Tavaszi illatok, ízek – A mágikus bodza

A természet istennője

A lapos virágtömegéről és lédús lilás-fekete bogyóiról ismert fát már az ókori rómaiak is ismerték és kedvelték. A bodza akkoriban főleg a nők körében volt kedvelt, hiszen az érett bogyóival csodásan lehetett színezni a hajat. A világon sokfelé ismeretes Elder név angolszász gyökerekkel bír, bár a fát az idők során sokféle névvel illették, mint például a Holler vagy a Hyllantree.

Ennek azért van jelentősége, mert ezek a nevek utalnak arra, micsoda mágikus erővel és hatalommal ruházták fel ezt a fácskát többek között a dánok is, akik Hylde Moert, a természet istennőjét tisztelték a bodzában. Úgy hitték, hogy a bodzafa az erdő lelke, s a bodzaligetekben lejtenek táncot az erdő tündérei.

Ennek megfelelően, úgy vélték, hogy a fa megvédi mindazokat, akik gondozzák. Ebből kifolyólag gyakran ültettek bodzafákat a ház közelébe, talán ennek köszönhető, hogy manapság is sok helyen sövényként él a bodza. A gondozott fákhoz imádkoztak, felajánlásokat tettek, s bíztak benne, hogy minden bajtól – pl. a villámlástól is – megóvja őket a fa.

Bogyója, virága

A bogyóból készített tinktúrát már Hippokratész óta használják hashajtóként, de vizelethajtó hatása is jól ismert. Emellett a benne lévő vitaminoknak és ásványi anyagoknak köszönhetően véd az influenza ellen. A bogyóban lévő flavonoidoknak köszönhetően hatékonyan csillapítja az ízületi fájdalmat, és csökkenti a gyulladást.

A bodzabogyónak nagyon magas a C-vitamin-tartalma, ezenkívül még megtalálható benne az A-, D-, E-, B6- és B12-vitamin is. A bodzavirágot nemcsak a gyógyászatban és a gasztronómiában használják előszeretettel, hanem a viktoriánus kor óta kedvelt kozmetikum-alapanyag is. A kor asszonyai a virágot vízben kiáztatták, majd az így kapott eszszenciát krémekhez keverték, amivel tisztán tartották a bőrüket.

A bodza konyhai felhasználása két részre bontható. Egyrészt a virágzat feldolgozására, másrészt a bogyók hasznosítására. A virágzatot a leggyakrabban szörpök készítéséhez használják, de bodzapezsgőt is lehet belőle csinálni. A bodzaszörpből készíthetünk fagylaltot, ízesíthetünk vele különféle krémeket, töltelékeket, de magát a bodzavirágot is adhatjuk a tésztákhoz, fagylalt- vagy sörbetalapokhoz. A friss virágzatot sűrű palacsintatésztába forgatva ki is süthetjük. A szárított virágzatból teát készíthetünk, illetve felhasználhatjuk süteményekhez, krémekhez is.

Bodzabogyóból készíthetünk mártásokat, lekvárt, szörpöt, szirupot, bort vagy akár likőrt is. A friss gyümölcsöt felhasználhatjuk fagylaltok, krémek készítésére, vagy tehetjük gyümölcssalátába, süteményekbe is. A szárított bogyókból nagyon finom teát főzhetünk. A bodzavirág és a bodzabogyó szedésénél mindig figyeljünk arra, hogy ha lehet, csak autómentes környezetben lévő fák terméseit szedjük le.

Bodzaszörp télire

Hozzávalók: 20–30 db bodzavirág, 4 kg kristálycukor, 6 liter víz, 5 egész citrom, 10 dkg citromsav, 1 kávéskanál nátrium-benzoát.

Elkészítés: 5 liter vizet felforralunk 3,5 kg cukorral. A maradék 0,5 kg kristálycukrot karamellizáljuk, majd mikor kész az égetett cukor, ráöntünk 1 liter vizet, majd addig forraljuk, míg a cukor felolvad a vízben. Mikor ez megvan, a kétféle cukros szirupot egyben is összeforraljuk. Mikor a cukorszirup kihűlt, beletesszük a többi hozzávalót. 4-5 napig érleljük, időnként megkeverjük. Végül leszűrjük, és üvegekbe töltjük.

Bodzaecet

Hozzávalók: 10-12 tenyérnyi bodzavirág, 1 liter fehérborecet egy nagyobb dunsztosüveg

Elkészítés: A dunsztosüvegbe beletesszük a finoman lemosott virágokat, ráöntjük az ecetet. Lezárjuk, és két-három hétre sötét, hűvös helyre tesszük. Leszűrjük és visszatöltjük az eredeti ecetesüvegekbe. Friss nyári salátákra nagyon pikáns és finom.