Nem tesz jót a testképnek a selfie-k nézegetése

A brit és amerikai szakértők közös kutatásából az derült ki, hogy a barátok fényképei még a hírességek fotóinál is nagyobb hatást gyakorolhatnak a nézőkre – olvasható a Házipatika.com honlapon. Ez az első olyan kutatás, amely a közösségi oldalakon töltött időt a kedvezőtlen testképpel hozza összefüggésbe. Eddig nem sokat lehetett tudni arról, milyen hatást gyakorolnak a közösségi oldalak a felhasználók önképére.

„Mindenki csinosabb nálam?”

A fiatal nők különösen gyakran használják az ilyen oldalakat, és több fényképet töltenek fel, mint a férfiak. A kutatás során a Strathclyde Egyetem, az Ohiói Egyetem és az Iowai Egyetem munkatársai 881 főiskolai diáklányt vizsgáltak. A lányok kérdőívet töltöttek ki Facebook-használatukra, étkezési és sportolási szokásaikra és testképükre vonatkozóan.

A seattle-i konferencián közzétett kutatás nem mutatott ki összefüggést az étkezési zavarokkal, a közösségi oldalakon töltött idő és a testkép negatív összehasonlítása között azonban kapcsolatot mutatott ki. Minél több időt töltött egy lány a Facebookon, annál inkább hasonlította össze a saját testét barátaiéval, és annál negatívabb módon ítélte meg a saját testképét.

Az étkezési zavarokkal foglalkozó Beat jótékonysági szervezet szóvivője elmondta, hogy a testkép kulcsfontosságú részét képezi az identitásunknak, és nem tekinthető triviális dolognak vagy egyszerű hiúságnak. A testsúllyal és a testalkattal való túlzott foglalkozás a mai kultúra egyik jelentős eleme, ami az egész világon jellemző. „A fiatalok az őket bombázó képekhez hasonlítgatják önmagukat, és úgy érzik, hogy az ő hibájuk, hogy a saját testük kedvezőtlenül jön ki az összehasonlításból” – magyarázta a szervezet szóvivője.

A csalóka testkép

A testkép (angolul: body image) az ember saját testének szubjektív megtapasztalása, a test esztétikai vagy szexuális vonzerejének megélése. A kifejezést először Paul Schilder osztrák neurológus és pszichoterapeuta használta 1935-ben. Az emberiség történelme során mindig nagy hangsúlyt fektetett az emberi test szépségére, az idők során azonban jelentős változáson ment keresztül a szép emberi test fogalma.

Az egyes emberek saját testképét jelentős mértékben befolyásolja az, ahogyan a társadalom meghatározza a szépséget. A testkép fogalmát számos területen és tudományágban használják, többek között a pszichológiában, az orvostudományban, a pszichiátriában és a pszichoanalízisben, a filozófiában és a feminista mozgalmakban.

A nyomtatott és elektronikus sajtó is széles körben szokta használni annak ellenére, hogy nincs egységesen elfogadott meghatározása a kifejezésnek. Az egyes ember személyisége, saját tapasztalatai, illetve a külső – szociális és kulturális – hatások befolyásolják a testkép kialakulását.

A testkép általában egy – az adott kultúrára és korra jellemző – ideához viszonyítva alakult ki, ehhez képest jelenik meg valakiben a pozitív vagy negatív testkép. Igen gyakran előfordul, hogy a saját testről kialakult testkép eltér a másokban kialakult testképtől, vagyis ahogy az adott személyt mások látják, megítélik.

Mint azt az Amerikai Pszichológiai Társaság 2007-es tanulmánya is megállapította, a nyugati kultúrában és a médiában a nők szexualizálása, a szexista reklámok, a nemi sztereotípiák megjelenítése, a szexualitás felhasználása a reklámokban egyrészt felerősíti és megmerevíti a társadalom elvárásait azzal kapcsolatban, hogy miként kellene kinézniük az embereknek, másrészt nagymértékű feszültséget kelt azok körében, akik nem tudnak vagy nem akarnak megfelelni ennek a képnek.