Kutya, macska, élettér

Mint hangsúlyozta, egy állat befogadásához kötődő érzelem hasonlít ahhoz, mint amikor egy fiatal szülőpár eldönti, hogy gyereket vállal. A befogadó családot a gondoskodásért cserébe feltétel nélküli szeretettel, ragaszkodással és számos vidám pillanattal ajándékozza meg az „örökbe vett” kiskedvenc, legyen az kutya, macska, aranyhörcsög vagy akár díszmadár.

Döntés és felelősségvállalás

„A kedvenc állat gondozása a döntéssel és a felelősségvállalással kezdődik” – szögezte le dr. Horváth Dumitrina. Kifejtette, hogy amikor egy család kedvencet akar befogadni, előbb össze kell ülnie a „családi kupaktanácsnak” – anya, apa, gyerekek és még a nagyszülők is, ha a családdal együtt élnek –, és közösen, egyetértésben kell meghozniuk a döntést: vállalják mindanynyian, vagy sem a kisállattartással járó feladatokat. Ha már döntés született, a feladatok és felelősségek elosztása következik, vagyis a családnak el kell döntenie, ki milyen szerepet vállal az állat gondozásában.

„Fontos tudni, hogy a felelősség minden esetben a szülőé, még akkor is, ha például a kiskutyát a gyerek születésnapjára ajándékozták” – hangsúlyozza Nina doktornő arra is kitérve, hogy a szülőnek kell megtanítania gyerekét a kedvenc gondozására. Illetve, ha már a gyerek önállóan képes gondoskodni kedvencéről, továbbra is a szülő felelőssége a felügyelet, az ellenőrzés, ugyanis egyik kisembertől sem várható el az a következetesség és a felelősségtudat, amely egy állat gondozásához szükséges.

Életteret kell biztosítani a kedvencnek

„Megfelelő életteret kell biztosítani a család kedvencének” – magyarázza a doktornő, kifejtve, hogy ha kertes házban lakik a család, például ajánlott a kiskutya számára elkeríteni egy kifutót, ahol szabadon mozoghat, de legyen benne ól is, ahová behúzódhat az eső, a hideg elől, vagy ha éppen pihenni vágyik. A kifutót rendszeresen takarítani kell, el kell távolítani az ürüléket, az el nem fogyasztott élelmet, illetve a kuckót is tisztán kell tartani. Tömbházlakásban is ajánlatos kijelölni egy helyet, ahová a kutyus visszavonulhat, ha pihenésre vágyik, de ebben az esetben föltétlenül biztosítani kell a mozgási lehetőséget.

„Ezt minden gazda a szabadidejének függvényében foglalja bele a napi programjába. Vegye figyelembe a kutya fajtajellegzetességeire vonatkozó mozgásigényt is” – fejtegeti a doktornő, hozzáfűzve, hogy például a napi kétszer félórás pórázon történő sétáltatás nem minden kutya esetében elégíti ki a kedvenc mozgásigényét. Megfelelő helyen lehetőséget kell biztosítani a kutyusnak a szabadon szaladgálásra, a homokban hempergőzésre, barátkozásra más kutyákkal, illetve emberekkel.

„A kutya egyébként kiváló alkalmazkodóképességéről híres, bármilyen körülményhez hozzá tud szokni, mert hűséges a gazdájához” – magyarázza Horváth doktornő, aki szerint a gazdának nem szabad visszaélnie ezzel az adottsággal. Nem ilyenek viszont a macskák, amelyekre nem jellemző a gazda iránti hűség, „gyakran elkóborolnak a portáról, ha valami miatt nem tetszik a szállás”. A macskák viszont könnyen alkalmazkodnak a tömbházlakás nyújtotta körülményekhez, könnyedén „szobatisztává” válnak, azonban tudni kell róluk, hogy „kíváncsiságuk” miatt néha olyan helyekre is felmásznak, amiről a gazda nem is álmodik. „A macskák csak ott nem járnak, ahol nem akarnak” – szögezi le a doktornő, hozzáfűzve, hogy aki a macskák ezen tulajdonságát nem képes elfogadni, inkább ne tartson macskát.

