Tánczos Barna: uniós segítség nélkül nem lehet rendezni a medvekérdést

„Mint mindig, az igazság valahol középen van” – fogalmazott lapunknak a miniszter. Mint mondta, a barna medve nem kezelhető ugyanúgy, mint a vaddisznó, az őz vagy a szarvas, amelyek esetében a vadászati kvóták jóváhagyása egyszerűbb eljárás. A medve esetében minden beavatkozás szigorúbb feltételekhez kötött, mert a faj az uniós élőhelyvédelmi irányelv alapján fokozott védelem alatt áll.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Románia nem dönthet teljesen szabadon arról, mikor, hol és milyen számban avatkozik be a medveállományba. A kilövésekhez, áttelepítésekhez vagy más állománykezelési intézkedésekhez tudományos felmérésekre, indoklásokra, hatósági eljárásokra és folyamatos ellenőrzésre van szükség. Tánczos szerint ez a rendszer azokban az országokban indokolt, ahol kevés a medve, vagy a faj fennmaradása veszélyben van, ám Románia esetében más megközelítésre lenne szükség.

Tánczos: az Unió tegyen különbséget medvekérdésben a tagállamok között

Az ügyvivő mezőgazdasági miniszter úgy véli, az Európai Uniónak különbséget kellene tennie az egyes tagállamok között. Franciaországban, Spanyolországban vagy más nyugat-európai országokban, ahol alig van medve, indokolt lehet a szigorú védelem fenntartása. Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Lengyelországban vagy más olyan országokban viszont, ahol életképes és növekvő medvepopuláció él, a jelenlegi besorolás már nem megfelelő.

• A Románia és Szlovákia által közösen benyújtott kezdeményezés lényege, hogy a barnamedve uniós és nemzetközi besorolása rugalmasabbá váljon.

• Ehhez a Berni Egyezmény módosítására, majd az uniós szabályozás ehhez igazítására lenne szükség.

Tánczos Barna szerint olyan szabályozásra lenne szükség, amely lehetővé teszi, hogy Románia több évre előre tervezzen, és következetes vadgazdálkodási beavatkozásokkal tartsa kordában az állományt. Romániában az első jelentősebb új eszközt 2021-ben vezették be: ez az azonnali beavatkozás lehetőségét teremtette meg azokban az esetekben, amikor a medve közvetlen veszélyt jelent az emberre vagy a településekre. Tánczos szerint ez a szabályozás kiállta az uniós próbát, vagyis összeegyeztethetőnek bizonyult az európai előírásokkal. Ezt követte az RMDSZ által kezdeményezett törvény, amely a korábbi beavatkozási kvóta megduplázását irányozta elő.

és kezdeményezné a Berni Egyezmény, majd az uniós szabályozás módosítását. Tánczos Barna szerint kedvező esetben ennek időbeni kifutása akár hat hónap is lehet.

Románia és Szlovákia közösen lépett fel az ügyben, de a miniszter tájékoztatása szerint rajtuk kívül további tizenkét tagállam támogatja a kezdeményezést. A döntés azonban nem egyszerű többségi szavazás kérdése. Az uniós rendszerben az Európai Bizottságnak kell értékelnie a helyzetet, és neki kell vállalnia a kezdeményezést a Berni Egyezmény módosítására.

Tánczos Barna a Krónikának elmondta: az Európai Parlamentben is igyekeznek nyomást gyakorolni a Bizottságra. A héten Vincze Loránt európai parlamenti képviselővel együtt vett részt az EP petíciós bizottságának ülésén, ahol szintén azt kérték, hogy Brüsszel tegye meg a szükséges lépéseket. A cél az, hogy a barnamedve azokban az országokban, ahol állománya nincs veszélyben, ne maradjon a legszigorúbb védettségi kategóriában.

korábban írtuk

Elutasította az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását az RMDSZ medvetörvénye ellen

Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.

Kedvező uniós döntés esetén is évek múltán lesz eredmény

A medvepopuláció szabályozása azonban még kedvező uniós döntés esetén sem hozna azonnali eredményt. Tánczos Barna szerint a természetes szaporulat miatt a jelenlegi beavatkozási arány nem elegendő az állomány érdemi csökkentéséhez. A vadgazdálkodási szakemberek szerint a medveállomány évente akár tíz százalékkal is növekedhet. A mostani, megduplázott kvóta is nagyjából a populáció 7–8 százalékát érintheti, vagyis legfeljebb lassíthatja a növekedést, de önmagában nem biztos, hogy elég a helyzet stabilizálásához.

A miniszter szerint rugalmasabb uniós szabályozás esetén Románia akár 15–16 százalékos beavatkozási arányig is elmehetne azokban az években, amikor a szaporulat ezt indokolja. Más uniós tagállamokban is van példa arra, hogy az állománykezelés intenzitását az adott év természetes szaporulatához igazítják. Ez tenné lehetővé, hogy Románia ne csupán kövesse a problémát, hanem valóban visszafogja a medveállomány növekedését.

A populáció kordában tartása, a veszélyes egyedek gyors eltávolítása, a károk mérséklése és az ember–medve konfliktusok csökkentése hosszú távú, következetes munkát igényel. Szerinte a legnagyobb gond az, hogy minden egyes előrelépésért külön politikai és jogi küzdelmet kell folytatni.

„Állandó ellenszélben dolgozunk, és minden apró lépést kínkeserves munkával tudunk csak elérni” – fogalmazott a miniszter. Mint mondta, az erdélyi magyar képviselőknek kell benyújtaniuk a törvénytervezeteket, nekik kell figyelniük arra, hogy azok átmenjenek a parlamenten, és nekik kell támogatást gyűjteniük a kezdeményezésekhez.

Szükség van az uniós szabályozás módosítására, a hazai jogszabályok gyors alkalmazására, a veszélyes egyedek azonnali eltávolítására, a populáció tudományos alapú, több évre tervezett kezelésére, valamint a károk megelőzésére is. Ide tartoznak a villanypásztorok, a gazdák támogatása, a hulladékgazdálkodás szigorítása, a települések közelében megjelenő medvék következetes kezelése és a kártérítések gyorsítása.

korábban írtuk

Visszatért a medve a településekre, az ember pedig fél az erdőtől

Miközben Romániában egyre több a medvetámadás, és a falvakba rendszeresen bejáró nagyvadak emberéleteket is követelnek, a szakemberek szerint a helyzet nem oldható meg gyors politikai döntésekkel.