Károsítja a gyerekek szemét a gyakori tévézés és számítógépezés

A képernyőbámulás hatása már 6-7 éves korban meglátszik az ereken

Eredményeik azt mutatják, hogy az ülő életmód és a képernyő bámulása már 6-7 éves korban a retinát, vagyis a szem ideghártyáját ellátó apró erek, a retinális arteriolák kimutatható beszűküléséhez vezet. Azoknak a hasonló korú gyerekeknek, akik a szobában üldögélés helyett a szabad levegőn játszanak, legtunyább társaiknál átlagban 2,2 mikrométerrel nagyobb átmérőjűek a szemideghártyaereik. Minden egyes óra, amit a gyerek naponta a tévé vagy számítógép előtt eltölt, hosszú távon olyan mértékű érszűkülést idéz elő, amely hatásában megfelel 10 higanymilliméternyi vérnyomásfelsőérték-növekedésnek – teszik hozzá a kutatók. Bamini Gopinath, a Sydney-i Egyetem Látáskutatási Központjának tudományos főmunkatársa szerint eredményeik arra utalnak, hogy az egészségtelen élet már kora gyermekkorban kártékonyan befolyásolja a keringési rendszer működését, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás későbbi kialakulásának kockázatát.

A retina ereinek beszűkülése a keringési betegségek korai előjele

Felnőtteknél már beigazolódott, hogy a retina arterioláinak átmérője a szív- és érrendszer állapotának, a magasvérnyomás-betegségnek egyik fontos fokmérője. Ez az első olyan tanulmány, amely rámutat, hogy az ülő életmód már gyerekekben előidézi a kedvezőtlen érbeszűkülést, s így jóval a klinikai tünetek megjelenése előtt előrevetíti a keringési betegségekre való majdani hajlamot. A felmérésben 34 sydney-i iskola 1492 tanulója vett részt. A gyerekek szülei egy 193 kérdésből álló kérdőívet töltöttek ki, amely kitért a szabadban és zárt térben testmozgással töltött órák számára csakúgy, mint a különböző ülő foglalatosságokkal – tévénézés, számítógépes játék, olvasás – eltöltött idő mennyiségére, heti átlagban kifejezve. A kutatók a gyerekek szemfenekének erezetéről digitális fényképfelvételt készítettek, s ennek elemzésével számították ki az arteriolák átmérőjét. Megmérték ezenkívül a testmagasságot, a testsúlyt, testtömegindexet számoltak, és három különböző időpontban végzett vérnyomásmérés eredményét átlagolták.

Naponta egy órányi tévézést kellene mozgásra cserélni

A gyerekek átlagosan napi 1,9 órát töltöttek képernyő előtt, és csak 36 percet valamilyen testmozgással. A fizikailag legaktívabb gyerekek is csak alig több mint napi egy órát mozogtak, de már ez is elég volt ahhoz, hogy retinális arterioláik átmérője jelentősen meghaladja azokét, akik fél órát vagy annyit sem szántak testmozgásra naponta. A több, képernyő előtt töltött idő és a szemfenéki arteriolák kisebb átlagos átmérője közötti összefüggés akkor is fennállt, ha leszámították az életkorból, nemből, etnikai hovatartozásból, szemszínből eredő különbségeket, illetve a szemgolyó hosszának, a testtömegindexnek, a születési testsúlynak és a vérnyomásnak az egyes gyerekek közti eltéréseit. „Világos, hogy a képernyő bámulása a testmozgástól vesz el értékes perceket, és karöltve jár az egészségtelen táplálkozással, az elhízással” – összegezte Gopinath. – „Ha egy órányi képernyőnézést ugyanennyi testmozgásra cserélnénk, máris kivédhetnénk az ülő életmód keringésre gyakorolt kártékony hatásait. Az iskolákban szorgalmazni kellene a kötetlen, mozgással járó játékot” – javasolja az ausztrál szakértő. Az élénk mozgás ugyanis javítja az erek belső sejtbélésének funkcióit, növeli az átáramló vér mennyiségét, s ezáltal serkenti az érfalra pozitív hatást kifejtő nitrogén-monoxid felszabadulását.