Fotó: Kristo Robert
Nem szabad felhasználni a narancs- és citromhéjat, a déligyümölcsöket körültekintően kell meghámozni, mert az emberi szervezetre káros vegyszereket tartalmazhat a héjuk – hívják fel a figyelmet a növényvédelmi szakértők és fogyasztóvédők.
2017. november 19., 14:492017. november 19., 14:49
A hazai boltokban is kaphatók az emberi szervezet számára ártalmas vegyszerekkel beszórt citrusfélék – erről cikkezett a sajtó az elmúlt időszakban, és a közösségi portálokon is számos bejegyzés látott napvilágot a növényvédő szerek káros hatásairól.
A fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) vezérigazgatója, Paul Anghel a Digi24 hírportálnak kifejtette, a vásárlók körültekintően olvassák el a citrusfélék csomagolásán a feliratot, hiszen gyakori, hogy Imazalillal kezelték a főként Törökországból importált gyümölcsöket, a szer pedig káros lehet az emberi szervezetre.
Mint felhívta a figyelmet, az Imazalillal kezelt gyümölcsöknek nem változik a színe, sem héjukon nem látszik semmi. Ha a citrusféléket becsomagolják, a címkén feltüntetik, amennyiben ezzel a szerrel kezelték a gyümölcsöt, ha azonban csomagolatlanul vásárolja az ember, nyilván nem tudni, hogy mivel kezelték a narancsot, citromot.
Orbán Sándor kolozsvári növényvédelmi szakember a Krónika megkeresésére elmondta, ajánlatos körültekintően bánni az Imazalillal kezelt citrusfélékkel. Az illető szer számos fertőző betegség, gomba ellen védi a növényeket, és miután bepermetezték, felszívódik a héjba.
Fotó: Sándor Csilla
„Tulajdonképpen kevés olyan növényvédő szert használnak, ami a növény húsába, nedvkeringésébe is bekerül, a legtöbb ilyen vegyi anyag behúzódik a héjréteg alá, így nyújt védelmet a rothasztó gombák ellen. Az is fontos szempont, hogy leszedéskor megvárták-e azt az időt, ami után a permetezést követően szüretelni lehet, és ezt persze nem lehet tudni” – mondta a szakértő.
Felhívta a figyelmet, az Imazalillal kezelt narancsnak, citromnak a héját semmiképpen se reszeljük le és ne fogyasszuk el, hiszen abban benne van a növényvédő szer, amit nem lehet lemosni.
Az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság (ANSVSA) közleményt adott ki az Imazalillal tartósított citrusfélékről a hét elején. Mint közölték,
A közlemény szerint az Imazalil használatát az Európai Unió 24 tagországában, köztük Romániában is engedélyezték. A szert a citrusfélék, paradicsom, gabonafélék esetében alkalmazzák a szüretet illetően megfelelő eljárással, így amikor a kereskedelembe kerülnek az élelmiszerek, csak a megengedett mennyiségben található meg bennük. Ha a megengedettnél mégis nagyobb mennyiségben találják meg élelmiszerben, akkor a terméket bevonják és megsemmisítik – közölte a hatóság.
Köztudott, hogy a déligyümölcsöket zölden vagy éretlen állapotban szüretelik, úgy csomagolják, és hosszú utat tesznek meg, amíg a fogyasztók asztalára kerülnek. A szállítás gyakran több hétig is elhúzódik. Szállítás alatt a gyümölcsök nagy tömegben, szorosan egymás mellett helyezkednek el a tároló kapacitás minél jobb kihasználása érdekében. A leszedett gyümölcsök élő anyagok, magas a víztartalmuk, lélegeznek, így a tárolás alatt is párologtatnak – írta a Bálintgazda.hu.
Fotó: Sándor Csilla
A citrusfélék tárolási betegségeinek fellépését, azaz romlását serkenti az áru körüli levegő magas páratartalma és a hűtés nélküli körülmények.
Az oldatot permetezéssel vagy gyakrabban az oldatban történő áztatással viszik fel a gyümölcsök héjára. A súlyveszteséget okozó párologtatás csökkentésére pedig viaszréteggel vonják be a gyümölcsök héját. Általában a viaszban fürdetést a vegyszerekkel együtt alkalmazzák.
A REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről, a tudatos vásárlóvá válásunk lépéseiről beszélgettünk Szólláth Tiborral, Hajdúnánás város polgármesterével, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Környezetért és Fenntarthatóságért felelős alelnökével.
Ezen a héten Gergely Leventét, agrárszakembert és gyümölcstermesztőt kérdeztük a REL, azaz a rövid ellátási láncok előnyeiről.
Cilip Árpád, a Hargita Megye Fejlesztési Ügynökségének igazgatójával és a Székely Termék védjegy koordinátorával beszélgettünk a rövid ellátási láncok létjogosultságáról és a Székelyföld-szerte egyre megerősödő tudatos vásárlói rétegről.
Csak az elmúlt héten több mint 1300 üveg bort rendeltek a platform kliensei, különböző borfajtákból. Az ügyfelek átlagosan egy rendelésben négy üveg bort rendeltek, amire átlagosan 206 lejt költöttek. A romániai borok vezetik az eladási listákat.
2010-ben találkozott először a rövid ellátási lánc fogalmával, miután kollégái segítségével megismerte a nyugat-európai REL-ek közösségépítő és gazdasági erejét. Smaranda Enache kapcsolatát a REL-el a következőkben ismerhetjük meg.
Az év végéhez közeledve fejtörést okozhat, hogy mivel lepjük meg szeretteinket, kollégáinkat. Érdemes lehet olyan szempontokat figyelembe vennünk vásárlásaink alkalmával, mint tudatosság, hozzáadott érték és megbízhatóság.
A székelyudvarhelyi Helyénvaló helyi bolt igazgatóját és REL-szakértőt, Molnár Judithot kérdeztük arról, milyen célok mentén építették fel a már 5 éve működő vállalkozást. Milyen előnyökkel jár, ha rövid ellátási láncokból szerezzük be élelmiszereinket.
Helyi termelőtől származó termék versus hipermarketben található paradicsom. Mi a minőségbeli különbség? Hogyan találjuk meg a saját utunkat a REL-hez, azaz a rövid ellátási láncokhoz? Kádár Annamária pszichológust kérdeztük saját tapasztalatairól.
A REL, azaz a rövid ellátási láncokról, a tudatos vásárlás előnyeiről, a Műanyagmentes júliusról és arról beszélgettünk Dávid Panni, bloggerrel hogy miért éri meg helyi termelőktől vásárolni.
Mit jelent a rövid élelmiszerellátási lánc, mit érdemes tudni a REL-ről, és hogyan kapcsolódik a Civitas Alapítvány ehhez a projekthez? Orbán Árpádot, a Civitas Alapítvány fejlesztési igazgatóját kérdeztük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!