikor a baba természetes úton jön a világra, a szervezetében bizonyos stresszhormonok termelődnek, amelyek jó hatással vannak a szervezetére”, állítja Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász, szakképzett bábaasszony. Bizonyított, hogy ha a baba császármetszéssel születik, akkor kevésbé van fölkészülve a kinti életre.

A programozott beavatkozások

Mint Geréb Ágnes kifejtette, nagy különbség van aközött, hogy valaki már vajúdik, és akkor műtik, vagy aközött, hogy még el sem kezdődtek a szülési fájdalmai. Már a vajúdás idején sok olyan hatás éri a kisbabát, ami előnyére válik. „Véleményem szerint a kismamák által igényelt, úgynevezett programozott beavatkozásokat mindenképpen a vajúdás elkezdődése után kellene végrehajtani” – mondta el a szakember, aki vitatja azt, hogy császármetszés után a további gyerekeket is feltétlenül műtéti úton szabad világra hoznia a kismamának”.

Geréb Ágnes hangsúlyozta: a császármetszés komoly hasi műtét, ami nagyon sok mindennel jár. „Nagyon fontos egy nő életében, hogy képes kihordani egy babát, azt normálisan meg tudja szülni, majd képes őt táplálni, szoptatni. Erről szól az anyaság. Ha pedig megfosztják a nőt ettől, az egész további életére nagymértékben kihat” – fejtette ki Geréb Ágnes. 

Válasz a kismamák kérdéseire

A résztvevők közül többen megosztották velünk a véleményüket. „Az interneten olvastam erről a budapesti központról, amely arra biztatja a várandós anyákat, hogy otthon szüljenek. Azért jöttem ide, mert itt bárki bátran beszélhet a szüléssel kapcsolatos gondolatairól, aggodalmairól. Kevés Erdélyben az olyan csoportos tevékenység, ahol minden kérdésükre választ kapnak a várandós kismamák” – mondta el egy marosvásárhelyi résztvevő.

Egy nagyváradi fiatal lány elmondta: „Én csupán jövendőbeli anyuka vagyok. Tizennyolc éves voltam, amikor farkcsontbaleset ért, és ezért több mint valószínű, hogy később csakis császármetszéssel hozhatok a világra kisbabát. Ezért jöttem ide, mert nagyon érdekel, hogy miként fog a műtét történni, és milyen esetleges következményekkel járhat.”

„Két gyermekem van, de egyiket sem szültem császármetszéssel. Azért jöttem, hogy háziorvosként majd segíthessek azoknak a kismamáknak, akik császármetszéssel hozzák majd a világra gyerekeiket. Ugyanakkor úgy vélem, nem a műtéti úton történő szülésre kellene felkészülni, hanem arra, hogy azt miként lehet elkerülni” – nyilatkozta a Krónikának Tekse Annamária háziorvos.