Húsvéti hagyományok világszerte és a fogyasztói társadalom szokásai

Az ötlet, hogy a húsvéti tojást a nyuszi tojja, Németországból ered. A húsvéti nyúl legendája a germán mitológiából jön, amelyben Ostara (Oestre vagy Eastre) volt a tavasz és a termékenység istennője, egyben a gyerekek legjobb barátja, aki – hogy elkápráztassa őket – az egyik madarát nyúllá változtatta. És ez a nyúl élénk színűre festett tojásokat tojt, amelyeket az istennő a gyerekeknek ajándékozott. Az ő nevéből és ebből a történetből vezetik le a húsvét angolszász szavát, illetve sok hagyományát is.

Németország – zöldcsütörtök és a nyúl

Németországban létező hagyomány húsvétkor tojásokkal díszíteni a fákat és bokrokat, sőt a kutakat és a szökőkutakat is hasonlóan dekorálják. S a német gyerekek már a 17. század óta keresik húsvét vasárnapján a kertekben a nyuszik zöldcsütörtökön elkészített hímes tojásait. Szintén Németországból ered a ma már Angliában és az Egyesült Államokban is szokásos tojáskergetés. Ilyenkor egy dombról kanalak segítségével gurítanak le tojásokat, ezzel jelképezve a bibliai jelenetet, amikor Jézus sírja elől feltámadásakor elgördült a kő – olvasható a Nlcafe.hu összeállításában.

Anglia – tánc a tojás körül

Anglia északi részén egy régi falusi hagyomány dívik mind a mai napig, amelyben mindenki a másik tojását üti, és az nyer, akinek legtovább marad ép a sajátja, a veszteseknek pedig meg kell enniük a törötteket. Az északkeleti Peterlee krikettklubjában évente világbajnokságot is rendeznek tojásütésből. A hagyományos tojáskergetést is megtalálhatjuk Nagy-Britannia-szerte. Angliában ismert az a változat is, amelyben a tojások a földön hevernek, és úgy kell táncolni közöttük, hogy azok ne sérüljenek meg. Színdarabokat is előadnak a vidéki angol húsvéti mulatságokon, amelyekben a hős összecsap a gonosszal, és bár megölik, feltámad.

Egyesült Államok – kosárba kerül az ajándék

Az amerikai elnök és felesége több mint 35 ezer embert lát vendégül idén április elsején a szokásos húsvéti tojásgurító partin, amelyet 135 éve rendeznek meg minden évben a Fehér Ház kertjében. E hagyományt az európai telepesek vitték át az Újvilágba. A húsvéti tojáskergetés elsősorban Washingtonban vált hagyománnyá, a fehér házbeli versenyen a legkülönbözőbb társadalmi rétegekből meghívott gyerekek vesznek részt. Az amerikai gyerekek – hasonlóan a Télapónak kikészített csizmákhoz – húsvétkor a kosarukat teszik ki, amelyet aztán a húsvéti nyuszi tölt meg édességekkel. A katolikus templomokat ilyenkor liliommal díszítik, mise után pedig a kicsik futva mennek haza, hogy – hasonlóan a világ más országaiban élő hagyományokhoz – megkeressék a kertben az eldugott ajándékokat.

Mexikó – megfeszítve

Mexikóban konkrét módon élik újra a bibliai eseményeket: beöltöznek rómaiaknak, farizeusoknak és zsidóknak, és még a kálváriajeleneteket is újrajátsszák. Ilyenkor amatőr színészek saját, valós szenvedéseiket ajánlják cserébe bűneik megbocsátásáért. A híradókban évente láthatunk megrázó képsorokat a valóban keresztre feszítetett férfiakról. Nagypénteken pedig Júdás-figurákat készítenek szalmából és papírmaséból, petárdát tesznek a közepébe, és nagyszombat éjszakáján felrobbantják őket. Előfordul, hogy Júdás helyett az ördögöt formázzák így meg, aki alkalomadtán egy népszerűtlen közéleti szereplő is lehet.