Mit kell tudni a verejtékezésről?

A verejtékezés fő feladata a test belső hőmérsékletének szabályozása: a belső hőnek a verejtékcsatornákon keresztüli, bőrfelszínre történő elvezetése megóvja a szerveket a túlhevüléstől. „Normál körülmények között is napi fél-egy liter folyadékot elpárologtatunk a bőrön keresztül, úgy, hogy még nedvességérzetünk sincs közben, nagy melegben viszont ennek többszörösét izzadjuk ki” – mondja dr. Irinyi Beatrix, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Bőrgyógyászati Klinikájának adjunktusa – olvasható az Origón.

Amikor a szervezet belső hőmérséklete emelkedik, akár a külső hőmérséklet növekedése, akár sportolás vagy hormonális változások (például menopauza) miatt, az serkenti a verejtékmirigyek működését. A bőrben található verejtékmirigyek száma 2-5 millió között van, vagyis az, hogy ki mennyire izzad, részben attól is függ, hogy mennyi verejtékmiriggyel rendelkezik. Egyes testtájakon különösen nagy sűrűségben találhatók verejtékmirigyek – többek között a tenyéren, a talpon és az arcon.

Kétféle izzadság létezik

„Kétféle verejtékmiriggyel rendelkezünk. Az egyik típus az úgynevezett ekkrin mirigy, amelyből a legtöbb a tenyéren és a talpon van, de nagyobb számban megtalálhatók az arcon, a hajtöveknél is. Ezek a mirigyek a szimpatikus idegrendszer szabályozása alatt állnak. A váladékuk színtelen, szagtalan, vízszerű, közvetlenül a bőr felszínére ürül. Tulajdonképpen az e mirigyek által termelt váladék 90 százaléka víz, illetve ásványi sók és némi tejsav van még benne, ami savas vegyi hatást kölcsönöz. Ha valaki megnyalja, ez az izzadtság sós ízű” – mondja dr. Irinyi Beatrix.

E mirigyek elsősorban stressz, sportolás, illetve a hőség hatására aktiválódnak, hiszen ez utóbbi szintén komoly fizikai megterhelés a szervezet számára, elsősorban a szív fokozott tevékenysége által. „A másik típusú verejtékmirigy az apokrin mirigy. Ezek a hormonális rendszer szabályozása alatt állnak, és többek között a nemi szervek, az emlő és a hónalj területén találhatók. Ezek működése csak serdülő korban kezdődik el és fokozódik, majd időskorban jelentősen csökken.

Cseppszerű váladékot termelnek, amelyeket nem közvetlenül a bőrfelszínre, hanem a szőrtüszők nyílásához vezetnek ki. Ez a lúgos vegyhatású, tejszerű váladék sokszor kellemetlen szagú, ez adja az ember testszagát. Különösen erős szagú lehet a verejték, ha hoszszabb ideig a bőrön marad, mert ilyenkor megindul a bőrbaktériumok általi bontása, a keletkező bomlástermékeknek pedig már kellemetlen szaguk lehet” - mondja a bőrgyógyász.

Dohányzás, alkohol, kávé

A hőség mindkét típusú verejtékmirigy működését serkenti, de az izzadást egyéb tényezők is befolyásolhatják. Az értágító hatás, és emiatt nagyobb felületen való hőleadás következményeként erősíti az izzadást az alkohol, a kávé, a csípős ételek, a koffein és a nikotin is. Ezért ezeket érdemes a nagy melegben kerülni. „Egyes betegségek és gyógyszerek szintén fokozhatják az izzadást. Ilyen kórkép többek között a cukorbetegség, a pajzsmirigy-túlműködés, a depresszió, a lázas állapot, de például a non-Hodgkin limfómának és a leukémiának is gyakori első tünete az erős éjszakai izzadás. Fokozzák a verejtékezést például a nemszteroid gyulladáscsökkentők vagy például az aszpirin is” – mondja a bőrgyógyász.

Mikortól kóros az izzadás?

Ha valaki zavaró mértékben izzad, és azt nem intenzív mozgás vagy a nagy hőség váltja ki, akkor érdemes először megfigyelnie magán, hogy milyen napszakban, mely testrészeken jelentkezik a fokozott verejtékezés. Ha például stressz, szorongás hatására indul be erős izzadás, az a szimpatikus idegrendszer túlzott aktivitását jelzi. Az elhízás hatására fokozódó izzadás viszont már inkább hormonális eredetű, és a hormonrendszer változásaira érzékeny verejtékmirigyek aktiválódnak.

„Egyéni, hogy ki mekkora izzadásmennyiséget tart zavarónak, de általánosságban azt mondhatjuk, hogy ha valakinek kézfogáskor nedves a tenyere, vagy a ruhája hónalján tenyérnyi foltok éktelenkednek normál klímaviszonyok és nem megerőltető fizikai aktivitás mellett az kórosnak nevezhető. Ilyenkor belgyógyász, endokrinológus, bőrgyógyász, esetleg nőgyógyász, pszichológus segítségével érdemes utánajárni a kiváltó okoknak” – mondja dr. Irinyi Beatrix.

Mérsékelhető az izzadás

Ha az izzadás hátterében a stressz, a szimpatikus idegrendszer túlműködése áll, akkor segíthetnek a stresszoldó, relaxációs technikák, autogén tréning, illetve ritkán szorongás csökkentő készítmények is alkalmazhatók. „Segítséget jelenthetnek a helyileg alkalmazható izzadásgátló oldatok dezodorok, fémsó illetve aldehidtartalmú hintőporok, de rendszeres használatuk sokszor kiszárítja a bőrt, és irritációt okozhat az adott bőrfelszínen. A dezodorok általában csak a kellemetlen szagot közömbösítik, a verejték elválasztásra általában hatástalanok” – mondja a bőrgyógyász.

Átmeneti megoldás a víziontoforézis alkalmazása, amelyet kizárólag a tenyér és a talp izzadásgátlására használnak, melynek során az izzadó területet vízbe merítve elektromosan töltött részecskékkel blokkolják a verejtékmirigyek aktivitását. A 10-15 kezelés utáni javulást követően már heti 1-2 fenntartó kezelés elegendő lehet.