Olívaolaj, hal – szívvédő diéta

A manapság divatos szénhidrátmegvonáson alapuló diéták ártanak a szívbetegeknek. A kiegyensúlyozott étrendben a szénhidrátok az összes energiabevitel 50–60%-át teszik ki, de fontos, hogy ebbõl a hozzáadott cukor ne haladja meg a 10%-ot. Ez azt jelenti, hogy fogyasszunk naponta teljes kiõrlésû gabonából készült kenyeret, durumbúzából készült tésztát és hántolatlan barnarizst. Kerüljük viszont a finomított kristály- és porcukrot és az édességeket, a csokoládékat.

A tengeri népek a zöldségek nagy részét nyersen, salátákban vagy enyhén párolva fogyasztják, így azok vitamintartalma megmarad. Ehhez képest mi, magyarok sokszor agyonfõzve-sütve jutunk ezekhez az eledelekhez. A déli országokban sokkal több friss gyümölcsöt fogyasztanak, mint – mondjuk – befõttet. A friss gyümölcsök élettani értéke szintén lényegesen magasabb, mint a feldolgozottaké.

Számos tanulmány bizonyította már, hogy a hetente kétszer halat fogyasztók között feleannyi infarktus fordul elõ, mint az ellentáborban. Ezt azzal magyarázzák, hogy a tengeri halak olajában található többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik bizonyos koleszterinfajta mennyiségét a vérben. Ezen olajok fogyasztása azonban a szokásos étrend mellett kiegészítõként nem elég hatékony, ezért elsõsorban abba beépítve, azaz a rendszeres halfogyasztással érhetünk el jó eredményt. Az is bizonyított, hogy az olívaolaj többszörösen telítetlen zsírsavtartalma miatt segít megelõzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. A zsírokat és az olajokat kémiai szerkezetük alapján két nagy csoportra osztják: a telített és a telítetlen zsírsavakra. A telített zsírsavak feladata elsõsorban az energiatermelés; az egyszeresen telítetlen zsírsavak egy részét ugyan felhasználjuk energiatermelésre, de ezek már inkább a sejtek építésében játszanak szerepet. A legtöbb telített zsírsav állati eredetû táplálékokban található, rejtett zsír formájában. A telítetlen zsírsavak elsõsorban a növényi olajokban és a tengeri halakban találhatóak, és jótékonyan csökkentik a koleszterinszintet. A túlzott zsírbevitel nemcsak a szív- és érrendszeri betegségekre hajlamosít, de többféle daganatos betegség elõidézõje is lehet.

Pár évvel ezelõtt meglepõ volt a hír, hogy naponta 2-3 dl vörösbor elfogyasztása kimutathatóan csökkenti az érelmeszesedés elõfordulását. Ezt elsõsorban a vörösbor színanyagaként jelen lévõ flavonoidoknak tulajdonítják, de még nem ismert módon e hatáshoz szükség van a bor viszonylag alacsony alkoholtartalmára is. Nem szabad azonban szem elõl téveszteni, hogy a déli országok alacsony szív- és érrendszeri megbetegedési statisztikája nemcsak a táplálkozási szokások eredménye, hanem az életmódé is, amely magában foglalja családcentrikus világképüket, napi sziesztájukat és nem utolsósorban a rendszeres mozgást.

Forrás: www.hazipatika.com