Játszva tanulni

„Nem a régi oktatási eljárásokban keresendő a hiba, hanem abban, hogy megszűnt egy ösztönös pedagógiai tudás” – állítja Vekerdy. A tanítás legfontosabb alapja, hogy a gyerek mozgásosan tanul. Az alternatív reformpedagógia – például a 90-es évektől Közép-Kelet-Európában is elterjedt Waldorf-oktatási rendszer – középpontjában a gyerek áll, a maga változó testi-lelki-szellemi igényeivel. A kicsik játszva kezdenek megismerkedni előbb az egyszerű mértani formákkal, majd lassan a betűkkel, és csak ezek után jön az olvasás elsajátítása. Már a régi tanítók is tudták, hogy az első iskolai években a nebulók kezei még nem fejlődtek ki a háromujjas ceruzafogásra, ezért ösztönözni kell őket, hogy csak merő élvezetből nyomot hagyjanak a papíron. A legújabb tudományos kutatások kimutatták, hogy a 6 éves gyerekeknek csupán 7,2 százaléka kész a háromujjas ceruzafogásra, mivel a kézfej kifejlődése később fejeződik be.

Az alternatív tanítás másik fontos elve a megszakításos (epochális) rendszer lenne, amelynek értelmében kevesebb információval tömnék a tanulók fejét. A délutáni alvás kifejezetten előnyös, mivel alvás közben dolgozzuk fel, rendszerezzük a napközben elsajátított információkat, és egy idő után ezek automatizálódnak. Egy friss nemzetközi statisztika szerint a skandináv, illetve angolszász diákok 15 évesen jóval a nemzetközi átlag felett teljesítenek az írás-olvasási teszteken, míg a magyar és a cseh diákok jóval az átlag alatt. Az előbbieknél nem siettetik a kulturális alapkészségek megtanítását, alapvetően arra kíváncsiak, hogy mit tudott elsajátítani a gyerek. Meghökkentő adatokkal szolgál egy szegedi vizsgálat, amely szerint a 20–30 éves magyar fiatalok a gimnáziumban tanultaknak csak 9 százalékára emlékeznek úgy, hogy azt a későbbiekben is használni tudják.

Vekerdy rámutatott, hogy a boldoguláshoz, az egészséges személyiség kialakulásához, a sikerhez sokkal nagyobb százalékban van szükségünk az érzelmi intelligencia (EQ) faktoraira, mint az értelem fejlettségét kifejező IQ-ra. Az EQ lényege az önismeret, az önuralom, az empátia, az együttműködés, a motiváció és mások befolyásolásának képessége. Az értelmi intelligenciával szemben az EQ tanult és nem örökölt képesség, tehát fejleszthető. Az értelmi intelligencia lehetséges tíz faktorából a hagyományos iskolarendszerben csak kettőt értékelnek: a lexikális tudást és a matematikai készséget. Ezzel ellentétben a Waldorf-pedagógia az intellektuális fejlesztéssel egyenrangúnak tekinti a művészi tevékenységeket (festés, rajzolás, fafaragás, szövés, fazekasság, játék, zene).

Lőrinci Réka