Nemcsak dísz, ízesítő is: ehető virágszirmok

Az ókori rómaiak és görögök különlegességként kezelték a virágokból készült ételeket: a mustár virágját megszárítva, megőrölve és borba keverve szerelmi bájitalként fogyasztották. A reneszánsz időszakban már nemcsak a virágok gasztronómiai hatását vették figyelembe, hanem azt is, hogy a segítségükkel sokkal dekoratívabbá lehet tenni az egyes fogásokat. Az ehető virágokat jó néhány évszázadig „elfelejtették” (bár bizonyos területeken, például Ázsiában vagy az arab országokban azonban a virágokból, szirmokból készült fogások és ízesítők mindennap ott lehetnek az asztalon), majd ázsiai szakácsok újították fel, és terjesztették el újra a világon.

Egész évben tavasz
Rengeteg virágot lehet felhasználni a gasztronómiában: a búzavirág, a rózsa, a százszorszép, az ibolya, a szegfű, a körömvirág, a muskátli, a frézia, az akác- és a narancsvirág, a sütőtök és a cukkini virága ugyanúgy helyet kaphat az asztalon, mint a népszerű szörp-alapanyag, a bodzavirág és a teljesen hétköznapi, zöldségként ismert karfiol, brokkoli vagy articsóka. Az ehető virágok fő szezonja márciustól októberig tart, de a növényeket akár tartósíthatjuk is különböző módszerekkel, így sokáig élvezhetjük a különleges ízeket és látványt – a virágszirmokkal ízesített vajat, olajat, ecetet, lekvárt nagyon könnyű elkészíteni.
Nagy figyelmet igényel a virágok kiválasztása és gyűjtése: nem minden virág ehető, sőt néhányuk mérgező hatású anyagokat is tartalmazhat, nem is beszélve a permetszerek okozta káros hatásokról. A legbiztosabb tehát, ha  szakkönyvekből tájékozódunk az adott virágfajta fogyaszthatóságáról.
Kertészettől, virágüzletből vásárolt virágokat ne készítsünk el ételként, mert ezeket szinte mindig permetezik. Fontos megjegyezni azt is, hogy a virágporra érzékenyek, a virágokra allergiások tartózkodjanak az ilyen csemegék kóstolásától és fogyasztásától.
 
Virágételek a legegyszerűbben: salátára
Arra is ügyeljünk, hogy a feltálalni kívánt virág tiszta és sérülésmentes legyen. Mielőtt felhasználjuk őket, mossuk meg a növényeket óvatosan, sós vízben, tegyük egy percre jéghideg vízbe, ezután papírtörlő segítségével itassuk le róluk a vizet. Ha tehetjük, akkor a virágok „szerveit” (pl. a bibéket) távolítsuk el róluk, mert ezek gyakran kellemetlen ízűek. Bármilyen vonzó is a virágevés, inkább csak ízesítésként, kóstolóként csipegessünk belőle – a túl sok virág ugyanis emésztési problémákat okozhat. Ráadásul a legtöbb sziromnak igen intenzív íze van (ez általában azzal van összefüggésben, menynyire illatos a virág), ami nagy menynyiségben, ha gyomorrontást nem is, de émelygést okozhat.


Villára szúrható virágok

Rózsalekvár
Hozzávalók: 3 nagy alma, 1 kg rózsaszirom, 70 dkg cukor, 1 citrom leve.
Elkészítés: Az almát gerezdekre vágjuk, magházát kimetsszük, húsát 7 deci vízzel pépesre főzzük. Ezután levét leszűrjük, a rózsaszirom felét beleszórjuk, összekeverjük, és két órát áztatjuk. Ismét egy fazékba szűrjük, a cukrot hozzáadjuk, és addig forraljuk, amíg teljesen elolvad benne. A citromlevet belecsorgatjuk, s a maradék rózsaszirmot hozzáadjuk. Folyamatosan kevergetve addig főzzük, amíg tányérra cseppentve megdermed. Még melegen üvegekbe töltjük, lezárjuk, és szárazgőzben hagyjuk kihűlni. Frissen, langyosan is fogyasztható.

Kandírozott szirmok
Egy tojásfehérjét verjünk kemény habbá néhány csepp vodkával, majd óvatosan, festőecset segítségével kenjük be vele a virágszirmokat (lehetőleg szép, hibátlan szirmokat válasszunk). Szórjuk be őket alaposan finomszemű kristálycukorral, majd helyezzük őket tálcára, és hagyjuk őket teljesen megszáradni. Lezárt edényben, hűtőben hat hónapig is eltartható. A cukros virágszirmokat felhasználhatjuk sütemények, torták, fagylaltkelyhek, koktélok díszítésére.