Nyár – fokozott óvatosság

Ételmérgezés szempontjából a legveszélyesebbek a tojás-, tej- és húskészítmények – mondta Sikó Barabási Sándor, a Kovászna megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője. „Veszélyesek a tojáskrémes, tojáshabos sütemények,  a fagylalt, madártej, tojásos galuska, vagdalt hús, hamburger, tatár beefsteak, rakott és töltött ételek, majonézes saláták, a nagy darabban, egyben sütött húsok” – részletezte a szakember.

Húsok szállítása, kifagyasztása

A főállatorvos kifejtette, hogy az ételmérgezések megelőzése érdekében a romlandó alapanyagokat, élelmiszereket megfelelő hőmérsékleten kell szállítani, tárolni és feldolgozni. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a vidéken vagy kisvárosban lakók a legközelebbi nagyváros raktáráruházában vásárolnak be, és délben, a nagy melegben szállítják haza az árut. Amire hazaviszik, a hús már levet enged. Ha azonnal nem dolgozzák fel, jobb ha eldobják – javasolja a szakértő.

Gyakori tévedés, hogy a háziasszony utolsó pillanatban dönti el, mit akar főzni, kiveszi a húst a fagyasztóból és meleg vízbe teszi, hogy hamarabb kiolvadjon. A helyes módszer az, hogy egy nappal korábban eldöntjük, mit akarunk készíteni, kivesszük a húst a fagyasztóból és a hűtőszekrénybe tesszük, hozzávetőleg 2 Celsius-fokon hagyjuk kiolvadni. Még nagyobb kockázatot vállalunk, ha az egyszer kiolvasztott húst újrafagyasztjuk. Ha kiolvasztás után nem használjuk fel, el kell dobni.

Ami gyanús, veszélyes

„Minden olyan élelmiszernek, ami feldolgozásra kerül, ellenőrzött helyről kell származnia. Csak megbízható forrásból szerezzük be az alapanyagokat, üzletből, mészárszékből” – mondja a szakember, aki arra figyelmeztet, hogy fokozottan oda kell figyelni, ha több személyt látunk vendégül, családi rendezvényt, vagy pikniket szervezünk. Nem megoldás, hogy valakitől megvesszük a húst, csak azért, mert olcsóbban adja. „Olcsó húsnak híg a leve, és semmiképpen nem éri meg, mert kórházi kezelés lehet a lakoma vége” – figyelmeztet Sikó Barabási Sándor.

A nyers tojást, tejet tartalmazó élelmiszereket, a majonézes fogásokat, a töltött tojást jó, ha délelőtt elkészítjük, és ebédre vagy vacsorára el is fogyasztjuk. Lehetőleg 24 óránál többet ne tartsuk, és mindenképpen hűtőben tároljuk. Nagy kockázattal jár, ha elkészítjük és elvisszük valahova, ahol nincs hűtő, és kénytelenek vagyunk például a kamrában tartani. A főtt étel elkészülte után 2-3 óráig tekinthető veszélytelennek, ha három óra múlva fogyasztjuk, már újra át kell forrósítani. A tojásnak 28 nap a szavatossági ideje. Falun előfordulhat, hogy több napig áll a tojás a fészekben – a jó gazdaasszony naponta egyszer vagy kétszer ellenőrzi, hogy tojt-e a tyúk.

A főzés nem mindig segít

„Nem biztos, hogy a megfelelően átsütött húsban elpusztítjuk a kórokozókat, és megelőzzük a betegséget. A fertőzött étel felfőzése a baktériumoknak általában csak egy részét, a termelt mérgek közül pedig csak a hőérzékeny toxinokat pusztítja el” – tájékoztatott a szakember, aki kifejtette, hogy a sok baktériumot tartalmazó, megromlott vagy fertőzött ételt egyszerű főzéssel már nem lehet megbízhatóan ártalmatlanná tenni.

A nem megfelelően tárolt miccshús esetében nem kell túl nagy szakértelem ahhoz, hogy az ember már a szagán érezze: nem friss. „Ha a szagán, esetleg az ízén érződik, hogy valami gond van, akkor hiába sütjük-főzzük. Kimutatták, hogy a trichinózissal fertőzött húsból semmilyen sütés-főzés nem öli ki a trichinalárvákat, csak ha másfél centis darabokra vágják és kuktában alaposan megfőzik, erre az elkészítési módra viszont ritkán kerül sor” – figyelmeztet a szakember.

A beteg szakács

„Az ételmérgezés egyik okozója az élelem, a másik a szakács. Gyakran előfordul az is, hogy valaki csak baktériumhordozó, de nincsenek tünetei” – mondta el Sikó Barabási Sándor, aki kifejtette, hogy a szaprofita baktérium jelen van a szervezetben, és csak akkor üti fel a fejét, ha a szervezet valamiért legyengül. A közélelmezésben dolgozók esetében egyébként kötelező az időnkénti ellenőrzés. „Akinek viszont gyomorrontása van, ne álljon neki otthon főzni, készíteni, kuktáskodni, mert megfertőzheti az ételt, és ezáltal a többieket is. Ha betegek vagyunk – elsősorban hasmenés, hányás, láz tüneteivel, bőrgyulladással – ne készítsünk ételt, a betegségek jelentős része ugyanis az élelmiszerrel terjed. Fontos a gyakori kézmosás, a nyersanyagok megfelelő elkülönítése, mert a baktériumok könnyen átkerülhetnek a szennyezett termékekről – a nyers húsokról, tisztítatlan zöldségekről – a fogyasztásra kész élelmiszerekre – figyelmeztet a szakember.

„Evés előtt mossál kezet!”

A megelőzéshez a legfontosabb szabály, amit már a szüleink is folyton hangoztattak: a gyakori kézmosás. „Evés előtt mossál kezet!” – hangzott el gyerekkorunkban a gyakori figyelmeztetés, és ez nem volt véletlen. Ez nem azt jelenti, hogy a gyereket túlságosan féltenünk kell. Ha játszik és piszkos lesz a keze, nem kell megmosassuk vele percenként, de evés előtt mindig. Meg kell mondani a gyereknek, hogy minél kevesebbet matasson a szája körül. Az almát ne az ingujjunkba töröljük, hanem mossuk meg alaposan. Ezek a szabályok természetesen a felnőttekre is érvényesek” – hangsúlyozta  Sikó Barabási Sándor.

Ha mégis megtörtént a baj

A főállatorvos azt is kifejtette, hogy ha mégis megbetegednénk az élelmiszertől, az enyhe hasmenéses tünetek általában egy-két nap alatt maguktól elmúlnak. Gyógyszert szedni nem szükséges, azonban a folyadékpótlásról gondoskodni kell. Súlyosabb tünetek – hányás, láz, gyakori vagy véres hasmenés – esetén viszont feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Enyhe tünetek esetén is érdemes felkeresni a háziorvost, hiszen az egyedi megbetegedés része lehet egy kiterjedt járványnak vagy tömeges ételfertőzésnek.