Szelénnel a rák ellen

 „A szelenociszteint és szelenometionint tökéletesen tudja hasznosítani a szervezet; ezek a szeléntartalmú aminosavak olyan enzimekbe épülnek be, melyek megvédenek a szabadgyökök támadásaival, olyan környezeti behatásokkal szemben, amelyek következtében sejtburjánzás (rák) alakulhat ki a szervezetben” – magyarázza Csapó János egyetemi tanár, a csíkszeredai Sapientia–EMTE Élelmiszer-tudományi Tanszékének, valamint a Kaposvári Egyetem Kémiai–Biokémiai Tanszékének tanszékvezetõje. A súlyos szelénhiány fokozza az immunrendszeri betegségek és a bõrt érintõ gyulladásos elváltozások kialakulásának veszélyét, izomgyengeséget és fáradtságérzetet is okozhat.
Szelén: húsban, tejben
Szelént elsõsorban búzából, búzacsírából és búzakorpából, állati eredetû élelmiszerekbõl kaphatunk. Mivel az állati szervezet a belsõ részekben koncentrálja a szelént, a búzán kívül leginkább májban, vesében, tojásban, tejben, húsban található meg – mondta a szakértõ, aki szerint legjobb fiatal állat máját fogyasztani, mivel abban még nem halmozódhatott fel annyi méreganyag, mint az öregebb állatokéban. Lehetséges, hogy nem fogyasztunk elég szelént, ugyanis táplálékunk szeléntartalma attól függ, hogy a talajban, ahol a növény termett, illetve az állat legelt, mennyi volt a szelén. Mivel az élelmiszerek Skandináviában és több európai országban nem tartalmaznak elegendõ szelént, bevált gyakorlat szelénnel való dúsításuk. „Magyarországon is dúsítják szelénnel a kenyeret, kefirt és egyéb élelmiszereket. Ugyanis a közhiedelemmel ellentétben igenis be lehet csapni a szervezetet: az így bevitt szelén épp olyan jól hasznosul, mint ha közvetlenül abból az élelmiszerbõl nyernénk, amiben eleve benne van. És ez nemcsak a szelénre, hanem a többi vitaminra is érvényes” – magyarázza dr. Csapó János.

Változatos étkezés

Bár Romániában nem dúsítják szelénnel az élelmiszereket, kevés adattal rendelkezünk arra vonatkozóan, hogy milyen élelmiszereink szeléntartalma. Csapó János szerint változatos étkezéssel hozzá lehet jutni a szükséges menynyiséghez. „A minimális szelénszint valószínûleg megvan az élelmiszerekben. Aki változatosan étkezik, hozzájut a megfelelõ mennyiséghez. Nagyon kis koncentrációban – van szükségünk rá. Nem ajánlatos szeléntablettát szedni – a vitaminokkal amúgy is csínján kell bánni, mert a többlet éppolyan ártalmas lehet, mint a vitaminhiány” – javasolja a szakértõ. A csíkszeredai Sapientia Élelmiszer-tudományi Tanszéke más egyetemekkel együtt most kutatja, hogy az ország lakosságának milyen a szelénellátottsága. A kutatás során a búza szeléntartalmát vizsgálják különbözõ tájegységeken, és az eredmények alapján tesznek majd javaslatot, ha szükséges  szelénnel dúsítani az élelmiszereket.