Kevesebb nyaggatás, jobb étvágy

Jane Wardle és a University College London (UCL) munkatársai 213, hét- és kilencéves kor közötti gyermek édesanyját vonták be a tanulmányukba, amelynek eredményeit a Journal of the American Dietetic Association szakfolyóiratban közölték. „A gyermekek annál jobban élvezik az evést, minél kevesebb instrukciót kapnak közben az édesanyjuktól” – írták a szakemberek. A vizsgálatban részt vevő anyukáknak arra kellett válaszolniuk, hogy a gyermekeik általában többet esznek-e, ha megengedik nekik, lassan falatoznak-e, illetve rendszeresen maradékot hagyva állnak-e fel az asztaltól. Az étkeztetési stratégiák elemzésekor arról is kérdezték őket, hogy akkor is evésre kötelezik-e a gyermekeiket, ha azok nem éhesek, illetve úgy gondolják-e, hogy az étkezési szabályok nélkül a gyermekeik teletömnék magukat. A válaszokat értékelve kiderült, ha az édesanyák túlságosan erőltetik az egészséges ételek fogyasztását, akkor a gyerekek annál válogatósabbakká válnak. Azok az anyukák, akik leginkább szabályozzák a gyermekeik étkezési szokásait, a leginkább hajlamosak azt hinni, hogy az előírások nélkül a csemetéjük túlenné magát. Ezek az összefüggések azonban teljesen függetlenek a gyermek testsúlyától. A szakemberek szerint nagyon fontos észrevenni, hogy a gyermekek étkezési szokásai befolyásolhatják a szülők által alkalmazott étkezési stratégiákat, de ugyanúgy az utóbbiak is kiváltó okai lehetnek a fiatalok nem megfelelő táplálkozási gyakorlatainak.

Gyermekkori evészavarok

A csecsemők/gyermekek táplálkozását tekintve a kisebb átmeneti problémák igen gyakoriak. Ugyanakkor a szakemberek szerint nagyon fontos, hogy a szülő erre hogyan reagál, egyáltalán reagál-e, vagy teljesen figyelmen kívül hagyja, mivel a korai rossz étkezési tapasztalatok későbbi viselkedészavarok kiindulópontjai lehetnek. A 2-3. életévben az étvágy jelentősen csökken, a növekedés is lassul. A gyakran előforduló válogatósság hátterében a szülőknek a gyermek étkezési szokásaihoz való viszonyulása állhat, amely fontos figyelemfelhívó jel. Egyik zavar az elfogyasztott étel ismételt visszaöklendezése, amely szándékos cselekvés, és örömet okoz a csecsemőnek. Általában az első életévben jelentkezik. Növekedés, és fejlődésbeli elmaradást okozhat, de a zavar spontánul megszűnhet. A gyarapodási elégtelenség is a gyakori evészavarok közé tartozik, ilyenkor a növekedésben és testsúlygyarapodásban való elmaradás a jellemző, amely születéstől fennállhat, vagy váratlanul is jelentkezhet, jellemzően 2-3 hónapos és 2 éves kor között. Ennek oka lehet központi idegrendszeri károsodás, anatómiai és élettani rendellenességek (pl.: gyomor-bél, keringési rendszer, idegrendszer és a keringési szervek krónikus megbetegedései. Ezenkívül a háttérben az anya-gyermek közti kapcsolat problémás jellege is állhat, valamint okozhatják nem megfelelő etetési körülmények, illetve ha a szülők elhanyagolják, esetleg bántalmazzák érzelmi szempontból a gyereküket. A gyarapodási elégtelenség következményeként mentális és motoros (mozgásos) fejlődésbeli elmaradásra is lehet számítani. Ha az első életévben tartósan fennáll, az idegrendszer fejlődését károsítja, melynek eredményeképpen mérsékelt szellemi retardáció is jelentkezhet. A gyarapodási elégtelenség összefüggésben állhat a verbális működések (nyelvfejlődés, olvasási képesség, verbális intelligencia) zavarával is.