Hasznos, káros állateledel

„A kutyák, macskák etetéséről tudni kell, hogy táplálékukban egyaránt szerepelnie kell a fehérjéknek, szénhidrátoknak és vitaminoknak” – magyarázza a doktornő, kifejtve, hogy mindez megtalálható a kereskedelemben vásárolható, különféle korú kedvenceknek ajánlott tápokban, illetve házilag is összeállítható a „menü” húsból és olyan élelmiszerekből, amelyek tartalmazzák ezeket a tápanyagokat. Horváth doktornő nem tiltja kifejezetten a háztartási maradékkal történő takarmányozást, azonban felhívja a figyelmet, hogy a kutyák szervezetére nagyon káros a só, ha nagy mennyiségben kerül a szervezetükbe – akár mérgezési tünetek is jelentkezhetnek.

„Ha éppen nem akad más, az ételmaradék is odaadható, de ne vigyük túlzásba” – figyelmeztet a doktornő kitérve arra is, hogy a tej fogyasztása kifejezetten káros, főleg a kiskutyák számára, hiszen hasmenést okozhat a zsírtartalma miatt. Hasonló mértékletességre int az édességek etetésével kapcsolatosan is, mint mondta: nem ajánlott jutalomfalatnak cukorkát, csokoládét adni sem kutyának, sem más állatnak. Fontos viszont, hogy minden állatnak friss, tiszta ivóvize legyen, amihez bármikor könnyedén hozzáfér, ha szomjas.

Állathigiénia

„A kutya és a macska alapvetően tiszta állat, szeretik a tiszta környezetet, és maguk is tisztálkodnak” – magyarázza Horváth Nina és kifejti, hogy a kedvencek fürösztését sem kell túlzásba vinni. Kihangsúlyozza, hogy például a kutyák jellegzetes szagát nem lehet megszüntetni semmilyen „csodasamponnal”, mert a szagot a bűzmirigyek termelik. „Aki nem szereti a kutyaszagot, ne tartson kutyát” – szögezi le, hozzáfűzve, hogy soha ne fürösszük kedvencünket azzal a samponnal, amivel mi is hajat mosunk, mert ennek használata olyan bőrbetegséget okozhat, amitől a szőre is elhullhat a kisállatnak. A „finom külföldi sampon” helyett a kereskedelemben kapható kutya-, illetve macskasampont ajánlja, amelynek összetétele nem káros az állat egészségére.

Az állat soha nem szimulál

„Az állatok, amelyek éppúgy megbetegedhetnek, megsérülhetnek, fertőzéseket kaphatnak, akárcsak az ember, soha nem színlelik a betegséget, nem szimulálnak” – figyelmeztet a doktornő. Éppen ezért kell nagyon odafigyelnie a gazdának kedvencére, mert ha a viselkedésváltozás legapróbb jelét is észleli, állatorvoshoz kell vinni. „Magyarán, ha a kutya nem ugrabugrálja vidáman körül a gazdáját, ha nem tépi szét a nagypapa papucsát, hanem félrehúzódik és »szomorkodik«, azonnal orvoshoz kell fordulni” – szögezi le a doktornő, hozzáfűzve, hogy a levertségre utaló viselkedési jegyek minden állat esetében betegségre utaló jelek. Mint mondotta, leginkább a kis díszmadarakat sajnálja, amelyek legtöbbször olyankor kerülnek a rendelőjébe, amikor már nem lehet segíteni rajtuk.

A védőoltások fontosságára is felhívja a doktornő a figyelmet, hiszen az állatok számára ajánlott védőoltások az immunrendszer megerősítését szolgálják, ennek elmulasztása a kedvenc megbetegedését, illetve halálát is okozhatja. „Amint a családba kerül a kedvenc, rögtön válaszszunk »háziorvost« neki és tartsuk be az állat egészségére vonatkozó javaslatait” – szögezi le a doktornő, aki szerint a kiskutyák esetében a védőoltások beadását hathetes korban kell kezdeni, de be kell adatni az állatorvos által ajánlott további oltásokat is. Fontos, hogy veszettség ellen ne csak a kutyákat, hanem a macskákat is oltassuk be és hasonló figyelmet szenteljünk a féregtelenítésnek is.

Az állatoknak is joguk van az élethez

„Nem vagyok az állatok eutanáziájának a híve” – szögezi le Horváth doktornő, kifejtve, hogy a „kegyes elaltatás” módszerét csak nagyon beteg és öreg állatok esetében indokolt alkalmazni. Ha egy család valamilyen okból lemond kedvencének további gondozásáról, keressen másik szerető, gondoskodó gazdát neki, illetve végső esetben állatmenhelyen helyezze el. Végezetül leszögezi: „egészséges, fiatal állatot nem szabad elaltattatni, mert az állatnak éppúgy joga van az élethez, mint az embernek”.