Mit egyen a gyerek?

 Az egészséges táplálkozási szokások kialakítását már gyermekkorban érdemes elkezdeni, hiszen genetikai hajlam esetén a gyermekkori helytelen táplálkozási szokások elõsegítik az érelmeszesedés, szívinfarktus, magas vérnyomás, agyvérzés kialakulását felnõttkorban, sõt már arra is vannak adatok, hogy az érelmeszesedés gyerekkorban kezdõdik. A felnõtt típusú cukorbetegség, az elhízás, az epekövesség, a csontritkulás, sõt bizonyos, nemcsak a tápcsatornát érintõ rosszindulatú daganatok szintén azon betegségek közé tartoznak, melyek részben megelõzhetõek lennének a helyes táplálkozásmagatartási szokások kialakításával. Melyek tehát azok a táplálkozási kockázati tényezõk, melyek elkerülésével a felnõttkori krónikus betegségek megelõzhetõek lennének?

Cukrozott üdítõk, túl sok édesség

Sokan fogyasztanak cukrozott üdítõitalokat, kevesen esznek viszont zöldséget és gyümölcsöt. A legkedveltebb húsféleség nálunk a legtöbb helyen még ma is a disznóhús. A családok nagy része állati eredetû zsiradékot használ a mindennapi fõzéshez, és legtöbben csak a fehér kenyeret fogyasztják, a barna, magvas kenyereket ritkán kóstolják meg. Sok gyerek reggeli nélkül megy iskolába, jórészt gyors ételeket, cukros üdítõt vagy édességet, chipset eszik. Ezenkívül az összzsírbevitel és ezen belül az állati eredetû telített zsírok bevitelének túlsúlya (sertéshús, zsíros marhahús) jellemzi nagyon sok család táplálkozását. A vérben keringõ triglicerid részben a táplálék zsírjából, túlnyomórészt azonban a szervezet szénhidrátfeleslegébõl keletkezik. Ezért sem veszélytelen a túl sok édesség fogyasztása. Ha a vérben megnõ a triglicerid szintje, nemcsak a kövérség kialakulása szempontjából kedvezõtlen, hanem közvetve ugyan, de megemeli a vér koleszterin szintjét, ez pedig szerepet játszik az érelmeszesedésre hajlamosító tényezõk képzõdésében.

A koleszterinbevitel csökkentése

További kockázati tényezõ táplálkozásunkban a túlzott koleszterin bevitel. A koleszterin részben táplálék útján jut testünkbe, részben a szervezet maga is elõállítja, és a véráram útján eljuttatja a sejtekhez. Ennek az anyagnak a megléte az élet feltétele, mert a sejthártyák felépítésében fontos szerepe van, és bizonyos hormonok anyagát képezi. A felesleges koleszterin azonban lerakódik az erek falában, beszûkíti azok keresztmetszetét, és érszûkületet, érelmeszesedést okoz – ennek következtében károsodik a szívizom, az agy és egyéb szervek, valamint a végtagok vérellátása.
Ha valaki normál súlyú, de vérében a koleszterinszint magas, elsõsorban koleszterinszegény diétát kell alkalmaznia, ami azt jelenti, hogy tilos a máj, a velõ, a csirkehús bõrének fogyasztása, és csak heti 3-4 tojás fogyasztása javasolt.
A koleszterinbevitel korlátozását bizonyos ételkészítési technikák is elõsegíthetik: a sütés helyett a fõzés, párolás, illetve a teflonsütõ, az alufólia, a cserépedény használata.
A bõséges rostfogyasztás szintén hatékony eszköze a koleszterincsökkentésnek. A növényi eredetû zsiradékokban (növényi olajok, margarin) található egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak csökkentik a vér koleszterinszintjét és emelik a jótékony, védõ hatású koleszterin arányát, ezért ajánlhatók az állati eredetû telített zsírokkal szemben. A felnõttek és a gyerekek is kevés tengeri halat fogyasztanak  általában – ez azért sajnálatos, mert a halhúsban található úgynevezett „omega3-zsírsavak” jótékony hatásúak a szívérrendszeri betegségek megelõzésében: csökkentik a vér koleszterinszintjét.

Kockázatos a túlzott sóbevitel

A gyermekek táplálkozásának is kockázati tényezõje a túlzott sóbevitel. Általában mindenki sokkal több sót fogyaszt, mint amennyi ideális lenne a szervezet számára. Ezért fõként a túlsózott élelmiszerek a felelõsek (konzervek, kenyér), de az ételekhez hozzáadott só is. 10 dkg kenyérben általában 2 g konyhasó van, miközben az ajánlott napi bevitel maximum 5 g. A túlsózott élelmiszerek víztartalma is magas, ami a hasznos anyagok helyét veszi el táplálékainkban, nem beszélve arról, hogy a szomjúságérzés a cukros üdítõitalok mértéktelen fogyasztására serkent. Élelmiszereink mérték nélküli sózása pedig rossz szokás, amelyet meg lehetne elõzni, ha nem éppen mi magunk, felnõttek szoktatnánk rá gyermekeinket a sós táplálékok ízére. A világ számos országában bizonyították vizsgálatok, hogy a magas vérnyomás kialakulásában az elhízás, a mértéktelen alkoholfogyasztás és az elégtelen káliumbevitel mellett a túlzott sófogyasztás is igen jelentõs szerepet játszik.

Forrás: www.csaladinet.hu