Károsak is lehetnek a gyógyfüvek

Egyre divatosabb a népi gyógyá­szat, sokan gyógynövényekkel, gyógyfüvekkel igyekeznek kúrálni betegségüket, erősíteni immunrendszerüket, csökkenteni súlyukat vagy növelni teljesítőképességüket. Ám számos növényről, melyet nagyszüleink hatékonynak véltek, mára kiderült, hogy hosszútávon kárt okozhatnak.

Jó példa a fekete nadálytő, aminek teáját régen torokfájásra alkalmazták, ám azóta tudjuk: toxikus anyagai a szervezetben felhalmozódva rákkeltőek. Külsőleg korlátozottan továbbra is alkalmazható, tehát az ebből készült megfelelő minőségű krém nem káros – figyelmeztet dr. Kéry Ágnes, a Semmelweis Egyetem Farmakognózia Intézetének docense.

Érdemes tájékozódni a szakirodalomból

A farkasalmát (Aristolochia) egykor immunerősítésre fogyasztották, mára azonban bizonyított, hogy halálosan mérgező. A vérehulló fecskefű (Chelidonium majus) szintén kedvelt alapanyag volt, és ma is az epe és májbetegségek gyógyszereinek összetevője, mégsem alkalmas házi szer készítésére, hiszen nem megfelelő alkalmazása esetén súlyos mellékhatásokat okozhat. A boglárkafélék pedig saláták kedvelt alapanyagai voltak, az újabb kutatások szerint azonban nyálkahártya-károsodást okoznak.

A természetes gyógymód híveinek érdemes tehát a gyógynövény-szakirodalom legújabb kiadásait beszerezniük – javasolja dr. Kéry Ágnes. Persze van olyan növény is, ami ma is nyugodtan fogyasztható: ilyen a kertekben is gyakran zöldellő kedvelt salátanövény: a tyúkhúr (Stellaria media), amit régen a tüdőbaj gyógyítására alkalmaztak, mára viszont csak finom íze és magas C-vitamin-tartalma miatt eszik ugyanúgy, ahogy például a csipkebogyót vagy a galagonyát is.

Hol nem ajánlott gyógynövényt gyűjteni?

A szakember szerint fontos, hogy hacsak nincs saját kiskertünk, ne magunk gyűjtsük be a gyógynövényeket, azok ugyanis nagyrészt kiszorultak természetes lelőhelyeikről, és gyakran szemétdombokon, utak mentén fordulnak elő, így ipari szennyezéseket vagy növényvédőszer-maradványokat tartalmazhatnak. Jó példa a csalán, ami hatékony vizelethajtó, gyulladáscsökkentő, ám leginkább a szemétdombok, árkok közelében érzi jól magát, így toxikus nitrátmennyiséget tartalmazhat. A kamillára és a körömvirágra ez különösen jellemző, ezért ha bizonytalan a növény eredete, abból ne forrázatot készítsünk, hanem néhány percig főzzük fogyasztás előtt.

Azt is jó tudni, hogy vannak halálosan mérgező növényeink, ilyen a ricinus dísznövény (Ricinus communis), melynek akár egyetlen magja is okozhat tragédiát, különösen gyermekeknél. Azért is érdemes gyógyszertárban, szaküzletben beszerezni a gyógynövényeket, mert a tapasztalatlan szem számos ehető és mérgező növényt téveszthet össze.

Jó példa a medvehagyma, a májusi gyöngyvirág és az őszi kikerics, amik általában nem egy időben hajtanak ki az erdők aljnövényzetében, ám idén az enyhe tavasz miatt egyszerre voltak láthatók, és leveleik nagyon hasonlóak. Míg a medvehagyma gyógyhatása közismert, a gyöngyvirág vagy a kikerics nagyobb mennyiségben akár végzetes lehet. Dr. Kéry Ágnes hangsúlyozza: mielőtt letépnénk a leveleket, dörzsöljük el két ujjunk között, és ha fokhagymaillata van, biztosan medvehagymát találtunk.

Összetéveszthető bodzafajták

Gyakran keverik a bodzafajtákat is: a fekete bodza virágzatának szörpje közismert és finom, érett termését is használjuk, ám a hasonló kinézetű, bíborszínű porzójú gyalogbodza cián-glikozid-tartalma miatt mérgezési tüneteket okozhat. Szintén sokan nem tudják, hogy bár a fehér akác fogyasztása mértékkel igen egészséges, a sárga akácnak is nevezett aranyeső élen jár a mérgezésekben, főként gyerekeknél.

A kutyatejfélék nedve a bőrre jutva irritációt okoz, a szintén tejnedvet tartalmazó gyermekláncfű vagy pitypang viszont értékes C-vitamin-forrás, ezeket is keveri a köztudat, pedig kinézetük nagyon különböző. Dr. Kéry Ágnes azt tanácsolja, hogy aki bármilyen szokatlan testi tünetet észlel egy számára új növény elfogyasztása után, azonnal keresse fel a legközelebbi kórház toxikológiai osztályát. Ha pedig tud, a növényből mintát is vigyen, hiszen ez meggyorsítja a diagnózis felállítását, az azonnali ellátás pedig akár életet menthet.

Gyógynövények és gyógyszerek kölcsönhatása

Aki alapbetegségének terápiáját akarja házi praktikákkal kiegészíteni, fontos tudnia, hogy a gyógynövények, gyógyfüvek mellékhatásokat idézhetnek elő, sőt megváltoztathatják a gyógyszerek hatását, ezért ilyen esetben konzultálni kell orvosunkkal – hívja fel a figyelmet a docens. Aki például véralvadásgátlót szed, nem fogyaszthat jelentős mennyiségű fokhagymát vagy annak kivonatát tartalmazó készítményt, mert az befolyásolhatja a gyógyszerek hatékonyságát.

A szívelégtelenségben szenvedőknek és a transzplantáltaknak sem ajánlott a kiegészítő terápia, mert a rosszul összeállított házi patika a gyógyszerek hatásának befolyásolásával akár tragédiát is okozhat. Fontos tudni: a gyógynövényekből készített forrázat nem alkalmas mindennapi folyadékpótlásra, nincs ugyanis olyan gyógytea, ami huzamosabb ideig korlátlanul fogyasztható, és ez még a közkedvelt kamillára is vonatkozik.

Ezek a növények teaként, koncentráltan alkalmazva terápiás hatásuk révén ugyanis gyógyszerek, ezért csak kúraszerűen fogyaszthatók – emeli ki dr. Kéry Ágnes.