Mindennapi sugárveszély: mobil, mikró és társaik

A gond az, hogy se nem érezzük, se nem látjuk, így a túl magas dózisú besugárzás jeleit csak akkor észleljük, amikor már túl késő. Néha órák múlva, de van, hogy csak évekkel később jelentkezik az egészségkárosító hatás. A sugárterhelés gyakran csak múló fejfájást vagy alvászavarokat okoz, de ennél akár jóval súlyosabb következményei is lehetnek, mint amilyen a rák.

A mobil és vezeték nélküli telefonok mikrohullámokat bocsátanak ki (előbbiek 900 vagy 1800, utóbbiak 1900 megahertz frekvencián). Ezek a készülékek rossz vételi körülmények közt, vagy például autóban leárnyékoltan akár kétwattos csúcsteljesítményt is elérhetnek. A mobiltelefon a nagy teljesítmény melletti hosszas használat során felmelegítheti a fej bizonyos területeit – ez különösen a szemekre nézve kellemetlen. A szakértők ezt elhanyagolható mértékű kockázatnak tekintik, de azért óvatosságra intenek. Rossz vételi körülmények közt korlátozzuk a beszélgetést a legszükségesebbekre, használjunk headsetet, kocsiban kihangosítót, és a lakásban lehetőleg ne szereljünk fel egynél több vezeték nélküli telefont.

A tévé és a számítógép monitorja ionizáló röntgen- és gammasugarakat bocsát ki. A váltakozó áram egy alacsony frekvenciájú mezőt alakít ki. Bár a monitortól 30 cm-es távolságban már nem kell jelentős sugárzással számolni, bizonyítékokkal támasztották alá, hogy a monitor által kibocsátott sugárzás meggátolja a bioritmus-hormonnak is nevezett melatonin termelődését, és rákkeltő hatással bír. Azt javasolják tehát, hogy amennyire lehet, üljünk távol a monitortól, vásároljunk korszerű készüléket, a televíziót ne hagyjuk bekapcsolva, amikor nem nézzük, és lehetőleg a hálószobában ne tartsunk tévét, számítógépet.

A mikrohullámú sütőkben alkalmazott 2,45 gigahertzes elektromágneses hullámok mélyebbre hatolnak az élelmiszerekben, mint a hőhullámok, és hatékonyabban melegítik fel a víztartalmú ételeket. A készülékek teljesítménye 300 és 1300 watt között változik. Mivel le vannak szigetelve, csupán 0,05 milliwattnyi sugárzás jut ki a készülékből négyzetcentiméterenként és a legújabb kutatások szerint veszélyt csupán meghibásodás esetén jelentenek. A szakértők azt javasolják, hogy a kiszolgált készülékeket rendszeres időközönként cseréljük újakra (ne várjuk meg, amíg elromlanak!), és használat közben a biztonság kedvéért tartózkodjunk legalább egy méterre a mikrótól.

A tévé- és rádióadók a szabványban meghatározott biztonságos határérték alatti sugárzást bocsátanak ki már 75–350 méterre az adótól. Rövid időn keresztül még ennél közelebbi tartózkodás sem jár semmiféle kockázattal, de lehetőleg tartsuk be az előírást, és ne menjünk túl közel. Sokat hallani arról, hogy magasfeszültségű vezeték közelében nem tanácsos tartózkodni. A vezeték alatt valóban elektromágneses mező alakul ki, amelynek ereje 50 méter távolságban már a tizedére csökken. A házfalak védelmet jelentenek az elektromos mezőkkel szemben, de a mágneses mezőt nem képesek elszigetelni. Bár a legújabb kutatások szerint rendkívül alacsony az elektromágneses terek egészségkárosító hatása, ma már nem építkeznek magasfeszültségű vezetékek közelében.

A repülőgépek utasai kozmikus sugárzásnak vannak kitéve, amely az ibolyántúli sugárzásnál is magasabb frekvenciájú, veszélyes sugár. Minél magasabban repül a gép, annál erősebb kozmikus sugárzással kell számolni. Egy tengerentúli repülőút (oda-vissza) során akkora sugárdózis éri az utast, mint egy röntgenfelvétel készítése alatt – ám egészségkárosító hatással csak annak kellene számolnia, aki többet repül, mint egy pilóta.