2009. június 12., 11:352009. június 12., 11:35
Mostanában sok olyan tanulmány, újságcikk lát napvilágot, amely rácáfolni látszik arra az elmúlt évtizedekben elterjedt, szintén rengeteg tudományos érvvel alátámasztott közhitre, miszerint a margarin egészségesebb, mint a vaj. Az elmúlt évben több amerikai város, köztük New York egészségügyi hatóságai egyes margarinfajtákat egyenesen betiltottak egészségkárosító hatásuk miatt. Rengeteg az egymásnak ellentmondó következtetésekre jutó tanulmány, és nyilvánvaló, hogy üzleti érdekektől sem mentes egyik vagy másik termék egészségesnek vagy egészségtelennek való kikiáltása. A margarin növényi olajokból, eredetileg hidrogénezéssel előállított termék. Maga az alapanyagként szolgáló olaj – minőségétől függően – már eleve tartalmazhat vegyi anyagokat. A mechanikus a sajtolást követően gyakran még nyernek margarint oldószerekkel a maradékból. A hidrogénezés során hidrogénatomok épülnek be a molekulákba – erre azért van szükség, hogy szobahőmérsékleten szilárd állagú, kenhető legyen az olaj. Az eljárás során egyrészt a telítetlen zsírsavak (ezekből kéne többet fogyasztanunk) telítetté (ezekből pedig kevesebbet) válnak, ennél azonban nagyobb probléma, hogy technológiától függően több-kevesebb úgynevezett transzzsírsav keletkezik. Ez utóbbi hatása kifejezetten káros, emeli a koleszterinszintet, nagy mennyiségű fogyasztása összefüggésbe hozható a szívbetegségekkel, elhízással és cukorbetegséggel. Ha margarint, és nem mellesleg bármilyen élelmiszer-ipari készterméket vásárolunk, érdemes tehát odafigyelni a transzzsírtartalomra – egyes márkáknál már feltüntetik a csomagoláson. Jó minőségű, fejlett technológiával készülő margarinoknál ezek aránya 1% alatti, amely az egészségügyi világszervezet által húzott határ.
Ezeknek a margarinoknak ráadásul – mivel jobbára már nem hidrogénezéssel készülnek, hanem eleve szilárd halmazállapotú zsírokat használnak fel a készítésüknél (pl. pálmazsír) – a telítetlenzsírsav-tartalma is magasabb. Elmondhatjuk tehát, hogy bizonyos – nem hidrogénezett, nullához közelítő adalékanyag (tartósítószer, színezék stb.) és transzzsírsavtartalmú – margarinfajták egészségesebbek, mint a vaj. Ezek általában a prémiumkategóriába tartoznak a margarinok körében. A hagyományosan, hidrogénezéssel előállított, tartósítószerekkel, mesterséges aromákkal és stabilizátorokkal teli fajtáknál azonban nem helytálló ez az állítás.
A margarinnal szemben a vajat állati zsírokból, természetes módon állítják elő: tejszínből vagy tejfölből mechanikai úton (eredetileg köpüléssel) választják el a tejzsírt az írótól. Adalékanyagokat, vegyszereket tehát a margarinok többségével ellentétben nem, állati eredetű zsírról lévén szó, telített, koleszterinszint-növelő zsírsavakat viszont bőven tartalmaz. Zsírtartalma egyébként is csaknem a duplája a margarinokénak. Féktelen fogyasztása így szintén nem ajánlott, viszont előnyben részesíthetik azok, akiknek fontos, hogy természetes úton előállított táplálékot vegyenek magukhoz.
Ízélmény szempontjából egyértelműen a jó vaj viszi el a pálmát. Ne feledjük, a margarint szűkös időkben kifejezetten a vaj helyettesítésére találták fel (1860-ban egy, a francia kormány által kiírt pályázatra, amely a háborús időkben fellépő vajhiányra keresett megoldást) – széles körű elterjedését gazdaságosságának, nem pedig ízének köszönheti. Egyes márkák között mindkét oldalon óriási eltérés van, bizonyos márkák közelítenek ízben a vajhoz, és általánosságban igaz, hogy több pénzért jobb terméket kapunk.
Egyes nemzetek, például az ínyenc franciák nagyon is komolyan veszik a vajat. Náluk a boltok polcain rengeteg fajtát-félét találhatunk, általában kétféle – sós (a vajba nagy szemű tengeri sót kevernek) és sima – változatban. Híres péksüteményeik, mint a croissant vagy a briós, de akár a mártásaik is elképzelhetetlenek margarinnal. Ezzel szemben itthon jó, ha két-háromféle hazai vajat találunk a bevásárlóközpontokban. Szendvicsvajról beszélünk, ha zsírtartalmuk legalább 70 százalék, illetve teavajról, ha 80 százalék feletti. Az úgynevezett márkázott vaj különleges minőségű teavajat jelent – sajnos minőségben azonban még általában ezek is jócskán elmaradnak a legtöbb francia, ír stb. vajtól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Február 8. és 15. között ismét a házasság és a család értékeire irányul a figyelem a Kárpát-medencében: a történelmi magyar egyházak A hűség szabadsága mottóval szervezik meg az idei Házasság hetét.
Riasztó mértékű növényvédőszer-maradványokat mutattak ki európai országokban forgalmazott almában egy friss civil jelentés szerint. A PAN Europe által végzett vizsgálat arra figyelmeztet: a gyümölcsök döntő többsége egyszerre több vegyi anyagot tartalmaz.
Az uniós tagállamok és az európai parlamenti képviselők tárgyalásokat folytatnak a „vegetáriánus burger” és a „növényi kolbász” elnevezések jövőjéről, amelyeket az állattenyésztők vitatnak.
Szeptember 4-től az Amintiri Gustoase YouTube-csatornán debütál a Helyi gasztronómiai portré című dokumentumfilm-sorozat, amely az egész országból bemutatja a helyi gasztronómiai pontok példáit.
Bár a legtöbb erdélyi háztartásban a húsvéti sonka és bárányhús nem hiányozhat az ünnepi asztalról, összeállítottunk néhány menüelképzelést, amely a család vegetáriánus vagy vegán tagjainak, illetve hasonló étkezési formát követő vendégeknek szól.
A zene iránti szeretet, a közösségi programok ösztönzik azokat a gyerekeket, akik rendszeresen járnak a Fazakas Emília által Bánffyhunyadon tartott zenekarórákra. A Kalotazengők zenekar vezetője a hangszeroktatásról, a gyerekek elhivatottságáról beszélt.
Helyi alapanyagokból elkészíthető ételek versenye várja a benevezőket szerte a Kárpát-medencéből, a kiírást az Étrend Magyar Konyhafőnökök Egyesülete hirdette meg. A versenyzőknek 8 adag ételt kell elkészíteniük a szolnoki döntőben.
Görögország is intézkedéseket tervez foganatosítani, hogy megvédje a gyermekeket a közösségi médiától való függőségtől. Az EU-ban azt fontolgatják, hogy a szabályozásokat unió-szerte kiterjesztik.
Szent Dömötör-napi behajtási hagyományokat elevenítik fel a Hortobágyon, a hétvégén. A rendezvény keretében az érdeklődők a Hortobágyi Nemzet Park Igazgatóság leglátványosabb eseményét a daruvonulást is megtekinthetik szervezett túrák keretében.
A marokkói Fez városában járt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának három küldöttje. Lengyelné Püsök Saroltával az észak-afrikai országban látottakról és tapasztaltakról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok